A távolsági vasúti közlekedésben az Európai Unió egyszerűsítené és könnyebben elérhetővé tenné a vasúti jegyek megvásárlását. A folyamatban a vasútvállalatok saját jegyértékesítési platformjai kapnak kihívásokat.
Tegyük fel, hogy egy Budapestről vagy Magyarországról induló nemzetközi vonatra akarunk ma jegyet venni, akkor természetes módon a MÁV applikációját vagy honlapját nyitjuk meg ehhez. A mai európai gyakorlat szerint minden országban az egykori inkumbens vasútvállalatok saját nemzetközi jegyértékesítési portált üzemeltetnek. Ezeket azonban a más országokból érkezők, a turisták nem mindig ismerik, és nemritkán ez is a vasúti utazásokkal szemben a repülők felé fordíthatják érdeklődésüket.
EGYSZERŰSÍTETT JEGYVÁSÁRLÁS
Repülőjegyet ugyanis a legnépszerűbb Google Térkép alkalmazásból indulva is néhány klikkel lehet venni, a vasúti utazásoknál ez jóval bonyolultabb. Idén júniusra várják, hogy megjelenik az Európai Bizottságot a Multimodális Digitális Mobilitási Szolgáltatások (MDMS) kezdeményezése, ami nemcsak a vasúti, hanem minden távolsági közösségi közlekedésben egyszerűsítheti a felhasználók életét a jegyvásárlásban. Eredetileg a hosszú távú vonatutak foglalásának megkönnyítése volt a cél, de a rendelettervezetet kiterjesztették a buszos és repülős utakra is.
A kezdeményezéssel kapcsolatban jelentős lobbierőt fejtettek ki a vasútvállalatok és a technológiai cégek is, hiszen jelentős piacot látnak az új lehetőségben. Az Európai Bizottság honlapján 41 visszajelzés olvasható a témával összefüggésben, a közép-európai országok közül csak Magyarországról nem érkezett észrevétel. Pedig az éves szinten összesen 65 millió nemzetközi vasúti utazás öt százalékát adják a magyarországi indulású vagy érkezésű utasok, értsd: hazánk jelentős szereplőnek számít ezen a piacon.
A VÁLTOZATOSSÁG GYÖNYÖRKÖDTET
A rendelet értelmében az utazók számára lehetővé válik, hogy az úti céljuk eléréséhez többféle utazási lehetőséget is megtekinthessenek, a repülőjáratoktól a buszos utazásokon át a határokon átnyúló vasúti utazásokig. Az ár és az időtartam mellett az utasok tájékoztatást kapnak majd az egyes közlekedési módok szén-dioxid-kibocsátásáról is.
A rendelet pártolói szerint a laikusok szempontjából átláthatatlan vasúti árképzés sokkal könnyebben összehasonlítható lesz. A nemzetközi utak árazásának áttekintését nagyban nehezíti, hogy sok olyan kedvezmény létezik, ami csak egyes országok állampolgárai érhetnek el. De ugyanarra a vonatra több vasútvállalat is értékesíthet jegyeket, ilyenkor pedig akár ugyanarra az ülőhelyre, ugyanakkor foglalva két vasútvállalat rendszerében nagyon is eltérő árakat kaphatunk. Érdemes a Budapest és Bécs között közlekedő railjetek esetében a MÁV és az ÖBB árazását összehasonlítani. Ugyanarra a napra, ugyanarra a vonatra a magyar vasút honlapján 13, az osztrákén és a németén 19,2 euró a jegy. Amíg a MÁV honlapján egyetlen kattintással több vonat árát lehet rögtön megnézni, a német és osztrák honlapon két honlapot kell megnyitni, az árat pedig csak vonatonként egyesével lehet megnézni. Ez a típusú foglalási rendszer olyan messze van a minimálisan felhasználóbarátnak tekinthetőtől, hogy nem csoda, hogy a magasabb színvonalhoz szokott fogyasztóknak kedvét szegi a vonatutazástól.
