fbpx
2024. május 22. szerda

Szabadabbá vált a pálya a korábbinál az európai kombinált áruszállítás előtt

Az átalakított európai szabályozás segíthet még gyorsabb pályára állítani a folyamatosan bővülő európai kombinált áruszállítási piacot. A változások részleteit azonban 2030-ig a tagországoknak kell kidolgozniuk.

Az európai áruszállítási piac kiemelkedően legdinamikusabban bővülő szegmense a kombinált áruszállítás: 2022 és 2011 között 1,6-szeresére nőtt az egységkonténerben (TEU) mért teljesítménye, miközben ugyanebben az időszakban a közúti áruszállítás 21, a vasúti pedig hat százalékkal gyarapodott az Európai Unió országaiban, tonna-km-alapon. Ráadásul a vasúti áruforgalom egyre nagyobb részét adja: az Eurostat adatai szerint 2011-ben a teljes árutonna-km-ben számolt forgalom 22 százaléka volt kombinált áruszállítás, 2021-re ez már 32 százalékra nőtt. Figyelmeztető jel azonban, hogy 2022-ben megállt a bővülés – sőt, egy százalékpontot csökkent a szegmens részesedése. Ez is arra utal, hogy ideje volt az uniós szabályozás módosításának.

- Hirdetés -

Hétvégén is

Az Európai Unió célja, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátását 2050-ig az 1990-es értékekhez képest. Ez pedig csak akkor lesz elérhető, ha a közlekedési ühg-kibocsátás negyven százalékát adó közúti áruszállítás teljesítményét érdemben csökkenteni lehet. A vasút annyival hatékonyabb, hogy csak a közlekedési ühg-kibocsátás 0,5 százalékáért felelős.
A Európai Bizottság javaslata kisebb korrekciókat tervez, például hétvégenként és ünnepnapokon is közlekedhetnének az intermodális szállítmányok. Ennek nemcsak a költségekben, hanem a kiszámíthatóságban és eljutási időben is érezhető hatása lesz. Sokkal lényegesebb azonban, hogy a módosítások versenyképességi célt tűznek ki a tagállamoknak: 2030-ig legalább tíz százalékkal kell csökkenteniük a kombinált fuvarozási műveletek háztól házig terjedő átlagos költségeit. Ez elérhető az útdíjak csökkentésével vagy a terminálok használati díjainak visszafogásával, kompenzációjával.
De, hogy miért is jelentős eredmény a mostani módosítás? A kombinált áruszállításról szóló irányelvet 1975-ben fogadták el, legutóbb 1992-ben alakítottak az irányelven. Az Európai Bizottság korábban két alkalommal, 1998-ban és 2017-ben is nekifutott a jogszabály módosításának, de nem sikerült erről kompromisszumot találni. Az irányelv ezért már részben elavult, különösen nehézkessé téve a fenntartható áruszállítási mód állami támogatását.

Értelmezés

De mit is értünk kombinált vagy intermodális áruszállításon pontosan? Ez többféle szállítási módot foglalhat magába, a közúti, vasúti, belvízi és a tengeri hajózást is. Európában szinte kizárólag a vasúti és közúti áruszállítási mód kombinálása jelent érdemi áruszállítási volument.
Ezen belül is többféle módon lehet megoldani azt, hogy a szállítási távolság hosszabb részét, terminálok között vasúton megtevő árukat közúti járművekre tegyék át. A legelterjedtebb a tengeri áruszállításban használt konténerek szállítása, ez teszi ki az európai vasúti kombinált áruszállítási teljesítmény 81 százalékát az Eurostat 2022-es adatai szerint. Ezt követi a félpótkocsik szállítása (17 százalék). Ez utóbbi egyre elterjedtebb, és az eddig közúton szállított áruk vasútra csábításának egyik leghatékonyabb módszere. Az előbbi kettőt kíséretlen forgalomnak hívják, mivel járművezető nem utazik a szállítmányokkal. A kísért forgalom a RoLa forgalmakat jelenti, amikor a teljes tehergépjárművet és annak vezetőit is vasúton szállítják. Ez az Ausztria és Svájc által használt megoldás nem hatékony, költséges és csakis a szabályozói környezet miatt piacképes, és jelentősen szorul vissza, európai szinten marginális a szerepe a maga két százalékával.

