Stratégiai megállapodást kötött a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) és a MÁV Zrt. azzal a céllal, hogy kölcsönösen támogassák egymás tudományos, innovációs és oktatási tevékenységét. Az aláíráson az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) képviseletében Csepreghy Nándor miniszterhelyettes is részt vett, hangsúlyozva: az állam a magyar állampolgárok képviseletében támogatja azokat az együttműködéseket, amelyek a közlekedési infrastruktúra és a szakemberképzés megerősítését szolgálják.
A megállapodás célja egyrészt olyan szakemberek képzése, akik azonnal integrálódni tudnak az ország legnagyobb közlekedésszolgáltató vállalatának munkájába, másrészt a legfrissebb technológiai és iparági trendek folyamatos beépítése az oktatásba. Az együttműködés pénzügyi támogatást és gyakorlati lehetőségeket biztosít az egyetem számára, miközben a MÁV új megközelítésekhez és jövőbeni munkavállalókhoz jut.
Csepreghy Nándor miniszterhelyettes szerint Magyarország a vasútfejlesztés új korszakába lép. Mint fogalmazott, ennek egyrészt gazdasági kényszere van, másrészt társadalmi elvárás is erősíti. Mint mondta, az elmúlt több, mint egy évtizedben az autópálya-fejlesztések kerültek középpontba, azonban mára egyértelművé vált, hogy a vasút fejlesztése nélkül nem használható ki teljes mértékben Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése. Az ország fontos nemzetközi útvonalak metszéspontjában fekszik, ami – például az autógyártás dinamikus növekedése miatt – jelentős vasúti áruszállítási igényt generál. A személyszállításban is nő az igény, amit az új bérletrendszer sikere is bizonyít. Emellett a környezettudatosság szempontjai egyre inkább felértékelődnek. Hangsúlyozta, hogy a következő években a vasút terén több ezer milliárd forintos fejlesztésekre lesz szükség.
Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a MÁV-csoportnál közel 50 ezer munkavállaló dolgozik nap mint nap, és a közösségi közlekedés sokak számára hivatás, nem pusztán munkahely. Az utánpótlás kérdése ugyanakkor kritikus: az átlagéletkor 47 év, és egy teljes generáció hiányzik a rendszerből, részben azért, mert a vasutas szakma a ’90-es években sem volt népszerű. Kiemelte: már az egyetemeken meg kell szólítani azokat a fiatalokat, akik ezt a pályát választhatják. A cél nem csupán a toborzás, hanem az is, hogy a mindennapi, valós szakmai kihívásokat is bevigyék az egyetemi képzésbe.
Dr. András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora szerint valóban a vasúti közlekedés virágkora következhet. Emlékeztetett arra, hogy az egyetem és a MÁV együttműködésének egyik legeredményesebb területe a 2016-ban bevezetett duális képzés volt, amely 38 hallgatóval indult, és azóta is számos végzett dolgozik a vasúttársaságnál. Az egyetemhez tartozó Bánki Donát Technikum bevonása új dimenziót nyithat: a cél, hogy a vasúti képzés hangsúlyosabban jelenjen meg már a középfokú tanulmányok során is.
Süli János a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett arra, hogy az egyetem kapcsolata a MÁV-val és a GYSEV-vel több évtizedes múltra tekint vissza, és technológiai területen széles körű az együttműködési készség. A Budapest–Belgrád vasútvonal fővállalkozó kínai vasúttársasága is megkereste az egyetemet kihelyezett oktatások céljából. A vasútbiztonság és az automatizálás területén olyan együttműködés körvonalazódik, amelynek révén a kínai fél azt szeretné, ha Európában a Dunaújvárosi Egyetem lenne a bázisintézmény. Az intézmény jelenleg mintegy 4500 hallgatóval működik. A cél, hogy a végzett fiatalok Magyarországon maradjanak és itt kamatoztassák tudásukat – hozzájárulva a hazai vasúti ágazat megújulásához és generációs megújításához.
Fotó: Bíró Tamás
