fbpx
2025. november 18. kedd
Kezdőlap Blog

Újra gépi vasútkocsi-tisztítás Szegeden

0

Megkezdte próbaüzemét a MÁV legújabb vasúti kocsimosó berendezése Szegeden, ahol az onnan induló IC-vonatokat, a Tram-Train járműveket és mozdonyokat tudják hatékonyan és környezetbarát módon tisztítani.

A MÁV-csoport közel 800 millió forintos saját forrásból megvalósított fejlesztésének köszönthetően Szeged-Rendező állomáson egy vadonatúj kocsimosó létesült, melynek a próbaüzeme a napokban megkezdődött. Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatójának tájékoztatása alapján az éles indulás 2026 első negyedévében várható. A sikeres beruházás azt is jelenti, hogy több mint 20 év után tér vissza Szegedre a gépi vasútikocsi-tisztítás.

Az új berendezés segítségével a vasúttársaság helyben fogja tisztítani a Tram-Train járműveket, a Szegedről induló InterCity vonatokat, illetve több mozdonytípust is. A 80 méter hosszú mosóban kiemelkedően gyors lesz a tisztítási folyamat, ugyanis a korábbi 90 perccel szemben mindössze 2–3 perc alatt végig megy a folyamat. Kifejezetten környezetbarát technológiát alkalmaz a MÁV, ugyanis a berendezés víztisztítási hatékonysága 84 %-os, így csupán 16 százalékban igényel vízhálózatból nyert tiszta vizet.

Nyitókép: MÁV Facebook

60 milliárd forint saját forrást áldoz a MÁV a jövő évi pályaberuházásokra

0

Jövőre 60 milliárd forintnyi saját forrást fog költeni a vasúti pályával kapcsolatos beruházásokra a MÁV-csoport. Fontos, hogy mindezt az EIB-hitelen és hazai költségvetési forráson alapuló, összességében mintegy 800 milliárd forintos nagy infrafejlesztésen túl.

Hegyi Zsolt, a vállalatcsoport vezérigazgatója a Facebook csatornáján nyilatkozott arról, hogy még az idei keretet, a 35 milliárd forintot is meghaladó, összesen 60 milliárd forintnyi saját forrást fog pályakarbantartásra költeni a MÁV. Mint mondta, olyan programot indítanak, amely a lassújeleket veszi célba, méghozzá elsőként a legkritikusabb helyeken. A program az egész országra kiterjed, de lesznek olyan helyszínek is, ahol komolyabban is be kell avatkozni – emelte ki a Hegyi Zsolt.

Expressz gyorsasággal tervezi a MÁV a beavatkozásokat, ugyanis 2026-ban ezeket meg is akarja valósítani, készre jelentésig. Többek között megújul a Kőbánya-Kispest és a Nyugati pályaudvar közötti vágányhálózat, kiemelve, hogy a Kőbánya-alsó és Kőbánya-Kispest állomások utasterei is a fejlesztések része lesz. A MÁV megszünteti a lassújeleket Szajol és Püspökladány között, illetve Szombathely és Pécs között is.

Hegyi Zsolt tájékoztatása szerint egy olyan programot is elindít vállalatcsoport, amelyre az elmúlt években nem volt lehetőségük, ez pedig az, hogy számos helyen célzottan fogják megújítani a váltókat. Azzal magyarázta ezt a vezérigazgató, hogy az országos vasúthálózat számos pontján csak azért kell lassítania a vonatoknak, mert egy-egy váltón haladnak át, ami komoly idővesztességgel és energiapazarlással jár.

Nyitókép: MÁV Facebook / 75-ös vonal helyszíni szemle

A METRANS tovább fejleszti szolgáltatását a Xi’an–Budapest vasúti folyosón

0

A METRANS együttműködési megállapodást írt alá a Beijing Trans Eurasia-val és a Xi’an Nemzetközi Kikötővel, amely tovább fejleszti a Xi’an és Budapest közötti teljes menetrend szerinti vasúti szolgáltatást. A megállapodás célja a megbízható, kiszámítható és hatékony áruszállítás biztosítása Kína és Közép-Európa között.