Vasúti kapacitások

Nyitott kérdés, hogy mekkora forgalmat lehetne a távolsági közúti áruszállításból vasútra terelni. Az Eurostat erről is vezet nyilvántartást: tonnában kifejezve a hosszú távú közúti volumenek 8,4 százalékát lehetne a kombinált áruszállításra terelni a 2021-es, utolsó adatok alapján. Árutonna-km-alapon azonban sokkal nagyobb a lehetőség: a teljes hosszú távú közúti áruszállítás 42 százalékát lehetne átállítani. Fontos kiemelni, hogy ez nem a teljes közúti áruszállításra vonatkozik, hanem csakis a nagy távú, háromszáz kilométer felettiekre.
Országonként is kiszámolták, hogy mennyi árutonna-km-t lehetne vasúttal kombinálva a közutakról kombinált áruszállításra átterelni: 17 országra volt elérhető részletes adat, eszerint 36,5 milliárd tonna-km esetében lenne hatékonyabb a közút helyett a kombinált áruszállítás. Ez igen jelentős teljesítmény, hiszen ezen országok 2022-es vasúti áruszállítási teljesítményének 12 százaléka. Magyarországon az egyik legkisebb potenciált látják benne – a már eleve magas vasúti áruszállítási és jelentős kombinált áruszállítási teljesítmény miatt. A zöld átállás Európa áruszállításában tehát jelentős forgalomnövekedést jelentene a vasút számára – ilyen teljesítménynövekedésnél azonban joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen infrastrukturális és egyéb fejlesztésekre van szükség. Félő ugyanis, hogy a jelenlegi szűk keresztmetszetek mellett nehézség adódna a forgalom megszervezésében. De a vasútvállalatoknak, termináloknak is időbe telhet felkészülni egy ilyen jelentős fejlődésre, hiszen mozdonyokra, vasúti kocsikra és képzett munkaerőre is szükség van ehhez. Manapság talán a kollégák felvétele és képzése lehet az egyik legnagyobb kihívás, de ilyen nagyságrendű fejlesztések pénzügyi finanszírozása is összetett feladat.

A konténerizáció nagyon eltérő az egyes uniós országokban. A szállítási teljesítmények és a konténerek számát kifejező TEU-értékeket nehéz lenne összehasonlítani. A szállítási teljesítmény és a gazdasági fejlettséget kifejező GDP közötti összefüggést azonban érdemes lehet vizsgálni. A GDP növekedésével arányaiban egyre csökken a szállítmányozás szerepe, de a vasúton szállított konténerek mennyiségénél még mindig növekedés látható. Azaz amíg 2012-ben egymillió euró előállításához 1,6 TEU-t vettek igénybe, 2022-ben már 1,8-et.
Térségünkben jóval magasabb ez az érték – mivel itt nem adott a tengeri áruszállítás, jellemzően a kikötőkből vasúton kell a konténereket elszállítani. Romániában és Magyarországon a legkisebb a gazdaság konténerizációja: Romániában egymillió euró GDP-hez csak egy, nálunk 1,8 konténert vettek igénybe 2022-ben. Ráadásul nemcsak kicsi, de csökkenő is ez a mutató: 61, illetve 62 százalék volt a visszaesés. Ez arra utal, hogy jelentős fejlődési potenciál lehetne hazánkban is, hogy a hasonló gazdasági szerkezetű országot sikerüljön ezen a téren utolérni.

Borítókép: Erwin Litschauer | Pixabay

Ezek is érdekelhetik

Elmaradt a vasúti fordulat az európai kohéziós politikában

Továbbra is több forrást biztosít az EU a közúti fejlesztésekre, mint a vasútiakra a 2021-2027 közötti tagállami fejlesztési tervek elemzése alapján. A 2021-2027 között elkölteni...

