A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület veszélyesáru-szállítási munkacsoportjában folyó munkáról a testület vezetőjét, Sárosi Györgyöt, a Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
H-Magyar Vasút: – Miért kellene korszerűsíteni a veszélyes áruk vasúti szállítását szabályozó jogi kereteket?
Sárosi György: – Jelenleg a 312/2011. (XII. 23.) kormányrendelet írja elő a veszélyes áruk vasúti (és belvízi) szállításának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. A jogszabály eleve oly módon született, hogy felmerülhet az igény a módosítására, hiszen a közúti szabályozáson alapult, néhol nem vette figyelembe a vasút sajátosságait. Azóta ráadásul el is telt 12 év, a világ haladt, a rendelet elfáradt. Időközben megszületett, és a mindennapokban is működik a korszerű, digitális bejelentőrendszer, beindult a minősített RID-oktatók képzése, ők jogosultak arra, hogy az e területen szükséges speciális tudást továbbadják. Történtek jogszabály-módosítások is, és általánosságban elmondható, a veszélyesáru-fuvarozás általános színvonala a vasúton sokat fejlődött az eltelt időben.
HMV: – Milyen keretek között készül a módosítási javaslat?
SGY: – A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület és a Magyar Ásványolaj-szövetség, a MÁSZ tavaly határozta el, hogy előkészíti a veszélyes áruk szállításának ellenőrzését megreformáló munkát a HUNGRAIL veszélyesáru-szállítási munkacsoportjában. Ebben egyaránt részt vesznek a vasúti pályahálózat-működtetők, a vállalkozói vasutak, a Mol, a MÁSZ, a fuvaroztatók és az Építési és Közlekedési Minisztérium képviselői is.
HMV: – Melyek azok a főbb irányok, ahol a szakemberek szükségét látják a változtatásoknak?
SGY: – Kezdeném azzal a felvetéssel, hogy
nagyobb szerepet kellene kapniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársainak az ellenőrzésekben a határon, annál is inkább, mert nekik megvan ehhez a kompetenciájuk, hiszen közúton ma is a NAV ellenőriz a nem schengeni határokon.
Vasúton viszont a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az OKF az illetékes. Szeretnénk érvényesíteni a kockázatalapú megközelítést a területen, és ugyancsak nagyon fontos lenne, gördülékenyebbé és hatékonyabbá tenné a munkát a bizalmi elv érvényesítése. Az említett rendelet születésekor a hibák minősítésére I-II-III kategóriákat határoztak meg. Pontosabban ezt a rendszert is a közúttól vették át, holott a vasúti területen egy ötszintes rendszer alkalmazása szokásos a nemzetközi gyakorlatban. Továbbá szükségesnek látjuk a fuvarjogi összhang megteremtését a magyar jogszabályi környezetben a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény, tehát a COTIF előírásaival. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy hiányzik az üres vasúti tartálykocsikra vonatkozó szabályok megalkotása, továbbá a veszélyes áru szabaddá válásának szabályozása például baleset, ellenőrzés esetén. A jogi eljárásokban sokszor okoz bizonytalanságot, hogy nincs előre meghatározva, hogy az eljárásokban bizonyítékként milyen dokumentumokat fogadnak el. Ezt is pótolni kellene. Jogbizonytalansághoz vezet a RID előírásainak nem megfelelő értelmezése is. Ebből adódóan gyakran olyankor is bírságok születnek, amikor az érvényes jogszabályok szerint valójában nem is történt szabálytalanság. A szakmai munka reményeink szerint folytatódni fog a jövőben, és az illetékes minisztériumokkal, illetve hatóságokkal együttműködve, azok bevonásával mielőbb megkezdődhet a szakmai egyeztetés is.
Nyitóképünk: Szecsődi Balázs
