Elindult a teherforgalom a Budapest-Belgrád vonalon

Írta:

-

2026-02-27

Ma hajnalban új szakaszába lépett a hazai vasúti közlekedés történetének egyik legjelentősebb fejlesztése: elindult a teherforgalom a 150-es számú Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán.

Az első tehervonat éjfél után néhány perccel haladt végig az újjáépített vonalon: a MÁV Rail Tours szerelvénye nyitotta meg a rendszeres forgalmat. A vonat élén egy, a mozdonymegújítási program keretében beszerzett Siemens Vectron mozdony állt.

Hegyi Zsolt közösségi média bejegyzésében írja, hogy forgalom megindulásával nemcsak a nagyszabású pályaépítési és infrastruktúra-fejlesztési munkálatok zárultak le, hanem a zárt üzemi tesztek időszaka is véget ért. A mindennapos tehervonati közlekedés immár valós forgalmi körülmények között teszi próbára a teljesen újjáépített vonalat. Ez az időszak kulcsfontosságú mérföldkő a személyforgalom későbbi visszatérése előtt, hiszen most éles üzemben bizonyíthat az új infrastruktúra.

A MÁV vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az elvégzett mérések és pályapróbák egyértelműen igazolták, hogy a vonal megfelel minden infrastrukturális és közlekedésbiztonsági követelménynek, amely a tehervonatok közlekedtetéséhez szükséges. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, a biztonság nem kizárólag a vasúttársaság felelőssége, elengedhetetlen a közúti közlekedők felelősségteljes magatartása is.

Erre azért is kell külön felhívni a figyelmet, ugyanis a vonal mentén élők az elmúlt években nem találkoztak vonatokkal a pályán, mostantól azonban ismét mindennapossá válik a vasúti forgalom, ráadásul nagy sebességgel érkezhetnek a szerelvények. A hatóságok és a vasúttársaság ezért arra kérnek minden közlekedőt, hogy ne megszokásból vezessen vagy keljen át a síneken. A vasúti átjárók megközelítésekor különösen fontos a KRESZ szabályainak maradéktalan betartása és a fokozott körültekintés.

Az elmúlt évek legnagyobb vasúti beruházása

A 150-es vasútvonal felújítása az elmúlt évek legjelentősebb hazai vasúti beruházása volt. A Budapest-Ferencvárostól a Kelebiai magyar–szerb határállomásig tartó, mintegy 160 kilométeres szakaszon a korábbi, rossz állapotú, egyvágányú pálya helyén egy korszerű, végig kétvágányú vasútvonal épült ki. Az új pálya 160 km/órás sebességű közlekedésre alkalmas, és a teljes szakaszon megújultak az utasforgalmi létesítmények is. A fejlesztés célja nemcsak a nemzetközi teherforgalom erősítése, hanem a térség közlekedési kapcsolatainak hosszú távú javítása is.

Fotó: MÁV

Csendesebb és zöldebb lesz a Déli Körvasút térsége

Írta:

Magyar Vasút Online

-

2026-02-26

0

Jelentősen csökken a vasúti zaj a Déli Körvasút Ferencváros és Kelenföld közötti szakaszán a beruházás II. ütemének megvalósításával. A Szerémi út térségében épített próba zajárnyékoló falak akkreditált mérései szerint az összesített hanggátlás eléri a 44 decibelt, ami az előzetes elvárásokat is meghaladta. – adta hírül az Építési és Közlekedési Minisztérium.

A beruházás részeként Ferencváros és Kelenföld között korszerű zaj- és rezgéscsillapító vasúti felépítmény létesül, valamint országosan egyedülálló, integrált zajvédelmi rendszer épül a Nádorkert megállóhely és a Bartók Béla úti új híd között, a vasút mindkét oldalán. Az üveg zajvédő fal nemcsak esztétikus, hanem valódi hangelnyelő funkcióval is bír, speciális mintázata pedig madár- és denevérvédelmi célokat is szolgál.

A fejlesztés közlekedési és környezetvédelmi szempontból is jelentős: a vasúti kapacitás közel megduplázódik, így naponta akár 60 ezer autóval kevesebb jelenhet meg a fővárosi utakon. A számítások szerint évente jelentősen csökken a levegő szennyezése és az üvegházhatású gázok kibocsátása: évente 7 tonnányi lebegő szennyezőanyaggal, 81 tonna szénhidrogénnel, 104 tonna nitrogénoxiddal és közel 900 tonna szénmonoxiddal csökkenhet a főváros levegőjének szennyezettsége, illetve sok ezer tonnával csökken az széndioxid kibocsátás is.