A METRANS által közzétett közlemény alapján az új megállapodás megerősíti a vállalat elkötelezettségét a fix menetrendű tranzitidők, a határokon átnyúló operatív koordináció és a stabil vasúti szolgáltatás iránt. A fejlesztés a Małaszewicze és Budapest központú METRANS-hálózaton keresztül még hatékonyabb összeköttetést biztosít a Selyemút ügyfelei számára.

A partnerség új szintre emeli a Kína és Európa közötti áruforgalmat, valamint kulcsszerepet játszik a kontinensek közötti fenntartható logisztikai lánc erősítésében.

Nyitókép: METRANS-csoport LinkedIn oldala

Új vezérigazgató a GYSEV CARGO Zrt. élén

0

A GYSEV Zrt. Igazgatósága Riegler Andrást, a GYSEV CARGO Zrt. jelenlegi Gazdálkodási vezetőjét választotta a vállalat új vezérigazgatójának. Boda János a GYSEV CARGO korábbi vezérigazgatója 39 évnyi munkát követően befejezi megbízatását.

A társaság LinkedIn oldalán olvasható közlemény szerint Reigler András kinevezéséről november 5-én hozott döntést a GYSEV Zrt. Igazgatósága és hivatalosan majd november 8-tól lesz érvényes a megbízása. Az új vezérigazgató több, mint egy évtizede dolgozik a GYSEV cégcsoportnál, ahol meghatározó szerepet játszott a vállalat pénzügyi stabilitásának és fenntartható fejlődésének biztosításában.

A kinevezését követően Riegler András így fogalmazott:

Hiszem, hogy a GYSEV CARGO csapata képes arra, hogy a cégcsoport 153 éves történelmét sikerrel tovább írjuk. Közös célunk, hogy partnereink igényeit a jövőben is szakértelmünkkel, komplex logisztikai szolgáltatásainkkal magas minőségi szinten tudjuk kielégíteni az egyre éleződő versenyben.”

A folytonosság, a vállalati értékek és az ügyfélközpontúság továbbra is alapvető pillérei maradnak a GYSEV CARGO működésének – írta a vállalat, és egyúttal köszönetet nyilvánítottak Boda János elkötelezett, példaértékű munkájáért.

Nyitókép: GYSEV CARGO Linkedin

A CER Cargo Group lett a Wiener Lokalbahnen Cargo vállalat új tulajdonosa

0

A Wiener Lokalbahnen Cargo, Ausztria egyik vezető vasúti áruszállító vállalata a CER Cargo Group árufuvarozó vállalathoz került, a tulajdonosváltás várhatóan 2025 végéig lezárul.

Ahogy a CER Cargo közleménye is írja, a Wiener Lokalbahnen (WLB) és a Wiener Stadtwerke (WSTW) még 2025 májusában nyílt pályázati eljárást indítottak annak érdekében, hogy olyan stratégiai partnert találjanak, aki tovább tudja fejleszteni a Wiener Lokalbahnen Cargót (WLC), új szinergiákat létrehozva és biztosítva a vállalat hosszú távú jövőjét. A nyertes ajánlattevő a budapesti székhellyel rendelkező, nemzetközi szinten is folyamatosan terjeszkedő CER Cargo Group lett.

A CER Cargo Group több dél-, kelet- és közép-európai országban rendelkezik leányvállalatokkal, és kiemelték, hogy a WLC-ben ideális kiegészítést látnak ausztriai és németországi interoperábilis tevékenységeinek bővítéséhez.

