A pályahasználati díj szeptemberi emelése alapvetően rontja a vasúti áruszállítás versenyképességét – mondta el Hódosi Lajos, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója a Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági műsorában.
A vasútnál a pályahasználati díjat minden egyes kilométer után meg kell fizetni, szemben a közúti áruszállítással – így a szeptemberi díjemelés alapvetően befolyásolja a versenyképességünket – mondta el Hódosi Lajos, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója Rónai Egon műsorvezető kérdésére. Hozzátette: a díjemelésen magán lepődtek meg az általunk képviselt vállalatok, hiszen ez szembe megy a kormányzati narratívával: épp a napokban hangzott el, hogy Magyarországot közlekedési értelemben kulcsállammá kell tenni, aminek alapfeltétele lenne, hogy a vasúti teherfuvarozás ne kerülje el az országot, illetve a belföldi export- és importforgalom bonyolításához a vasúti áruforgalom lehetőségét biztosítani kellene versenyképes és fenntartható módon. Mindezzel ellentétes a díjemelés. Az igazgató hozzátette: tavaly született kormánydöntés arról, hogy úgy kell átdolgozni a vasúti infrastruktúrára fizetett díjstruktúrát, hogy az ösztönözze a vasúti áruszállítást – ehhez képest emelnek most 14 százalékot.
A pályahasználati díj mértékéről Hódosi Lajos kijelentette: az eddigi díj igazodott a régiókban tapasztalhatóak mértékéhez, azonban a szeptemberi 14 százalékos emeléssel, a december közepi menetrendváltás utáni plusz három és fél százalékos díjemeléssel Magyarország éllovas lesz a régióban a pályahasználatért fizetett díjak tekintetében. Megjegyezte: a környező országokban jelentős támogatásokat adnak a központi költségvetésből a vasúti árufuvarozás ösztönzésére.
A vasúti pályák állapotáról szólva az ügyvezető igazgató elmondta: jelenleg a pályák több mint 40 százalékán van lassújel, ezeknél a vonatoknak le kell lassítani, majd újra gyorsítani, ez pedig óriási többletköltséget okoz az energiafelhasználásban. Ezen kívül a vágányzárak akadályozzák a közlekedést, ami miatt óriási többletköltségek terhelik a vasútvállalatokat.
– Jelenleg a pályaállapotok miatt nem tud megfelelő szolgáltatást nyújtani a vasút. Ezt a személyszállítás oldalán felismerte a közlekedésért felelős tárca és a kormányzat, és épp emiatt olcsóbbá tette a személyszállítást. Ennek már látszik is az utasforgalmi oldalon a pozitív hatása – mondta Hódosi Lajos. – Részben ezért is lepődött meg az egész ágazat, hisz azt vártuk, hogy a vasúti áruszállítást is olcsóbbá teszik mindaddig, ameddig nem tudunk versenyképes szolgáltatást nyújtani a pályahálózat állapota miatt, és ezzel a versenyképességünket rendbe tudtuk volna hozni. Helyzetbe kell hoznunk a vasutat, föl kell készítenünk az újraiparosítás miatt itt lévő, vagy a betelepülés előtt álló akkumulátor- és járműgyártó vállalatok logisztikai kiszolgálására.
A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta: Magyarországon 56-58 vasúti társaságot dolgozik, 3-4 ezer alkalmazottal. Rajtuk kívül a szektorhoz sorolhatók a pályahálózatot működtető MÁV és GYSEV részéről az a kiszolgáló személyzet, amely közvetlenül részt vesz az árufuvarozási feladatok lebonyolításában.
– Ha tovább rontjuk az árufuvarozás versenyképességét, akkor középtávon kapacitásokat kell leállítaniuk a vállalkozó vasúti társaságoknak, és akkor munkahelyek is veszélybe kerülnek – tette hozzá Hódosi Lajos. – Másrészt ha csökken a vasúttársaságok forgalma, akkor az, amit bevételi oldalon remél az állam díjemelésből, az könnyen veszteségbe fordulhat. Emellett a közútra terelődik a forgalom.
Az egyesületi vezető példaként említette az úgynevezett egyeskocsi-fuvarozást, azt a szállítási módot, amikor csupán egy-két vagonnyi árumennyiséget szállít a vasút. Ezt a szolgáltatást körülbelül 700 kis-, közép- és nagyvállalat veszi igénybe, akiknek ekkora mennyiségű árujuk van rendszeresen. Az egyeskocsi-fuvarozással biztosítja nekik a vasút a nemzetközi kereskedelmi vérkeringésbe való bekapcsolódást. Ha ez megszűnik vagy drasztikusan megdrágul, akkor ez az áruszállítási forgalom átterelődik az egyébként is terhelt közútra, valamint a kereskedők az exporttermékeket más országból fogják beszerezni, nem Magyarországról.
Hódosi Lajos elmondta: folyamatosak a szakminisztériummal az egyeztetések, most pedig külön levélben tájékoztatja az egyesület mind Lázár János, mind pedig Nagy Márton minisztert arról, milyen negatív hatásai várhatóak a díjemelésről szóló döntésnek. Azt kérik az érintett kormányzati szervektől, hogy a pályahasználati díj emelése helyett folytatódjanak azok a versenyképességet javító intézkedések, amelyek elkezdődtek az elmúlt időszakban. Az ügyvezető igazgató hozzátette: van adóssága a kormányzatnak, hiszen tavaly döntöttek arról, hogy a vasúti árufuvarozás helyzetbe hozása érdekében versenyképességi csomagot állítanak össze 2023 novemberéig. Azonban mindezidáig erre nem került sor.
– Szeretnénk, hogy minél hamarabb elkészülne ez a versenyképességi csomag, és egyértelmű stratégia mentén tudnák fejleszteni a vasúti áruszállítást – tette hozzá Hódosi Lajos.
