Megkezdődtek a kormányzat és a fuvarozási, logisztikai szakma érdekképviseletei közötti egyeztetések a magyar logisztikai rendszer és az árufuvarozási ágazat versenyképességének javításáról. Az egyeztetést Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hívta össze.
A megbeszélésen jelen volt Barna Zsolt közúti közlekedésért felelős államtitkár, Dr. Fábián Ágnes gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár és Dr. Kerékgyártó János közlekedési stratégiáért és hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár is, az érdekképviseleti oldalról kiemelendő, hogy a LEF (Logisztikai Egyeztető Fórum) keretein belül, mint soros elnök, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület is képviselte a hazai vasúti árufuvarozási ágazat érdekeit.
A tárgyalás középpontjában a fuvarozási és logisztikai ágazat versenyképességét meghatározó legfontosabb kérdések álltak. Napirendre került egyebek mellett a közúti fuvarozás helyzete, az útdíjrendszer és a szabályozási környezet felülvizsgálata, a tranzitforgalom és a határátlépések kérdésköre, Záhony logisztikai szerepének erősítése, a munkaerő-utánpótlás, valamint a Nemzeti Logisztikai Koncepció előkészítése.
A Hódosi Lajos személyében a HUNGRAIL a vasúti árufuvarozás szempontjából több stratégiai jelentőségű kérdést is napirendre emelt: ilyen volt a vasúti egyeskocsi-forgalom támogatásának mielőbbi újraindítása, a kombinált fuvarozás ösztönzésének szükségessége, a kiszámítható működési és szabályozási környezet fontossága, az energiaköltségekből fakadó versenyhátrány mérséklése, valamint a Nemzeti Logisztikai Koncepció mielőbbi megvalósítása.
A megbeszélés egyik legfontosabb vasúti vonatkozású üzenete, hogy a közlekedési és beruházási miniszter kezdeményezi annak áttekintését, milyen infrastruktúrára lesz szüksége a magyar vasúti árufuvarozásnak a következő 10–15 évben. A hosszú távú vizsgálat alapot teremthet a stratégiai jelentőségű fejlesztések – köztük a V0 vasútvonal – szakmai előkészítéséhez és a jövőbeni infrastruktúra-fejlesztési döntések megalapozásához.
A LEF álláspontja szerint a logisztikai rendszer fejlesztését a közlekedési módok együttműködésére kell építeni. Ennek megfelelően a közlekedéspolitikai döntések előkészítése során valamennyi szállítási mód hatásait szükséges vizsgálni, hiszen a közúti, vasúti és egyéb szállítási rendszerek egymást kiegészítve képesek hozzájárulni a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez.
Az energiaárak és az ágazatot terhelő többletköltségek szintén kiemelt témát jelentettek. A kormányzat jelezte, hogy önálló munkacsoport vizsgálja majd az energiaellátással összefüggő versenyképességi kérdéseket, beleértve az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), valamint a KÁT és a METÁR rendszerek felülvizsgálatát is, amelybe a szakmai érdekképviseletek szakértőit is bevonják.
Az egyeztetés legfontosabb eredményeként megállapodás született arról, hogy a munka öt tematikus munkacsoportban folytatódik tovább, amelyek feladata a felvetett szakpolitikai kérdések konkrét intézkedésekké alakítása lesz. Emellett negyedéves rendszerességgel ülésezik majd a Logisztikai Ágazati Koordinációs Munkacsoport is, biztosítva a folyamatos párbeszédet a kormányzat és a szakmai érdekképviseletek között.
A HUNGRAIL szerint a rendszeres szakmai egyeztetések lehetőséget teremthetnek arra, hogy a vasúti árufuvarozás hosszú ideje fennálló versenyképességi problémáira is megoldások szülessenek, és kiszámíthatóbb működési környezet alakuljon ki a hazai logisztikai ágazat számára.