Horváth László, a CER Cargo Group többségi tulajdonosa és igazgatósági elnöke hozzátette:

A WLC-vel megtaláltuk a tökéletes kiegészítést nemzetközi üzleti tevékenységünkhöz. Ezzel a bővítéssel lehetővé válik számunkra, hogy egész Európán átívelő interoperábilis vasúti áruszállítást kínáljunk. Várjuk az együttműködést a WLC magasan képzett munkatársaival, valamint azt, hogy hasznosíthassuk a vállalat Ausztriában és Németországban megszerzett szakmai tapasztalatait.”

Monika Unterholzer, a Wiener Stadtwerke vezérigazgató-helyettese így nyilatkozott a tulajdonosváltásról:

Örülünk, hogy a CER Cargo Group személyében olyan vevőt találtunk, aki a teljes folyamat során világossá tette számunkra, hogy komoly stratégiai tervei vannak a WLC-vel. Ez számunkra különösen fontos volt, tekintettel arra, hogy az áruszállítási üzletág hosszú ideje a cégcsoportunk része.”

Nyitókép forrása: CER CARGO Group
Horváth László, a CER Cargo Group igazgatósági elnöke és Thomas Gruber, a WLC ügyvezető igazgatója

A Waberer’s és a kazah KTZ Express stratégiai partnerségre lépett

0

Az együttműködés célja egy közös vállalat létrehozása egy Budapest térségében megvalósuló intermodális terminál fejlesztésére és üzemeltetésére.

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Waberer’s Csoport a kazah állami vasúttársaság nemzetközi intermodális logisztikai leányvállalatával, a KTZ Express-szel.

A Waberer’s közleménye szerint a megállapodás célja, hogy a felek közös vállalatot hozzanak létre egy, Budapest térségében megvalósuló intermodális terminál, gyűjtőpont fejlesztésére és üzemeltetésére. Mint írják, a terminál a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal (Middle Corridor) – az új Selyemút – európai végpontjaként, logisztikai csomópontként szolgál majd. A fejlesztés mellett a felek megállapodtak abban is, hogy a Kínából Európába irányuló konténerforgalmat közösen bonyolítják le, melynek keretében a Waberer’s Csoport végezheti az Európán belüli vasúti és közúti szállítási feladatokat, míg a KTZ az ázsiai szállítási útvonalakért felelős.

A közleményben kiemelik, hogy ez az együttműködés jelentős mérföldkő a vállalatcsoport 2031-ig szóló stratégiájának megvalósításában, amelynek kiemelt célja a szolgáltatási portfólió diverzifikálása és a vasúti-logisztikai képességek erősítése is. A mostani megállapodás szorosan illeszkedik abba az irányba, amelyet a cég a vasúti logisztikai szegmensben – többek között a PSP Csoport többségi tulajdonrészének 2024-es megszerzésével, illetve a GYSEV Cargóval aláírt stratégiai szándéknyilatkozattal – kijelölt.

Kazahsztán és a KTZ Express az új Selyemút központi szereplőjeként jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre a közép-ázsiai országokban, amely útvonalakon keresztül már jelenleg is több százezer konténeregység (TEU) árut mozgatnak meg, egyre növekvő volumenekkel. Mint írják, a Budapest körzetében létrejövő terminál lesz ennek a vasúti és tengeri összeköttetésnek a legnyugatibb, európai logisztikai gyűjtőpontja.

Tóth Szabolcs, a Waberer’s stratégiai és gazdasági vezérigazgató-helyettese így nyilatkozott az együttműködést kapcsán:

Nem túlzás kijelenteni, hogy Magyarország számára közlekedésstratégiai jelentőségű lépés, hogy a fejlesztés eredményeként hazánk az új Selyemút program európai hídfőállásává válik, tovább erősítve kiemelt szerepünket a globális szállítási láncokban. A KTZ Express egyedüli magyar partnereként a Waberer’s Csoportot választotta, ami jelentős nemzetközi elismerést jelent és ezáltal létrehozzuk az egész Európát ellátni képes intermodális termináli gyűjtőpontot, ahonnan az áruk hatékonyan juthatnak el a végfelhasználókhoz, Európa különböző országaiba. A közös terminál fejlesztése egyszerre erősíti portfóliónk diverzifikációját, és illeszkedik vasúti-logisztikai terveinkhez, amelyekkel a közúti, vasúti és intermodális szolgáltatások integrált rendszerét építjük.

