Az egyre olcsóbb tengeri áruszállítás és az orosz-ukrán háború is nehéz helyzetbe hozta a vasúti transzkontinentális áruszállítást Ázsia és Európa között.
Nagy reményeket fűztek az Európa és Kína közötti vasúti áruszállításhoz a kontinens vasúti és áruszállító fuvarozó cégei. A gyors felfutás idején sorra jelentek meg a hírek az újabb és újabb európai és kínai városok közötti vasúti kapcsolatokról, amik a hajós összeköttetés egy-másfélhónapos eljutási idejéhez képest jóval gyorsabban, jellemzően 10-12 nap alatt kapcsolták össze az akár tízezer km-es távolságra lévő városokat.
A Covid járvány során a korábbi 1-2 ezer dolláros konténerszállítási költség a Sanghaj-Rotterdam útirányon jóval 10 ezer dollár felé nőtt, ami már közel egybeesett a vasúti áruszállítás költségével. Csakhogy azóta helyreálltak a globális ellátási láncok, és 2023 elejére ismét 2 ezer dollár alá süllyedtek a hajós eljutási költségek egy egységkonténerre számítva. Így a vasúti szállítás 7 ezer dolláros költsége már nem olcsóbb, hanem jóval magasabb.
A vasúti áruszállítás másfél éve még a tengerinél akár olcsóbb is lehet, mára viszont legalább ötször drágább.
Kiürülő középső korridor
A leggyorsabb és legolcsóbb módja a Kína és Európa közötti vasúti kapcsolatnak Kazahsztánon, Oroszországon és Fehérországon át vezet. Ukrajna orosz megtámadása után is lehetséges ugyan a vasúti kapcsolat használata, ettől azonban az európai megrendelők többsége ódzkodik. Ez meglátszik a statisztikai adatokon is: az Eurasian Rail Alliance indexének adatai szerint 2023. első két hónapjában több mint felével kisebb volt az Európai Unió országai és Kína között a középső korridoron keresztül szállított konténerek mennyisége.
A korábban havi 50 ezer TEU-s forgalom februárban már csak 17 ezer TEU-t tett ki. Továbbra is nagyon egyenetlen a forgalom: keletről nyugatra több mint kétszer annyi konténert szállítanak, mint az ellenkező irányba.
Magyarország esetében 2022 első hónapjai után volt egy nagyobb fellendülés, de nyárra visszaesett a forgalom, csak augusztusban volt egy nagyobb kiugrás.
Míg 2022 elején hazánkból is indultak konténerek a középső korridoron kelet felé, ez 2022 májusa óta megszűnt. Februárban pedig már csak 112 TEU, alig másfél vonatnyi konténer érkezett keletről is Magyarországra.
Kína-Európa helyett Kína-Oroszország
A visszaeső transzeurázsiai vasúti forgalommal a RaiFreight.com szaklapban is foglalkoztak. A kínai tulajdonú BTT Freight Management értékesítési vezetőjével, Xinyao Zhanggal készítettek interjút. Az újságban konkrét adatokat nem neveztek meg, csakhogy nagyon jelentős a Kína-Európa Expressz (KEE) volumenek visszaesése.
Idén a Kínából induló KEE vonat el se éri Európát, ugyanis jellemzően csak Oroszországig közlekednek. Lehetségesnek tartják az iparágban, hogy a vonatok sokkal inkább Kína-Oroszország Expresszek lesznek a jövőben. Ezt erősíti, hogy újabb összeköttetéseket is nyitottak ezen relációkban idén, például a Peking-Moszkva és Langfang-Moszkva útvonalakat.
Xinyao Zhang azt is elmondta, hogy az Oroszországon keresztül vezető útvonallal kapcsolatos problémákon kívül a Kínai Vasút új politikája is megnehezíti a közép-kelet-európai vonatok közlekedését. A kínai nemzeti vasútársaság új küszöbértéket vezetett be, amelyet 50 TEU-ban határoztak meg. Magyarán csak akkor indul közvetlen vonat más európai országba, ha ennyi konténer összegyűjthető, ami nem olyan egyszerű feladat.
Közvetlen eljutás helyett gyűjtőjáratok
Ezért a közvetlen vonatok helyett több vegyes vonatot vezettek be a Kína-Európa járatokra. Tavaly szeptemberben a Chengdu által üzemeltetett “Cross Europe” vonat jó példa a lehetséges megoldásra, amely Luxemburgba és Lengyelországba is szállít konténereket. Az Yiwu és Xinjiang felől érkező konténereket pedig Duisburgba, Madridba, Hamburgba és a belarusz-lengyel határon található Małaszewiczebe szállítják.
A jövőben arra lehet számítani, hogy csakis azok az áruk maradnak a vasúti áruszállításnál, ahol fontos szerepe van az eljutási időnek, ilyen lehet például a gyorsan változó divatipar vagy a magas értékű elektronikai eszközök.
Címlapkép forrás: Unsplash