A vasúti beruházáshoz kapcsolódva megvalósul a 3300 méteres Újbudai Zöldfolyosó is: a Hamzsabégi út és a Duna között új, biztonságos kerékpáros út, lineáris park, játszóterek és esőkertek létesülnek, jelentősen növelve a környék zöldfelületeit és élhetőségét.

Fotó: Bíró Tamás

GYSEV CARGO és Adria Port stratégiai partnerség: egy erős, integrált közép-európai logisztikai rendszer a cél

Írta:

Magyar Vasút Online

-

2026-02-25

0

A GYSEV CARGO Zrt. és az Adria Port Zrt. stratégiai együttműködési megállapodást kötött a versenyképes és kiszámítható tengeri–vasúti kapcsolat további fejlesztése érdekében. A megállapodást a GYSEV CARGO részéről Riegler András és Tisza Péter, míg Adria Port részéről Garai Péter írta alá.

A felek célja a hosszú távon fenntartható és átlátható együttműködésen túl, hogy stabil vasúti összeköttetés valósuljon meg Trieszt és Magyarország között az infrastruktúrák és az intermodális kapacitások hatékony integrálásával – olvasható az árufuvarozó társaság LinkedIn oldalán.

Riegler András, a GYSEV CARGO vezérigazgatója lapunknak az alábbit nyilatkozta:

az együttműködés alapvető célja, hogy a nagy jelentőséggel bíró trieszti kikötőfejlesztési projekt előrehaladtával ne csak a kikötőben történő fizikai építkezés, de a létrejövő tengeri képesség logisztikai láncba történő integrálása is a lehető legmagasabb szinten megtörténjen. A GYSEV CARGO hosszú évekre visszamenőleg rendelkezik olyan szaktudással, tapasztalattal és piaci kapcsolatrendszerrel, amelyeknek köszönhetően az intermodális fuvarozás terén sikeresen dolgozik. Ezt használva, az Adria Porttal együtt gondolkodva olyan új szolgáltatási csomagokat szükséges meghatározni, melyekkel a kikötő adottságait, a GYSEV CARGO országokon átívelő képességeit, az általa működtetett terminálokat össze lehet kötni, mindezt úgy, hogy ezzel értéket generáljunk a jelenlegi vagy potenciális vevőink számára.

Fotó: GYSEV Cargo

Sikeres tesztek a Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszán

Írta:

Magyar Vasút Online

-

2026-02-19

0

Speciális tesztvonattal mérték a Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszát, Soroksár és Kelebia között. A tesztek sikeresnek bizonyultak, így hamarosan befejeződhet a teljes magyarországi vonal felújítása és indulhat a teher- és személyszállítási forgalom.

A kivitelező február 10. és 18. között emelt sebességű pályateszteket végzett a 150-es számú vonal Soroksár–Kelebia szakaszán. A mérésekhez egy speciális, nagysebességű tesztvonatot vetettek be, amely mozdonyból, mérőkocsiból és – a gyors fordulók érdekében – vezérlőkocsiból állt. A szerelvény hétköznapokon 9 és 17 óra között közlekedett, a szakemberek 60 és 160 km/óra közötti sebességtartományban vizsgálták a pálya állapotát. A vizsgálatok elsősorban a pályageometriára és a felsővezeték-hálózatra terjedtek ki, amelyek megfeleltek az előírt követelményeknek. A próbamenetek tehát igazolták, hogy Soroksár és Kelebia között a személyszállító vonatok menetrend szerint, végig 160 km/órás sebességgel közlekedhetnek majd – az előzetes információk szerint az indulás március közepétől várható.

Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója videónyilatkozatában azt említette, a következő napokban a sorompókat helyezik folyamatosan üzembe a vonalon, az utolsó simításokat követően pedig a február 27-től elindul a teherforgalom.

Jelentős menetidő-csökkenés lesz a vonalon

A fejlesztés részeként Ferencváros és Kelebia között két új vágány és teljesen új felsővezeték-rendszer épült ki, emellett valamennyi állomás megújult, valamint korszerűsítették a gyalogos- és közúti-vasúti átkelőhelyeket is. A megengedett legnagyobb sebesség Ferencváros és Soroksár között 80 km/óra, Soroksártól az országhatárig pedig 160 km/óra lesz.