Nyitókép: Waberer’s LinkedIn
Hírünk a Waberer’s közleménye alapján készült

A Stadler legyártotta a 6000. kocsiszekrényt Szolnokon

0

Fontos mérföldkövéhez érkezett a Stadler szolnoki üzeme: októberben leszállították a 6000. kocsiszekrényt. A 2009 óta működő gyár mára a Stadler Csoport legnagyobb kocsiszekrénygyártó központjává vált Közép- és Kelet-Európában, és kulcsszerepet tölt be nemzetközi gyártási és beszállítói hálózatban.

Tizenöt év alatt regionális ipari központtá vált

A Stadler szolnoki üzemének óriási fejlődésen ment keresztül, az eredetileg évi 200 kocsiszekrény előállítására és 200 munkavállaló foglalkoztatására tervezett gyár mára a közép- és kelet-európai régió egyik legmodernebb vasúti járműgyártó létesítményévé vált.

A cég eddig összesen 200 millió eurót fektetett be a szolnoki üzembe, amely folyamatos technológiai fejlesztéseken ment keresztül. A legutóbbi bővítéseknek köszönhetően 2024 végén elindult az emeletes kocsiszekrények gyártása is, amely új munkahelyeket teremtett és tovább erősítette a gyár stratégiai szerepét a Stadler globális hálózatában.

A szolnoki üzem magyar szakértelemmel készült kocsiszekrényei ma már 14 országban közlekednek – többek között az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Olaszországban, Norvégiában, Németországban és Hollandiában.

A Stadler újonnan készült emeletes kocsiszekrénye

Új fejezet kezdődik a GYSEV InterCity motorvonatokkal

A 6000. kocsiszekrény legyártása nemcsak egy termelési csúcspont, hanem egy új korszak kezdete is, ugyanis a következő ezres ciklusban a szolnoki üzem gyártja majd a magyar piacra készülő GYSEV FLIRT InterCity motorvonatok kocsiszekrényeit.

Az ötrészes, kétáramnemű járművek Magyarországon és Ausztriában is közlekedhetnek majd. Az első szerelvények várhatóan 2027 utolsó negyedévében érkeznek, a teljes flotta 2028 elejére állhat forgalomba. A megrendelés különös jelentőségű, hiszen Magyarországon utoljára három évtizede szereztek be új InterCity motorvonatokat.

A Stadler meghatározó szereplője a magyar vasúti közlekedésnek

A Stadler Magyarországon nemcsak fontos munkaadó, hanem a hazai vasúti közlekedés egyik meghatározó szereplője is. A MÁV és a GYSEV jelenleg 143 FLIRT és 40 KISS motorvonatot, valamint 12 Citylink vasútvillamost üzemeltet. Ezek a járművek évente mintegy 35 millió kilométert tesznek meg, ami a MÁV teljes éves futásteljesítményének mintegy egyharmadát jelenti.

Mindez azt is jelenti, hogy a magyar utasok közel fele ma már Stadler gyártmányú, korszerű vonatokon utazik.

Nyitókép: Stadler
Hírünk a Stadler közleménye alapján készült

54 db új HÉV-szerelvény beszerzését indította el a MÁV

0

Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatójának Facebook-oldalán tett bejelentése alapján a MÁV elindította az 54 darab új HÉV-szerelvényre vonatkozó beszerzését, amelyből 18 db már 2029 év végéig forgalomba is áll.

A járművek egyenként 600 utas szállítására lesznek alkalmasak, és modern, alacsonypadlós kialakítással érkeznek majd. A vezérigazgató nyilatkozata alapján az első 18 szerelvény finanszírozása részben IKOP Plusz uniós forrásból történik, és annak szigorú szabályozásai miatt ezeknek legkésőbb 2029. december 31-ig meg kell érkezniük és forgalomba kell állniuk.

