Eurómilliárdokhoz jutnak az európai vasutak a szén-dioxid-kibocsájtást csökkentő projektjeikkel. A nemzetközi pénzintézetek is nyitottak a vasúti beruházások finanszírozására, ha azok igazolhatóan csökkentik a környezetterhelést.
A francia államvasút, az SNCF 2023. június 30-ig már 9,9 milliárd eurónyi új forrást tudott fejlesztéseihez zöld kötények segítségével bevonni. Magyarországon még nem igazán fedezték fel ezt a finanszírozási formát, különösen nem a vasút területén, pedig itthon is ismert, és elérhető a szükséges szaktudás.
A zöld kötvényeket kibocsájtó vállalatok azt biztosítják, hogy olyan beruházásokat valósítanak meg, amelyeknek közvetlenül vagy közvetve környezetvédelmi vagy éghajlatvédelmi előnyt érnek el. Ennek leggyakoribb formája, hogy szén-dioxid- vagy üvegházhatásúgázkibocsájtás-csökkentést érnek el. Márpedig a vasúton elég sok ilyen lehetőség van: a dízel járművek villamosra, vagy akkumulátorosra cserélése, vasútvonalak villamosítása, energiahatékonysági programok, de az új vasútvonalak építése is ilyen, ahogy a közúti áruforgalom vasútra terelése is.
A zöld kötvények kapcsán korábban felmerült a zöldre festés (greenwashing) vádja, de mivel az Európai Bizottság sokkal konkrétabb és egységesebb szabályokat alkotott, ez sokkal jobb helyzetbe hozta a valós ühg-kibocsájtás-csökkentést felmutatni képes projekteket – amiben a vasút kifejezetten jó esélyekkel indul.
Az európai vasutak lehetőségeit az is segíti, hogy az európai intézmények, így az Európai Befektetési Bank (EIB) is előszeretettel vásárol tőlük zöld kötvényeket. Az EIB decemberben például az olasz vasút (FS) 500 millió eurós, 190 milliárd forintos kötvénycsomagját jegyezte le, amiből 102 új villamos motorvonatot tudnak vásárolni. Ezzel a koros járműveket cserélve tudnak energiahatékonyságot növelni. Az elaggott magyar vasúti járműflotta cseréje is megfelelhetne ennek a kritériumnak.
Az EIB 2015 óta már 1,6 milliárd eurónyi FS-kötvényt vásárolt, amiből 1 milliárd eurónyi volt zöld kötvény.
Az ilyen projektekhez az is fontos, hogy a vasútvállalatok az új beszerzés mellett jobban figyeljenek a fenntarthatóságnál: az FS új vonatainál például az is szempont volt a beszerzésnél, hogyan fogják őket élettartamuk végén hasznosítani, 95 százalékos újrahasznosítási arányt fognak tudni elérni.
Az EIB még 2007-ben a világon elsőként indította el zöldkötvény-programját Climate Awareness Bond (CWA) néven. Mára összesen 7 milliárd eurónyi beruházást valósítottak meg, amihez 5,5 milliárd eurónyi kötvényt vásároltak – de Magyarországról még egyetlen eurónyit sem. Csak Szlovákia és Portugália maradt ki ebből a forrásból a többi uniós tag közül.
A projektek 71 százalékát a zöld energiaforrások, főleg nap- és szélerőmű projektek tették ki. A közlekedési projektek 11 százalékkal a második helyen állnak – ezek felét vasúti beruházások adták.
Térségünkből Csehország, Lengyelország kifejezetten jól tudta használni ezen forrásokat a környezetbarát projektek finanszírozására.
Az EIB azonban nemcsak az egyetlen forrás, és mivel a bankoknak is fontos, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően egyre több zöld kötvényt jegyezzenek, egyre több fenntartható projektet finanszírozzanak, jobb feltételekkel juthatnak finanszírozáshoz azon vállalatok, amelyek az ehhez szükséges dokumentációt is el tudják készíteni a környezetet kímélő projektjeikhez.
Az MNB is kibocsájtott egy részletes zöldkötvény-kibocsájtási útmutatót, amiben ugyan a vasút nem, de a tiszta közlekedés szerepel. A Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (ICMA) adatai szerint a magyarországi, vállalati kibocsátású zöld kötvények a teljes globális állomány alig 0,21 százalékát tette ki, összesen 25 kötvénykibocsátás történt eddig, de közlekedési még nem.
Címlapkép: Unsplash