A vonal átadását követően nemcsak korszerűbb, hanem számottevően gyorsabb is lesz a vasúti közlekedés. A tervek szerint Budapestről: Kiskőrösre 43 perccel, Soltvadkertre 52 perccel, Kiskunhalasra 83 perccel, Kelebiára pedig 104 perccel rövidülhet a menetidő a korábbi állapothoz képest.

Összefoglalónk az ÉKM közleménye nyomán készült
Fotó: ÉKM

Megerősítette együttműködését a MÁV és a Dunaújvárosi Egyetem

Írta:

Magyar Vasút Online

-

2026-02-13

0

Stratégiai megállapodást kötött a Dunaújvárosi Egyetem (DUE) és a MÁV Zrt. azzal a céllal, hogy kölcsönösen támogassák egymás tudományos, innovációs és oktatási tevékenységét. Az aláíráson az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) képviseletében Csepreghy Nándor miniszterhelyettes is részt vett, hangsúlyozva: az állam a magyar állampolgárok képviseletében támogatja azokat az együttműködéseket, amelyek a közlekedési infrastruktúra és a szakemberképzés megerősítését szolgálják.

A megállapodás célja egyrészt olyan szakemberek képzése, akik azonnal integrálódni tudnak az ország legnagyobb közlekedésszolgáltató vállalatának munkájába, másrészt a legfrissebb technológiai és iparági trendek folyamatos beépítése az oktatásba. Az együttműködés pénzügyi támogatást és gyakorlati lehetőségeket biztosít az egyetem számára, miközben a MÁV új megközelítésekhez és jövőbeni munkavállalókhoz jut.

Csepreghy Nándor miniszterhelyettes szerint Magyarország a vasútfejlesztés új korszakába lép. Mint fogalmazott, ennek egyrészt gazdasági kényszere van, másrészt társadalmi elvárás is erősíti. Mint mondta, az elmúlt több, mint egy évtizedben az autópálya-fejlesztések kerültek középpontba, azonban mára egyértelművé vált, hogy a vasút fejlesztése nélkül nem használható ki teljes mértékben Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése. Az ország fontos nemzetközi útvonalak metszéspontjában fekszik, ami – például az autógyártás dinamikus növekedése miatt – jelentős vasúti áruszállítási igényt generál. A személyszállításban is nő az igény, amit az új bérletrendszer sikere is bizonyít. Emellett a környezettudatosság szempontjai egyre inkább felértékelődnek. Hangsúlyozta, hogy a következő években a vasút terén több ezer milliárd forintos fejlesztésekre lesz szükség.

Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a MÁV-csoportnál közel 50 ezer munkavállaló dolgozik nap mint nap, és a közösségi közlekedés sokak számára hivatás, nem pusztán munkahely. Az utánpótlás kérdése ugyanakkor kritikus: az átlagéletkor 47 év, és egy teljes generáció hiányzik a rendszerből, részben azért, mert a vasutas szakma a ’90-es években sem volt népszerű. Kiemelte: már az egyetemeken meg kell szólítani azokat a fiatalokat, akik ezt a pályát választhatják. A cél nem csupán a toborzás, hanem az is, hogy a mindennapi, valós szakmai kihívásokat is bevigyék az egyetemi képzésbe.

Dr. András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora szerint valóban a vasúti közlekedés virágkora következhet. Emlékeztetett arra, hogy az egyetem és a MÁV együttműködésének egyik legeredményesebb területe a 2016-ban bevezetett duális képzés volt, amely 38 hallgatóval indult, és azóta is számos végzett dolgozik a vasúttársaságnál. Az egyetemhez tartozó Bánki Donát Technikum bevonása új dimenziót nyithat: a cél, hogy a vasúti képzés hangsúlyosabban jelenjen meg már a középfokú tanulmányok során is.