A fejlesztés elsőként a H5-ös, Szentendrei HÉV-vonalon hozhat kézzelfogható változást, ahol a pálya- és járműmegújítás egyaránt megvalósul. Hegyi Zsolt nyilatkozatában kiemelte:

„Fontos mérföldkő ez: Magyarország legforgalmasabb vasúti szolgáltatása végre megújulhat!”

A MÁV első számú vezetőjének bejegyzésében emlékeztet arra, hogy a jelenlegi járműállomány már jócskán túlkoros, a nagy részük még az NDK-ból származnak, 50 évnél is idősebbek. Mivel az elmúlt években nem sikerült sikeres járműbeszerzést lebonyolítani, ezért a jelenlegi flotta felújításával és megerősített karbantartással tartotta fenn a szolgáltatást. Tették mindezt jó eredménnyel, ugyanis a rendelkezésre állásuk példaértékű, 99%-os.

Hegyi Zsolt viszont hangsúlyozta, hogy ennél tovább már nem lehetett várni, a mostani állományból a közeljövőben egyre több járművet kellene kivonni a forgalomból, így elindították a beszerzési eljárást.

Nyitókép: MÁV-HÉV Facebook oldal

400 milliárd forint befektetés a vasútba: elindul a reptéri gyorsvasút fejlesztése

0

A kormány bejelentette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vasúti összeköttetésének megvalósítását, amely már évtizedek óta tervezett közlekedési beruházás. A fejlesztés részeként 27 kilométer új vasútvonal épül Kőbánya és Monor között, így a repülőtér közvetlenül bekapcsolódik az országos vasúthálózatba.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Lázár János építési és közlekedési miniszter közös sajtótájékoztatóján elhangzott tervezet szerint a Nyugati pályaudvarról mintegy 20 perc alatt lesz elérhető a repülőtér, a vonatok 160 km/órás sebességgel közlekednek majd, a jegyár pedig 3000–4000 forint körül alakulhat, ami például a taxiárakhoz képest mindenképp versenyképes lesz. A kivitelezésre egy koncesszió keretében nemzetközi tendert írnak ki. A vasútvonal fejlesztésének becsült költsége egymilliárd euró (~400 millió Ft).

Lázár János kiemelte, hogy a beruházás mellet szólt az is, hogy erre a vasútvonalra az áruszállítás miatt is szükség van. Mint mondta, Magyarország hamarosan 1 millió db autót fog gyártani, és ezeket az EU-s szabályok szerint döntően vasúton kell majd szállítani a nyugat-európai piacokra.

A sajtóeseményen arról is beszéltek a miniszterek, hogy a vasútfejlesztési projekt része egy átfogóbb, 2,5 milliárd eurós (~1000 milliárd forint) repülőtéri fejlesztési csomagnak, amely magában foglalja a 3-as terminál megépítését és a környező úthálózat bővítését is. A terminál alapkövét tervezetten 2026 márciusában teszik le, a teljes beruházás befejezését 2034–2035-re tervezik.

Nagy Márton arról is bejelentést tett, hogy a kormány egy új holdingot is létrehoz Aviatica néven, amelybe a Budapest Airport, a HungaroControl, valamint a debreceni és sármelléki repülőterek tartoznak majd. Emellett a tervek között szerepel egy új, vidéki cargorepülőtér létrehozása is, magánbefektetők bevonásával.

Nyitókép forrása: Lázár János Facebook-oldal

Még nemzetközibbé válik a CER Cargo – interoperabilitás és értékesítésfókusz

0

Wilhelm Patznerrel, a CER Cargo csoport nyáron kinevezett vezérigazgatójával a szeptemberi Magyar Vasút Konferencián volt alkalmunk személyesen is beszélgetni. Szó esett többek között az elsődleges feladatairól, a cégcsoport eredményeiről és a jövő évi tervekről is. Az alábbiakban egy részletet közlünk, a teljes interjú pedig a Magyar Vasút magazin 2025/03-as november végén megjelenő számában lesz olvasható.

