A régióban Magyarországon feltűnően alacsony a vasúti infrastruktúra beruházások értéke, egyre nyílik az olló nem csak a nyugati országok, de Csehországhoz és Lengyelországhoz mérve is.
A vasúti közlekedés magas színvonalú megszervezése egyre beruházásigényesebb feladat, hiszen a pontosság, biztonság és a folyamatos rendelkezésre állás egyre összetettebb biztosítóberendezéseket, forgalomszervezést kíván meg. De nem csak az új technológiák miatt van szükség beruházásokra: folyamatosan cserélni kell az élettartamuk végére érő eszközöket, legyenek azok sínek, talpfák, jelzőberendezések.
Néhány éven keresztül elmaradó beruházások nem okoznak látványos változásokat, de ha sokáig alulfinanszírozott a vasúti infrastruktúra, a gyors állapotromlást lehetetlen megfékezni. A vasúti infrastruktúra alrendszerei közül bármelyik kiesése nagy problémákat okoz, ahogy azt az 1-es számú Budapest-Hegyeshalom vasútvonal esetében láthatjuk. Hiába megfelelő itt a biztosítóberendezések minősége, és van folyamatban további fejlesztésük, ha a sínek rögzítő rendszere, az alépítmények akár csak egy kisebb szakaszon kihullanak.
Érdemes ezért megvizsgálni, hogy az 1-es vonal esete egyedi, vagy a magyar vasúthálózaton általánosan problémát okoz-e a megfelelő beruházások hiánya. A vizsgálat alapját az UIC statisztikai adatbázisában, a vasútvállalatok által megadott, éves infrastruktúraberuházások összege adja. Ezt az összeget az országos vasúthálózat hosszához, az ország lakosságához és az ország GDP-jéhez arányosítva is megvizsgáltuk a tágan értelmezett közép-európai térségben.
Lakosság-, GDP-, és vasúthálózat-arányosan is nagyon alacsony a magyarországi vasúti infrastruktúra beruházások összege. Míg a régió legtöbb országában növekszik a beruházások arányos összege, Magyarországon az elmúlt évtized a stagnálásról szólt.
A legegyszerűbb összehasonlítást az egy km-nyi vasútvonalra jutó, euróban kifejezett beruházások jelentik. A magyar 36 ezer euró / km értéknél csak a bolgár (17 ezer euró) és görög (21 ezer euró) kevesebb. Az előbbi az EU legszegényebb állama, alacsonyabb az árszínvonala, utóbbiban nagyon kis vasúthálózat működik. A görög hálózat alig negyede a magyarnak, a bolgár fele.
A magyarnál kissé tehetősebb Lengyelországban és Csehországban háromszor, illetve négyszer több beruházás jut 1 km-nyi pályára. Sőt, Romániában is az 1,4-szerese! Különösen Románia esete érdekes, hiszen 2010-ben még közel egy szinten volt a két ország – csakhogy míg nálunk duplázódott az egy km-re jutó beruházás, keleti szomszédunknál háromszorozódott.
Ausztria és Németország szinte össze sem hasonlítható a magyar helyzettel: előbbiben 14-szer, utóbbiban 7-szer többet ruháznak be 2021-ben egyetlen km-nyi vasútvonalba, mint itthon.
Egy lakosra is kiszámítható a vasúti beruházások összege: a hazai 29 eurós érték egy lakosra számítva érzékelhetően nem túl magas. Lakosokra számítva a beruházást is Bulgária és Görögország marad csak el Magyarországtól.
A gazdasági teljesítményhez viszonyítva is keveset költ Magyarország a vasúti infrastruktúra fejlesztésére. Ahogy a lenti ábrán látható, Ausztria és Németország messze kiemelkedik (utóbbit 2 százalék körüli értéke miatt ki is hagytuk, hogy a többi ország látható maradjon). Lengyelország esetében csak 2011-re és 2021-re volt adat, de jó látható, hogy a GDP 0,23 százalékáról duplázódva egy évtized alatt 0,5 százalékra nőtt a vasúti beruházások értéke.
A régióban Csehország messze hazánk előtt járt az egész évtizedben, de 2021-re jelentősen nőtt a különbség. Ami különösen érdekes, hogy Románia a 2010-es években még a magyarhoz hasonló kiadásokat fordított a GDP arányában vasútra, 2021-re ez már a duplája lett – és azóta sokszorosára nőttek az országban a vasúti beruházások.
Magyarország csak Szlovákiát és a balkáni országokat előzi meg (Bulgária, Görögország, Horvátország). Ezekben az országokban a vasúti pályahálózat hossza, a vasút modal splitben játszott részaránya messze elmarad a magyartól.
Az adatok fényében tehát mindenképpen ésszerű lenne jelentősen emelni a vasúti infrastruktúra beruházások mértékét, hogy ne maradjon el Magyarország nem hogy Ausztriától vagy Németországtól, hanem akár Romániától. Ugyanis ma már Csehország és Lengyelország is mesze hazánk előtt jár a vasúti beruházások terén.
Címlapkép: Unsplash
