fbpx
2024. május 22. szerda

Románia is előzi a magyarországi vasúti infrastruktúra beruházásokat

A régióban Magyarországon feltűnően alacsony a vasúti infrastruktúra beruházások értéke, egyre nyílik az olló nem csak a nyugati országok, de Csehországhoz és Lengyelországhoz mérve is.

A vasúti közlekedés magas színvonalú megszervezése egyre beruházásigényesebb feladat, hiszen a pontosság, biztonság és a folyamatos rendelkezésre állás egyre összetettebb biztosítóberendezéseket, forgalomszervezést kíván meg. De nem csak az új technológiák miatt van szükség beruházásokra: folyamatosan cserélni kell az élettartamuk végére érő eszközöket, legyenek azok sínek, talpfák, jelzőberendezések.

Néhány éven keresztül elmaradó beruházások nem okoznak látványos változásokat, de ha sokáig alulfinanszírozott a vasúti infrastruktúra, a gyors állapotromlást lehetetlen megfékezni. A vasúti infrastruktúra alrendszerei közül bármelyik kiesése nagy problémákat okoz, ahogy azt az 1-es számú Budapest-Hegyeshalom vasútvonal esetében láthatjuk. Hiába megfelelő itt a biztosítóberendezések minősége, és van folyamatban további fejlesztésük, ha a sínek rögzítő rendszere, az alépítmények akár csak egy kisebb szakaszon kihullanak.

- Hirdetés -

Érdemes ezért megvizsgálni, hogy az 1-es vonal esete egyedi, vagy a magyar vasúthálózaton általánosan problémát okoz-e a megfelelő beruházások hiánya. A vizsgálat alapját az UIC statisztikai adatbázisában, a vasútvállalatok által megadott, éves infrastruktúraberuházások összege adja. Ezt az összeget az országos vasúthálózat hosszához, az ország lakosságához és az ország GDP-jéhez arányosítva is megvizsgáltuk a tágan értelmezett közép-európai térségben.

Lakosság-, GDP-, és vasúthálózat-arányosan is nagyon alacsony a magyarországi vasúti infrastruktúra beruházások összege. Míg a régió legtöbb országában növekszik a beruházások arányos összege, Magyarországon az elmúlt évtized a stagnálásról szólt.

A legegyszerűbb összehasonlítást az egy km-nyi vasútvonalra jutó, euróban kifejezett beruházások jelentik. A magyar 36 ezer euró / km értéknél csak a bolgár (17 ezer euró) és görög (21 ezer euró) kevesebb. Az előbbi az EU legszegényebb állama, alacsonyabb az árszínvonala, utóbbiban nagyon kis vasúthálózat működik. A görög hálózat alig negyede a magyarnak, a bolgár fele.

A magyarnál kissé tehetősebb Lengyelországban és Csehországban háromszor, illetve négyszer több beruházás jut 1 km-nyi pályára. Sőt, Romániában is az 1,4-szerese! Különösen Románia esete érdekes, hiszen 2010-ben még közel egy szinten volt a két ország – csakhogy míg nálunk duplázódott az egy km-re jutó beruházás, keleti szomszédunknál háromszorozódott.

Ausztria és Németország szinte össze sem hasonlítható a magyar helyzettel: előbbiben 14-szer, utóbbiban 7-szer többet ruháznak be 2021-ben egyetlen km-nyi vasútvonalba, mint itthon.

Egy lakosra is kiszámítható a vasúti beruházások összege: a hazai 29 eurós érték egy lakosra számítva érzékelhetően nem túl magas. Lakosokra számítva a beruházást is Bulgária és Görögország marad csak el Magyarországtól.

A gazdasági teljesítményhez viszonyítva is keveset költ Magyarország a vasúti infrastruktúra fejlesztésére. Ahogy a lenti ábrán látható, Ausztria és Németország messze kiemelkedik (utóbbit 2 százalék körüli értéke miatt ki is hagytuk, hogy a többi ország látható maradjon). Lengyelország esetében csak 2011-re és 2021-re volt adat, de jó látható, hogy a GDP 0,23 százalékáról duplázódva egy évtized alatt 0,5 százalékra nőtt a vasúti beruházások értéke.

A régióban Csehország messze hazánk előtt járt az egész évtizedben, de 2021-re jelentősen nőtt a különbség. Ami különösen érdekes, hogy Románia a 2010-es években még a magyarhoz hasonló kiadásokat fordított a GDP arányában vasútra, 2021-re ez már a duplája lett – és azóta sokszorosára nőttek az országban a vasúti beruházások.