Júliustól ön a CER Cargo Group vezérigazgatója. Egy magyar tulajdonú vállalatcsoport élére került osztrák szakember, a vállalatcsoport pedig folyamatosan terjeszkedik Európában, mik az elsődleges feladatok?
A CER-nél valóban a nemzetközi terjeszkedés van most napirenden, Európa egyre több országában vagyunk jelen saját cégekkel, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Horvátországban, Romániában és októbertől Ausztriában is saját nevünk alatt járathatunk vonatokat. Szerbiában befejezéséhez közelít az akvizíciónk, a következő célpont pedig Németország. A nemzetközi terjeszkedésen kívül feladatom az értékesítésfókuszú attitűd erősítése is. Horváth Lászlóban, a cégcsoport tulajdonosában, a CER Cargo Holding igazgatósági elnökében voltak kezdetben olyan kételyek, hogy osztrákként nem leszek-e túl merev, szigorú, de aztán meggyőztem, hogy rugalmas vagyok és érzékeny a kulturális sokféleségre, orosz és kínai relációban is dolgoztam már például

Hogyan látja a vasúti árufuvarozás helyzetét Európában és Magyarországon? A zsugorodó piac és a negatív teljesítmény meglehetősen riasztó.
A vasúti forgalom alakulása összefüggött és összefügg az európai ipari termeléssel. Ezért a jelenlegi helyzet nem meglepő, és alkalmazkodni kell hozzá. Az üres erőforrások csökkenő árakkal küzdenek a forgalomért, ami a pénzügyi eredmények csökkenését okozza, számos csődhöz vagy hasonló helyzethez vezet. Pontosan ezt figyelhetjük meg 2025-ben.

Hogyan érinti ez a tendencia a cégcsoportot, milyen hatásokkal jár, és hogyan reagál erre a CER Cargo?
A rugalmas vállalkozások különböző stratégiákkal tudnak alkalmazkodni ehhez a helyzethez. Szerencsére a CER Cargo Csoport a „klasszikus” forgalomból származó veszteségeket különböző országokban elnyert új projektekkel tudta kompenzálni. Hisszük, hogy erősen tudunk kilábalni ebből a folyamatban lévő válságból. A csökkenő haszonkulcsok miatt növelnünk kell a termelékenységünket, és a hatékonyság növelésével kell csökkentenünk a költségeket. Ezért a hosszú, nemzetközi és több országot érintő vonatokra összpontosítunk, ahol a rövidebb tranzitidők révén csökkenthetjük a mozdonyok és a mozdonyvezetők költségeit.

Nem tartanak attól, hogy a terjeszkedés következménye akár profit csökkenése is lehet.
A terjeszkedés célja a hosszabb, több országot érintő fuvarok elnyerése nagyobb arányban, ezek profitabilitása pedig általában jobb, mint a rövidebbeké. A hatékonyság kulcsa az interoperabilitás, az, hogy a határokon ne kelljen mozdonyt, és adott esetben személyzetet, mozdonyvezetőt se cserélni.

Mennyi takarítható meg a cserék elmaradásával?
Akár tíz százalék is.

Mit tudnak arról, hogy jövőre is megmarad-e az egyeskocsi-fuvarozás támogatási rendszere Magyarországon?
A választ nem ismeretes, de a piac Magyarországon és Ausztriában is bízik a támogatás megmaradásában, mert ez a szegmens kizárólag így tud működni.

Ha esetleg mégis megszűnik a támogatás, mi lesz a CER reakciója?
Fölhagyunk ezzel a tevékenységgel.

 

A teljes interjú a Magyar Vasút magazin 2025/03-as, november végén megjelenő számában lesz olvasható.


Nyitókép: HUNGRAIL / Magyar Vasút Konferencia 2025