Süli János a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett arra, hogy az egyetem kapcsolata a MÁV-val és a GYSEV-vel több évtizedes múltra tekint vissza, és technológiai területen széles körű az együttműködési készség. A Budapest–Belgrád vasútvonal fővállalkozó kínai vasúttársasága is megkereste az egyetemet kihelyezett oktatások céljából. A vasútbiztonság és az automatizálás területén olyan együttműködés körvonalazódik, amelynek révén a kínai fél azt szeretné, ha Európában a Dunaújvárosi Egyetem lenne a bázisintézmény. Az intézmény jelenleg mintegy 4500 hallgatóval működik. A cél, hogy a végzett fiatalok Magyarországon maradjanak és itt kamatoztassák tudásukat – hozzájárulva a hazai vasúti ágazat megújulásához és generációs megújításához.

Fotó: Bíró Tamás

150 éve indult meg a vasúti közlekedés a Győr–Sopron vonalon

Írta:

Magyar Vasút Online

-

2026-02-11

0

Idén év elején volt kereken 150 éve annak, hogy megindult a vonatforgalom a Győr és Sopron közötti, 85 kilométeres vasútvonalon, amelyet a GYSEV épített. A teljes, Ebenfurthig tartó szakasz 1879-re készült el, melynek elsődleges célja a személyszállítás volt, de a magyar gabona osztrák és német piacokra való eljuttatásában is fontos szerepe volt.

A vasútvonal építését az 1872. évi XXVII. törvény alapozta meg, az Engedély-okmányt Ferenc József látta el kézjegyével. A kivitelezés 1873-ban indult, de a gazdasági válság és pénzügyi nehézségek miatt csak 1876 elején indulhatott meg a közlekedés. A forgalmat a GYSEV saját gőzmozdonyaival indították, az első szerelvényt feltehetően a GYSEV Sigl gyártmányú gőzmozdonyainak egyike vontatta.

Sigl mozdony 1876 / GYSEV II osztályába sorolt 4 pályaszámú 1’B-n2 típusú személyvonati mozdonya. A Georg Sigl bécsi gyárában, a gyár saját típustervei alapján készült, 38.000 forint vételárú mozdonyt a GySEV hivatalosan 1875.12.18-án vette át. Az 1886-ban átépített mozdonyt 1927.08.18-i hatállyal selejtezték. A felvétel a mozdony 1886. évi átépítés előtti állapotát mutatja. A felvétel feltehetőleg az 1870-es évek második felében a soproni fűtőház területén készülhetett.

A megnyitáskor a menetidő valamivel több mint négy óra volt, a személyvonatok többek között Enesén, Csornán, Kapuváron, Eszterháza-Fertőszentmiklóson és Balfon álltak meg. A vasútvonal jelentős fejlődést hozott a nyugat-dunántúli régiónak, közvetlen kapcsolatot teremtve a nyugati vasúthálózattal.

A vasútvonal forgalomba helyezése jelentős fejlődést hozott a régiónak, ugyanis a Győr és Sopron közötti személyiszállítás és teherfuvarozás gyors és közvetlen kapcsolatot teremtett a nyugat-dunántúli régió két fontos városa között, emellett a térséget összekötötte a nyugati vasúthálózattal.

A Győr–Sopron szakasz – 8-as számú vonalként – ma Magyarország egyik legforgalmasabb vasútvonala: naponta 62 személyszállító és 16 tehervonat közlekedik rajta. A pályát 1987-ben villamosították.

Cikk és fotó forrása a GYSEV Zrt. közleménye nyomán
(Tóth Sándor Frigyes: A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút kronológiája, 1. kötet: A kezdetektől 1897-ig)

Újabb fejlesztések a MÁVPlusz applikációban

Írta:

Magyar Vasút Online

-

2026-02-10

0

A MÁVPlusz mobilalkalmazásban újabb frissítés érhető el, amely több új hasznos funkciót hoz a felhasználók számára.

Az új verzió a belföldi utazásokat tekintve már minden olyan funkcióval rendelkezik, amit a régi applikáció tudott, de folyamatosan érkeznek majd a frissítések.

Az egyik legfontosabb a bérletvásárlás átalakítása: egyszerűbb, átláthatóbb lett és bővült díjtermékek köre is: az ország- és vármegye bérletek megvásárlása mellett most már elérhetők a helyi Volán-járatokra érvényes napi jegyek és bérletek, illetve több város és település (összesen 63) helyi díjtermékei is, köztük például a Budapest-bérlet is, de a gyermekvasúti napijegyek is megválthatók már.

Újdonság a visszatérítés funkció is, miszerint amennyiben a jegytermék visszaváltható, ez a lehetőség már az alkalmazásból közvetlenül is elindítható.

