A koronavírus járvány már évek óta elmúlt, de hosszú távon érezhető marad a hatása a vasúti szektorban – derül ki az Európai Bizottság számára készült tanulmányból.
Igen alapos, háromszáz oldalasnál is hosszabb tanulmányt tett közzé az Európai Bizottság. A vasúttal rendelkező tagországok és Norvégia vasútvállalatainak pénzügyi elemzését készítették el, kiegészítve felmérésekkel. A legtöbb országban az inkumbens személy- és áruszállító vasútvállalat mellett a legjelentősebb versenypiaci szereplő adatait elemezték.
Ezek alapján a legfontosabb következtetések az alábbiak:
- -A pénzügyi hatás nagyobb volt a személyszállító vállalkozásoknál, mint a teherszállító vállalkozásoknál, mivel ezek jóval nagyobb és hosszabb ideig tartó keresletvisszaesést szenvedtek el.
- Eközben egyre költségesebb beruházásokra volt szükség, ami a magas inflációnak köszönhető.
- A versenyző vasútvállalatok piaci részesedésének növekedésével mind a személy-, mind az áruszállító vasutaknál csökkent a nyereségesség.
- Növekedett az eladósodottsági szint, különösen a versenypiaci személyszállító és árufuvarozó társaságok esetében. Emiatt csökkent a pénzügyi fenntarthatóság, kevesebb hitel felvételére van lehetőség a következő időszakban. Az inkumbens vasúttársaságok eladósodottsági szintje érdemben azonban nem változott.
A kormányzati támogatások a pályahasználati díjak csökkentésére összpontosítottak, és ahol alkalmazták őket, hatékonyak is voltak.
- 2020-2021-ben az előző évekhez képest 17,2 százalékkal kevesebb hálózathozzáférési díjat fizettek az európai vasutak, 2022-ben is 1,4 százalékkal kevesebbet, ami az inflációt is figyelembe véve reál áron jelentős tehercsökkentés
- A közszolgáltatási szerződések újratárgyalásával tudták a személyszállító vállalkozások működését fenntartani hatékonyan a kormányok.
- Míg a pénzügyi és forgalmi mutatók többsége 2022 végére visszatért a Covid előtti szintre, a személy- és árufuvarozási piacokon is jelentős strukturális változások zajlottak le. Jelentősen átalakultak a mobilitási szokások, megnőtt a környezetvédelem szerepe és növekedett a a vasutak állami támogatása.
Mindezek miatt a korábbi üzleti modellek ma már nem működnek, új típusú működésre van szükség, más kihívásokra kell a korábbiaktól eltérő válaszokat adni.
Korábban az Európai Bizottság lépett fel a vasutak állami támogatása ellen, de a Covid időszakában egyértelmű volt, hogy e nélkül fenntarthatatlan a közútinál nem csak zöldebb, de válságos időkben megbízhatóbb kötöttpályás közlekedés. Emiatt 2020-2021-ben 40 százalékkal növekedett az állami támogatás összege 2019-hez képest, és 2022-ben is 6 százalékkal haladta meg a válság előtti szintet.
Erre már csak azért is szükség volt, mert a vasutak jelentős árbevétel csökkenését (-23%) csupán 4,5 százalékos költségcsökkentés kísért. Ennek az egyik oka, hogy a vonatkm-ben alig volt csökkenés, a kisebb személyszállítás kereslet ellenére 2021-ben már 7 százalékkal magasabb volt a vonatkm értéke, mint 2019-ben.
Az utasszámok ma már hasonlóak a járvány előttihez képest, de mindez az elővárosi és városi közlekedésben visszaesést hozott az EU egészében a rugalmasabb munkaidő és az otthoni munkavégzés miatt, illetve autóikból sem mindenhol ültek vissza vonatra az emberek.
Pozitív, hogy a reggeli és délutáni keresleti csúcsok ellaposodtak. Emellett a távolsági és nemzetközi forgalomban lehetett növekedést látni.
Míg az országon belüli, helyközi közlekedésben kedvezményes áru bérletekkel próbálták visszacsábítani az utasokat a vasutak, a nemzetközi és távolsági forgalomban elterjedt a repülésben is ismert, a kereslet alapján dinamikusan változó árazás, ami többletbevételt jelentett a vasutaknak.
Az árbevétel a személyszállító vasúttáraságoknál 2022 és 2018 között 9,1 százalékkal nőtt Európában, Magyarországon az egyik legnagyobb mértékben, 30,8 százalékkal. Csak a portugál (34,6%) adata magasabb ennél. Ezen a területen a jegyértékesítés mellett az állami kompenzációnak van kiemelt szerepe. A jegyértékesítés árbevételéről nincsen magyar adat, ahogy a legtöbb országra sem – de akiknél elérhető, ott az látható, hogy ez még 0,7 százalékkal csökkent is 2022 és 2018 között.
A vasútvállalatoknak a ma már költségesebb beruházásaikat egy átalakult árbevételi struktúra segítségével kell előteremteni és kigazdálkodni, amiben fontos szerepe van az állami finanszírozásnak a közszolgáltatási szerződések és a hálózathozzáférési díjak alakításán keresztül.
Címlapkép: Pixabay