Ha valaki szeretné azt is megnézni, hogy busszal vagy repülővel ugyanez az út mennyibe kerülne, csak többórás kutatás után tudhat meg többet. Pedig nagyon sok olyan összeköttetés van, amiben a vasút olcsóbb és gyorsabb, nem mellesleg messze kevésbé szennyezőbb, mint a repülés. A buszos, jellemzően olcsóbb árak feltüntetése pedig a kevésbé tehetőseknek jelent segítséget a mobilitási igények biztosításában.
ADATMEGOSZTÁSI KÉRDÉSEK
Az új EU-rendelet kötelezni fogja a közforgalmú távolsági közlekedés szervezőit arra, hogy a menetrendek mellett osszák meg a dinamikus árképzésüket is. Ezt úgy tudjuk elképzelni, mint az online térképalkalmazásokban – ma már egyre több országban élő GPS-adatokkal kiegészített – vasúti és buszos menetrendeket.
Az említett példánál maradva egy ilyen platformon az MÁV árazása kerülne előre, következésképpen az osztrák vagy német utasok is az olcsóbb jegyet választhatnák. Ez pedig a teljes árdiszkriminációs modell fenntarthatóságát kétségbe vonja: akkor lehet ugyanis a magyar, kevésbé tehetős utasoknak olcsóbban adni a nemzetközi vonatjegyeket, ha vannak olyanok, akik hajlandók többet fizetni érte. A vasútvállalatoknak új megoldásokat kellene keresniük – például a repülésben jól ismert többletszolgáltatásokat.
Amíg a hagyományos vasúttársaságoknak ez kihívás, a piaci alapon működőknek mindez igen előnyös, hiszen ők már eleve dinamikus és transzparens árazással dolgoznak, az új rendelet segítségével sokkal többekhez jutna el árazásuk. Így az intézkedés az európai vasúti versenyt is támogatja. A hagyományos vasúttársaságok szerint azonban a kezdeményezés túl kedvező a digitális platformok számára. A visszajelzésekben azt lehet kiolvasni, hogy a vasútvállalatok és közösségi közlekedést szervező állami hivatalok amiatt aggódnak, hogy a magas fix költség, az alacsony vagy nem is létező profitráta mellett a kezdeményezésnek az lesz a hatása, hogy csökkennek majd a bevételeik, az utasok száma viszont nem fog növekedni.
Az EU Travel Tech, a foglalási platformokat, köztük a Booking.com-ot és a Skyscenner.com-ot képviselő szakmai szövetség idén januárban adta ki tanulmányát az MDMS-sel kapcsolatban. Ők úgy látják, az új irányelv forradalmasíthatja a közösségi közlekedés használatát.
KIHÍVÁSOK
Aki ma utazási platformokon repjegyet, szállást foglal, aktív keresztértékesítési ajánlatokat kap autó bérlésére. Amennyiben a vasúti jegyeket is hasonlóan egyszerűen lehetne értékesíteni, mint a repjegyeket, az utazási szolgáltatók, platformok mindegyikébe gyorsan bekerülnének ezek az ajánlatok is. Mivel a vasúti utazás szinte mindig olcsóbb, és sok esetben gyorsabb más alternatívákhoz képest, jelentős keresletet is teremthet az iparág szerint.
A fő kihívás azonban a kockázatok és a költségek megosztásában van. A platformoknak biztosan jó üzletnek ígérkezik a vasúti jegyek értékesítése, mivel ők különösebb befektetés nélkül jutnak jutalékként bevételhez. A vasútvállalatoknak pedig úgy kell a foglalási rendszereik fix költségeit kigazdálkodni, hogy borítékolhatóan csökken majd ezek forgalma, vagyis az egységköltségeik növekednek, és emellett kell még a platformok marzsát is kigazdálkodniuk. Így ma lehetetlen megmondani, hogy a vasútvállalatok hogyan – jól, vagy rosszul – járnak majd az intézkedéssel.
Nemzetközi vasúti utasok száma az EU országaiban (ezer utas, 2021 vagy legutóbbi adat)(forrás: Eurostat és KSH, Belgium és Hollandia nem közölt adatokat)
