Az EU-ban 2007 óta csökken a szén-dioxid kibocsátás, de eközben a közlekedési szennyezése folyamatosan növekszik. Több vasúti áruszállítással és személyszállítással lehetne a folyamatot megállítani.
A Transport & Environment nevű európai közlekedési civil szervezet éves jelentése az EU közlekedési helyzetéről lehangoló képet fest fenntarthatósági szempontból. Míg a gazdaság többi része 1990 óta 1644 megatonna széndioxid-egyenértékkel (MtCO2e-vel csökkentette a kibocsátást, addig a közlekedésben 217 MtCO2e-vel növelte kibocsátását, és ezzel meghaladta az 1 GtCO2e-t, ami több mint a teljes szén-dioxid-kibocsátás Németország és Hollandia összes kibocsátása együttvéve. Már a közlekedés lett a legnagyobb szennyezés, a szén-dioxid kibocsátás negyedét ez adja az EU-ban.
A szárazföldi, kontinensen belüli közlekedés 1990-ben még csak az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának 11 százalékát adta, 2022-re az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb adatai szerint 24 százalékra emelkedett. A légi közlekedés aránya 1-ről 3 százalékra nőtt, a tengeri hajózásé pedig 2-ről 4 százalékra.
Így az összes közlekedési mód az 1990-es 17 százalék helyett 2022-re már 31 százalékát adta az EU teljes kibocsátásának.
Az alábbi grafikon azt mutatja meg, hogy 1990-hez viszonyítva az egyes iparágak kibocsátása hogyan változott: a legnagyobb növekedés a légi közlekedésben volt, ami duplájára emelte szennyezését. Mégis, ez az a terület, ami a legnagyobb adókedvezményt kapja: nem kell áfát és a kerozin után jövedéki adót sem fizetni, ami önmagában egyharmadnyi árelőnyt jelent például a legalább tizedével kevésbé káros vasúti személyszállításnak.
A tengeri hajózás 28, a szárazföldi közlekedés 20 százalékkal emelte kibocsátását, miközben a teljes ühg szennyezés 30 százalékkal csökkent.
Hiába a rossz trendek, folyamatosan bővülnek az autópályák, a repülőterek, és nem jut eközben elég forrás a leginkább fenntartható vasúti közlekedés fejlesztésére, a modal split adatokban továbbra sincs átrendeződés sem az áru-, sem a személyszállításban a kötöttpályás közlekedés irányába.
A vasút ami az EU áruszállításának negyedét, személyszállításának tizedét adja a közlekedési ühg-kibocsátásnak alig 0,4 százalékát adja. 1990 óta hiába nőtt jelentősen a teljesítménye, az ühg-kibocsátása 73 százalékkal csökkent, miközben a személyautóké 16 százalékkal, a teherautóké 29, a kisteherautóké 55 százalékkal nőtt.
A modellszámítások szerint nem is lesz sok változás 2030-ig, az elektromos személyautóknak és kamionoknak nem lesz érdemi hatása a szennyezésre mivel csak nagyon lassú az átállás. A 2050-ig tartó T&E modellszámítás szerint az EU Green Deal hatására csökkenhet valamelyest a közlekedés kibocsátása, 62 százalékkal. Azonban 2040-re is csak 25 százalékos csökkenést látnak az 1990-es értékekhez képest.
Lehetséges szabályozási megoldások
A T&E szakértői szerint egyszerű lépésekkel is lehetne gyorsítani a zöld átállást a közlekedésben. Ilyen egyszerű megoldás lehetne, ha a cégautóknál előírnák, hogy csakis elektromosokat lehetne vásárolni. De szintén egyszerű lenne megtiltani az üzleti utazásoknál a repülést, ahol van alternatívája ennek. Ez már csak azért is jelentős, mert az utazások ühg-kibocsátásának 20 százaléka vállalati utakhoz kötődik. Nem mellesleg ez igen jól fizető utasokat jelenthetne a nemzetközi, nagysebességű vasúti forgalomnak.
A legegyszerűbb megoldás az áruszállításban a vasút helyzetbe hozása lehet:
1995-ben még a jelenlegi EU-tagoknál a közúti áruszállítás csak az összteljesítmény 69 százalékát adta, 2023-ban már 78 százalék volt ez az arány. A teherautók útdíjában ha figyelembe vennék szennyezésüket, az infrastruktúra kiépítésének költségeit, akkor sokkal több áru választhatná ismét a vasutat.
A 3,5 tonna alatti kisteherautók esetében könnyen ki lehetett kerülni a kibocsátási és egyéb műszaki előírásokat, ezek szigorítása is sokat segítene a fenntarthatóbb közlekedésben.
A jelenlegi uniós közlekedéspolitika biztosan nem lesz elég tehát az ambiciózus ühg-kibocsátási célok eléréséhez. A közlekedés esetében pedig óriási ki nem használt lehetőségek vannak a szabályok finomhangolásával, a vasúti közlekedés helyzetbehozásával.
