A folyosók egész Európát és nem csak az EU tagállamait kötik össze. A kilenc kijelölt folyosóból öt Magyarország területét is érinti.

Április első hetében került sor az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósága (DG MOVE) és az EU soros belga elnöksége által szervezett „Connecting Europe Days 2024” konferenciára, amely az ágazat egyik legnagyobb szabású EU-s vonatkozású szakmai rendezvénye. Közel 80 országból, több mint 3200 fő vett részt.

A szakmai találkozó középpontjában a fenntartható, intelligens és ellenálló európai közlekedési és mobilitási hálózat létrehozásával kapcsolatos konkrét intézkedések és bevált gyakorlatok megvitatása állt. A rendezvény számba vette az uniós zöld megállapodásban, illetve a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában meghatározott ambiciózus célokat.

- Hirdetés -

Az esemény 4 kiemelt témára koncentrált:

1. a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kilenc új “európai közlekedési folyosójának” elindítása
2. az európai közlekedési hálózat ellenálló képessége a változó éghajlattal szemben, kiemelve az éghajlatváltozás infrastruktúrára gyakorolt pusztító hatásait és bemutatva a lehetséges alkalmazkodási intézkedéseket;
3. a közlekedési hálózat összeköttetése a szomszédos harmadik országokkal és felkészítése a külső fenyegetésekre, a zökkenőmentes kereskedelmi forgalmat célzó kulcsfontosságú kezdeményezések, például a “szolidaritási sávok” bemutatása révén
4. a közlekedési infrastruktúra projektek finanszírozási lehetőségeinek jövője.

Egy jól működő Európához alapvető fontosságú a fejlett és hatékony közlekedés!

Ennek megvalósításához az egyik legnagyobb feladat, hogy a tagállamok befejezzék a TEN-T törzshálózat (core network) kialakítását 2030-ig. A TEN-T szabályozás felülvizsgálat eredményeként megjelenés előtt áll az új változat, amely nem csak egy „update”, hanem hosszútávra fekteti le a közlekedési infrastruktúra fejlesztések irányait.

Le kell szögezni, hogy a közlekedési rendszer akkor tud hatékony lenni, ha az egyes közlekedési módok között együttműködés van. Ha csak egyes országok valósítják meg időben a fejlesztéseket, akkor hálózati szinten tudnak megvalósulni a várt eredmények. Ezzel összefüggésben tárgyalják azt a jogszabálytervezetet is, amelyben elvárás lesz a tagországokkal szemben, hogy legyen minimum 5 évre szóló elfogadott vasúti infrastruktúra finanszírozási terve, forrás hozzárendeléssel.

Nem csak a vasúti infrastruktúrát kell egységessé, átjárhatóvá és kiszámíthatóvá tenni, hanem a szabályozást is, hiszen ma több mint 3000 eltérő nemzeti szabályozás van érvényben a vasúton az EU tagállamok területén.

Megbízott koordinátorok vezetésével elindul a munka az európai közlekedési folyosókon

A TEN-T rendelet módosítása változtat a korábbi folyosókon. A TEN-T törzshálózati korridorok helyett európai közlekedési folyosók jönnek létre, az útvonalkijelölés pedig a vasúti árufuvarozási korridorokra is vonatkozni fog. A folyosók egész Európát és nem csak az EU tagállamait kötik össze. A kilenc kijelölt folyosóból négy Ukrajna területét is érinti.

Magyarország öt folyosóban érintett:

1. Balti-Fekete-Égei-tenger folyosó
2. Nyugat-Balkán – Kelet-Mediterrán folyosó
3. Balti-tenger – Adriai-tenger folyosó
4. Mediterrán folyosó
5. Rajna-Duna folyosó

A törzshálózat kiépítése a 2030-as határidőre még jelentős munkát és forrást igényel, ugyanakkor felmerült, hogy nem csak a beruházási igényeket kell számszerűsíteni, hanem érdemes kiszámítani azt is, hogy milyen károkat okoz az, ha törzshálózat kiépítése nem valósul meg. A korridorok kapcsán az első hivatalos üléseket ősszel tervezik megtartani.

Közlekedéspolitikai csúcs Brüsszelben

A négynapos Connecting Europe Days 2024 programsorozaton valamennyi uniós tagállam mellett a nyugati-balkáni térség országaiból, valamint Ukrajnából, Moldovából és Grúziából is érkeztek miniszterek, politikusok, iparágak és más gazdasági intézmények szakemberei, képviselői. Magyarország is több ízben képviseltette magát, többek között az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetői – miniszterhelyettesi, államtitkári és helyettes államtitkári, főosztályvezetői tisztségekben –, vasúti társaságok vállalatvezetői, szakemberei, és más vasúti és közlekedési szakmai szervezetek képviselői személyében – köztük a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület vezetősége is.

Az eseménnyel párhuzamosan több, önmagában is jelentős közlekedési és mobilitáspolitikai eseménynek is helyszínt adott a héten a belga főváros. Április 4-én Brüsszelben tartotta soron következő ülését az Európai Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közösségének (CER) Vezető Bizottsága (MC) és a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) Európai Vezető Bizottsága (EMC), de ugyancsak erre az időszakra időzítette a soros, belga elnökség a tagállami közlekedési miniszterek nem hivatalos találkozóját.

Fotó: European Commission