Fejlődött az utastervezési funkciója is az applikációnak, például azokkal a szűrési lehetőségekkel, amelyekkel már a webes felületen találkozhattak az utasok. Ilyen például, hogy megadható, hogy csak olyan járatokat listázzon a rendszer, amelyen az országbérlet elfogadott. A kerékpáros utasoknak segítség, hogy a tervezés során, ha a biciklis módot állít be az utas, akkor gyaloglás helyett kerékpározással számol és olyan vonatokat listáz ki, amelyeken a biciklik szállítása lehetséges. Mindezek mellett újdonság az is, hogy a helyjegyköteles járatokat is ki lehet szűrni, hogy azok ne jelenjenek meg az utazások keresése során.

A push értesítések megjelenítése szintén hasznos újítás, első körben most az országos havariaközpont értesítéseire lehet feliratkozni, de a MÁV azt ígéri, hogy a rendszer folyamatos frissítése során már járatokra szabottan is elérhető lesz a funkció.

A következő hónapokban ezen új funkciók ellenőrzése, finomhangolása lesz a fókuszban, de Hegyi Zsolt arról adott tájékoztatást, hogy nyárra már elérhető lesz a grafikus helyfoglalás és nemzetközi jegyvásárlás is.

Új fázisba lép a MÁV gördülőállomány-megújítása: kormányhatározat plusz 50 ezer ülőhelyre

Írta:

Magyar Vasút Online

-

2026-02-06

0

A Kormány új határozatban erősítette meg a magyar vasúti gördülőállomány átfogó megújításának következő ütemét. A döntés értelmében a MÁV Személyszállítási Zrt. akár 180 db új jármű beszerzésére indíthat eljárásokat, különböző finanszírozási konstrukciókban.

A program hálózati szinten mintegy 3,5 millió utast érinthet, és közel plusz 50 ezer ülőhelyet eredményezhet.

Akár 70 db új távolsági motorvonat érkezhet

A kormányhatározat alapján a MÁV feltételes közbeszerzési eljárást indíthat 50 darab távolsági közlekedésre kialakított motorvonatra, további 20 darabos opcióval. A finanszírozás egyik lehetséges forrása az EUROFIMA, amely klasszikus eszközfinanszírozási megoldást kínál a vasúttársaságok számára. A végleges konstrukció a közbeszerzési eljárás eredményétől függ.

22 db villamos motorvonat uniós forrásból

A kormányhatározat külön meghatároz 22 darab villamos motorvonat beszerzését, amely az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP+) forrása terhére valósulhat meg. Ez a konstrukció EU-s finanszírozásra épül, ami csökkenti a hazai költségvetési terhelést, ugyanakkor gyors és szabályszerű forráslehívási eljárást igényel.

Közel 90 kocsival újulhat meg az IC-flotta

Ugyancsak a távolsági közlekedés erősítését célozza meg a kormányhatározat egy másik pontja, amely 78 darab IC személykocsi feltételes közbeszerzésére irányul. Ez kereskedelmi banki hitelből, és legalább 10% önrésszel valósulhat meg.

További 10 darab IC kocsi beszerzését is előírja a határozat, a MÁV Személyszállítási Zrt. ezt in-house konstrukcióban tudja megvalósítani a Magyar Vagon Kft-től. Ez a MÁV-csoport saját forrásainak terhére működhet hazai gyártói kapacitásra támaszkodva.

Ilyen távolsági flottamegújítás 30 éve nem volt Magyarországon

Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója is örömmel adott hírt közösségi média felületein a megjelent kormányhatározatról, amelyben hangsúlyozta, hogy már érvényesül az a stratégia, miszerint a magyar vasúti közlekedés oroszlánrészét a közeljövőben vontatott szerelvények helyett egyre inkább korszerű motorvonatokra építjük. Kiemelte, hogy

A kormány döntése nagy lépés a járműbeszerzés folyamatában és hatalmas lépés a MÁV-csoport flottaépítésében: ilyen jelentős távolságijármű-beszerzésre 30 éve nem volt példa Magyarországon!