Magyarország csak Szlovákiát és a balkáni országokat előzi meg (Bulgária, Görögország, Horvátország). Ezekben az országokban a vasúti pályahálózat hossza, a vasút modal splitben játszott részaránya messze elmarad a magyartól.

Az adatok fényében tehát mindenképpen ésszerű lenne jelentősen emelni a vasúti infrastruktúra beruházások mértékét, hogy ne maradjon el Magyarország nem hogy Ausztriától vagy Németországtól, hanem akár Romániától. Ugyanis ma már Csehország és Lengyelország is mesze hazánk előtt jár a vasúti beruházások terén.
Címlapkép: Unsplash

Ezek is érdekelhetik

Szorosabbra fűződnek a szlovák-magyar vasúti kapcsolatok

Az egyeztetés célja a felvidéki magyarok és az anyaország közötti vasúti kapcsolat erősítése, a két ország közötti vasúti közlekedés fejlesztése.

Szükség van az infrastruktúra fejlesztésére!

Mind a hálózatméretet, mind a nyújtott szolgáltatásokat a lehető legpontosabban és hatékonyabban szükséges megtervezni.

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

Lázár János: „Sínre tesszük a vasútfejlesztést!”

Lázár János építési és közlekedési miniszter vezetői állománygyűlést tartott az elért eredményekről és kitűzött célokról.

Elmaradt a vasúti fordulat az európai kohéziós politikában

Továbbra is több forrást biztosít az EU a közúti fejlesztésekre, mint a vasútiakra a 2021-2027 közötti tagállami fejlesztési tervek elemzése alapján. A 2021-2027 között elkölteni...

Tizenötmilliárd eurós vasúti fejlesztés indul

Csepreghy Nándor arról beszélt Nagykanizsán, hogy a magyar gazdasági növekedés alapja a mobilitás. A magyar gazdasági növekedés alapja a mobilitás, ami szükséges a munkaerőigény biztosításához...

Legfrissebb híreink

Megújult a vasútállomás és annak környéke Szentgotthárdon

Átadták a teljesen megújult vasútállomás épületét Szentgotthárdon. A GYSEV Zrt. egy év alatt végezte el a nagyszabású munkálatokat: megújult és átalakult a váróterem, megtörtént...

20 éve nem látott, példátlan díjemelést hozaz ősz a magyar vasútnak

Az elmúlt 20 évben nem fordult elő, hogy évközben emelik a magyar vasúti pályáért fizetendő díjat. Versenyképes fuvardíj nélkül nincs versenyképes szolgáltatás, folytatódhat az...

Hibrid tolatómozdonyok Pekingben

A CRRC Dalian Locomotive and Rolling Stock Co. által kifejlesztett Fuxing FXN3B tolatómozdonyok első tételét a közelmúltban telepítették a kínai főváros több pályaudvarára. A mozdonyok...

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

Nem lesz szükség Ukrajnába nyomtávváltásra?

Már épülnek Ukrajnában a normál nyomtávú szakaszok, amik feleslegessé teszik nem csak Záhonynál, hanem a lengyel, szlovák szakaszon is a költséges átrakásokat. Már fektetik a...

Most kell lépni, hogy 2028 után legyen végre több uniós forrás a vasútra!

Hiába a zöld átállás tervezete, az előző hétéves ciklusban csökkent a közlekedés uniós finanszírozása.

Zöld kötvényekkel még olcsóbbá vált a vasúti járművek beszerzése EUROFIMA hitelből

A jövőben egyre nagyobb szerepe lehet a vasúti járműbeszerzéseknél, hogy mennyiben felelnek meg a vasúttársaságok a bankok zöld jelentéstételi elvárásainak.

A rovat további cikkei

20 éve nem látott, példátlan díjemelést hozaz ősz a magyar vasútnak

Az elmúlt 20 évben nem fordult elő, hogy évközben emelik a magyar vasúti pályáért fizetendő díjat. Versenyképes fuvardíj nélkül nincs versenyképes szolgáltatás, folytatódhat az...

Hibrid tolatómozdonyok Pekingben

A CRRC Dalian Locomotive and Rolling Stock Co. által kifejlesztett Fuxing FXN3B tolatómozdonyok első tételét a közelmúltban telepítették a kínai főváros több pályaudvarára. A mozdonyok...

Új távlatokat nyit az európai vasúti járművek üzemeltetési modelleiben a műszaki standardizáció

A Siemens és az Alstom már elindította a saját projektjeit, de az egész szektor ugrásra kész – a HUNGRAIL Vasúti Járműipari Szimpóziumán Ön is ott lehet az első sorban!