Európa régiós vezetői több árut terelnének vasútra

Ha meg akarjuk fékezni, majd csökkenteni az áruszállítási ágazat károsanyag-kibocsátásának növekedését, sokkal nagyobb szerepet kell adni a vasútnak. A közlekedés, különösen a közúti közlekedés hátrányai...

Felülvizsgálják az állami támogatások szabályozását az EU-ban

A CER-workshopon a vasutak megismerhették egymás gyakorlatát. Az Európai Vasúti és Pályaműködtető társaságok Közössége (CER) által szervezett műhelymegbeszélés célja volt, hogy az európai vasutak, szervezetek...

Új elnökkel folytatja a HUNGRAIL árufuvarozási bizottsága

Sok a feladat a vasút körül, hiszen egyre messzebb látszanak a 2030-as EU-s célok. A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület továbbra is elkötelezetten képviseli a hazai...

Óriási konténerszállító-flottával bővít az ÖBB RCG

Novemberben csak minden második távolsági vonat érkezett meg időben: ez az 52 százalékos eredmény új negatív rekord idén. A masszív restancia elsődleges okaként az országszerte zajló felújítási munkálatokat nevezte meg a német vasúttársaság.

Európának több vasút kell, a vasútnak több Európa

A CER sürgeti a közös európai vasútirányítási rendszer kiépítését és az utasok hatékonyabb védelmét. Az Európai Vasuti és Pályahálózat-működtetők Közössége (CER) kedden tartotta 73. közgyűlését,...

Legfrissebb híreink

Megújult a vasútállomás és annak környéke Szentgotthárdon

Átadták a teljesen megújult vasútállomás épületét Szentgotthárdon. A GYSEV Zrt. egy év alatt végezte el a nagyszabású munkálatokat: megújult és átalakult a váróterem, megtörtént...

20 éve nem látott, példátlan díjemelést hozaz ősz a magyar vasútnak

Az elmúlt 20 évben nem fordult elő, hogy évközben emelik a magyar vasúti pályáért fizetendő díjat. Versenyképes fuvardíj nélkül nincs versenyképes szolgáltatás, folytatódhat az...

Hibrid tolatómozdonyok Pekingben

A CRRC Dalian Locomotive and Rolling Stock Co. által kifejlesztett Fuxing FXN3B tolatómozdonyok első tételét a közelmúltban telepítették a kínai főváros több pályaudvarára. A mozdonyok...

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

Nem lesz szükség Ukrajnába nyomtávváltásra?

Már épülnek Ukrajnában a normál nyomtávú szakaszok, amik feleslegessé teszik nem csak Záhonynál, hanem a lengyel, szlovák szakaszon is a költséges átrakásokat. Már fektetik a...

Most kell lépni, hogy 2028 után legyen végre több uniós forrás a vasútra!

Hiába a zöld átállás tervezete, az előző hétéves ciklusban csökkent a közlekedés uniós finanszírozása.

Zöld kötvényekkel még olcsóbbá vált a vasúti járművek beszerzése EUROFIMA hitelből

A jövőben egyre nagyobb szerepe lehet a vasúti járműbeszerzéseknél, hogy mennyiben felelnek meg a vasúttársaságok a bankok zöld jelentéstételi elvárásainak.

A rovat további cikkei

FENYEGETÉS A BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉSRE: GIGAKAMIONOK!

Bár az EU a közlekedés mielőbbi zöldítését célozta meg az elmúlt években, ennek ellenére jelenleg olyan jogszabály-módosítást tárgyalnak a döntéshozók, amely megengedné a gigakamionok közlekedését az...

Visszazuhant az ukrán-magyar árufuvarozás

A 2024-es első negyedévi adatok szerint az ukrán-magyar határátkelőhelyeken a vasúti áruszállítás volumene 45 százalékkal, azaz közel 650 ezer tonnával csökkent - írja a...

„Last Mile” néven, kibővült feladatokkal, újjáalakult a HUNGRAIL Iparvágány munkacsoportja.

A vasút versenyképessége szempontjából kulcskérdés az “utolsó kilométerek” kezelése.