A tervek világosak és szükségesek, azonban a végleges döntések minden esetben a feltételes eljárások lezárását követően születnek meg és mivel a beszerzések és az új járművek fenntartási költségei többlet költségtérítési igényt generálhatnak, ezért a teljes pénzügyi háttér egyelőre még kérdéses. A kormányhatározatban azt is rögzítették, hogy a MÁV-csoporton kívül nem csak az Építés és Közlekedési Minisztérium, hanem a Nemzetgazdasági, illetve a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium is be lesz vonva az eljárásokba.

Nyitókép: MÁV

Ezek az európai vasúti stratégiai irányok 2026-ra

Írta:

Magyar Vasút Online

-

2026-02-04

0

Brüsszelben tartotta éves közgyűlését az Európai Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közössége (CER), ahol Európa vezető vasúti vállalatainak és szervezeteinek vezérigazgatói és felsővezetői meghatározták a szervezet 2026-ra vonatkozó stratégiai prioritásait. Magyar képviselet is volt az eseményen.

A közgyűlés középpontjában az európai vasúti ágazat versenyképességének erősítése, az infrastruktúra és a szolgáltatások ellenálló képességének növelése, valamint a határokon átnyúló összekapcsoltság fejlesztése állt. Az eseményen a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület, illetve a MÁV vezetése is képviseltette magát.

Meghatározták az idei évi prioritásokat

A tagok egy célzott, a következő év érdekképviseleti munkáját meghatározó programot hagytak jóvá. Ennek egyik legfontosabb eleme a vasút számára biztosított erős és kiszámítható uniós finanszírozás megőrzése a következő többéves pénzügyi keretrendszerben. Ez nyilván elengedhetetlen, hiszen az infrastruktúra-fejlesztések, a járműbeszerzések és a digitális átállás csak stabil pénzügyi háttérrel valósíthatók meg.

A stratégiai irányok között kiemelt szerepet kap az európai katonai mobilitási keret megerősítése. A vasút – mint nagy kapacitású és környezetbarát közlekedési mód – kulcsfontosságú szereplője lehet a gyors és hatékony mobilitásnak (pl. katonai célú eszközmozgatás), ehhez azonban megfelelő jogi, műszaki és finanszírozási feltételekre van szükség.

Szintén hangsúlyos cél az európai nagysebességű vasúti hálózat fejlesztése. A CER támogatja az erre vonatkozó uniós terv végrehajtását, különös tekintettel a finanszírozási kérdésekre, az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére, az ipari kapacitások rendelkezésre állására, valamint a határokon átnyúló koordináció javítására.

A digitalizáció területén a CER a digitális vasúti technológiák – mint például az ERTMS, DAC, FRMCS – fejlesztését és bevezetését szorgalmazza, a költséghatékonyság és a reális megvalósíthatóság szem előtt tartásával. Emellett az árufuvarozás strukturális kihívásainak kezelése is kiemelt feladat: cél az intermodális versenyképesség megőrzése és a vasútról közútra történő visszaterelés (fordított modális váltás) elkerülése.

Szakpolitikai fókusz: katonai mobilitás és járműengedélyezés

A CER a következő időszakban is aktívan foglalkozik a jegyértékesítés és az utasjogok kérdésével, az éghajlat- és energiapolitikai szabályozásokkal, a költségcsökkentési lehetőségekkel, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitásról szóló új uniós rendelet végrehajtásával. Ezek a területek közvetlen hatással vannak a vasúti szolgáltatások minőségére és gazdaságosságára.

A közgyűlés két új szakpolitikai dokumentumot is elfogadott. A katonai mobilitás kapcsán a CER üdvözölte a 2025-ös katonai csomagot, amelyet a „katonai Schengen” felé vezető fontos lépésként értékelt. Ugyanakkor ajánlásokat fogalmazott meg annak érdekében, hogy a tervezett rendelet a vasúti közlekedésben is hatékonyan alkalmazható legyen. Ezek között szerepel a vészhelyzeti kompenzációs mechanizmusok pontosítása, egy szolidaritási alap kialakításának finomítása, valamint az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) számára tervezett kibővített hatáskörök körültekintő értékelése.

A járművek engedélyezése terén a CER a folyamatok gyorsítását és egyszerűsítését sürgeti. A cél az, hogy az ERA által végzett engedélyezési eljárások időtartama ne haladja meg az öt hónapot, ami különösen fontos az új gördülőállomány, valamint a jelentősebb utólagos átalakítások – például az FRMCS és a DAC – esetében. Az engedélyezési folyamat egyszerűsítése hozzájárulhat a járművek gyorsabb piacra jutásához és a vasúti rendszer rendelkezésre állásának növeléséhez.

Új tagok a CER vezetésében és szervezetben

A közgyűlés új tagokat nevezett ki a CER Irányító Bizottságába: Jean Castex-et, az SNCF Csoport elnökét és vezérigazgatóját; Miroslav Garajt, a ŽSR vezérigazgatóját; és Tomáš Tóthot, a Správa železnic vezérigazgatóját, mint alelnök és Henrik Dahlint, a Green Cargo AB vezérigazgatóját és az ASTOC alelnökét, mint tanácsadó.

Az idei évtől pedig két új tagszervezet csatlakozott a CER-hez: a Network Rail és LFP (Línea Figueras Perpignan).

Kilátások

A CER közgyűlése megerősítette, hogy a vasút továbbra is kulcsszerepet játszik Európa gazdasági versenyképességében, biztonságában és fenntartható közlekedési rendszerében. A 2026-ra kijelölt prioritások egyértelmű irányt mutatnak az ágazat számára, miközben lehetőséget teremtenek arra is, hogy a nemzeti vasúti szereplők aktívan alakítsák az európai szintű döntéshozatalt.

Írásunk forrása: Hungrail, CER
Nyitókép: Hungrail

Megkezdődött a Bartók Béla úti vasúti híd betolása a Déli Körvasúton

Írta:

Magyar Vasút Online

-

2026-02-02

0

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Déli Körvasút II. ütemének kivitelezése: megkezdődött a Bartók Béla úti külön szintű közúti–vasúti keresztezésnél az új acél vasúti híd betolása is. A művelet során Magyarország első kétvágányos „network” hálós vasúti hídszerkezetének első felszerkezeti eleme kerül a helyére, mindez a közúti és villamosforgalom jelentősebb zavarása nélkül.

A Bartók Béla útnál a jelenlegi két vágány helyett a jövőben négy vágány vezeti majd át a vasúti forgalmat a közút és a villamospálya felett. Ennek érdekében két darab, egyenként kétvágányos acél felszerkezet épül.

A most betolás alatt álló hídszerkezet ideiglenes hídfőre kerül, amely átmenetileg biztosítja a vasúti forgalom folytonosságát a meglévő híd elbontásáig és a déli oldali al- és felszerkezet megépítéséig. Ezt követően az északi híd keresztirányú betolással kerül majd a végleges helyére, az új déli hídszerkezet mellé. A teljes kiépítés után az ideiglenes hídfőket elbontják, a két híd pedig végleges, kétvágányos üzemben működik tovább.

A teljesen kiépült, négyvágányos műtárgy Magyarország első kétvágányos „network” hálós vasúti hídja lesz. A mérnöki szempontból kiemelkedő szerkezet nemcsak funkcionális, hanem városképi szerepet is kap: a tervek szerint díszkivilágítással látják el.

Január végén a Gubacsi úti külön szintű közúti-vasúti átjáró felett a második hídelem acél szerkezetének betolását is megkezdték. A közúti-vasúti külön szintű keresztezést alkotó három acélhídból ezek a munkálatok kettőt érintenek: a négy elemből összeállított első acélhidat tavaly decemberben tolták a helyére, a tíz elemből összeállított második acélhíd betolása pedig most vette kezdetét.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában a Déli Körvasút II. ütem projekt eredményeként megvalósul Ferencváros és Kelenföld állomások között a vasúti kapacitásbővítés, amelynek részeként kettő új vasúti megállóhely is létesül Közvágóhíd és Nádorkert térségében. A kettő helyett három, illetve négy vágány létrehozása és az új megállók építése jelentősen megnöveli a vasút elővárosi és városi teljesítőképességét, a vasút gyors, kényelmes és fenntartható alternatívává válik a dél-budapesti agglomeráció és a város közötti közlekedésben, így jelentősen csökkentheti a gépjárműforgalmat is. A beruházás gyakorlatilag Budapest elmúlt évtizedeinek egyik legjelentősebb vasúti infrastruktúra-fejlesztése, amely vissza nem térítendő európai uniós támogatásból (részben: IKOP_PLUSZ-2.1.0-23-2023-00002) és hazai forrásból valósul meg.

Írásunk forrása: Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye
Nyitókép: ÉKM Facebook

Magyar Vasút Online