fbpx
2024. március 5. kedd

Piaci pozíció, jövedelmezőség, biztonság: az osztrák stratégia, a Zielnetz 2025+

Ott fejlessz, ahol igény van személy- vagy áruszállításra, annyira fejlessz, hogy az igényeket kiszolgáld, az egész hálózatot egyben tervezd! Ilyen egyszerűen lehet összefoglalni a receptet, amelyet követve Ausztria sikeresen fejleszti vasútját.

Amikor Ausztriában nekiláttak a vasúthálózat fejlesztésének megalapozásához – az átfogó közlekedési terv részeként –, a vasúti piac hosszú távú személyszállítási és árufuvarozási igényeihez szabott szolgáltatási kínálatból indultak ki. A munkát az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) pályavasúti társasága (ÖBB Infastruktur AG) végezte, a 2025-ös, illetve 2032-es időhorizontú végeredmény a Zielnetz 2025+ (Célhálózat) nevet kapta.
A következő lépés a kitűzött minőségi és biztonsági szintet megvalósító üzemeltetés megtervezése volt. Ebből lehetett levezetni, hogy milyen mértékű és technológiai színvonalú eszközállományra van szükség. Végeredményben szükség lehet a rendelkezésre álló eszközök felújítására, fejlesztésére, akár megszüntetésére is. Alapelv volt annak a vizsgálata, hogy a felújítások, fejlesztések, megszüntetések, valamint az eszközök üzemeltetése és fenntartása milyen nagyságú költségekkel járnak majd együtt.

A Célhálózat egyrészt a teljes hálózatot bevonta a stratégiai tervezés körébe, másrészt a teljes hálózat szintjéről kiindulva az egyes vonalak (vonalcsoportok) fejlesztési terveit megvizsgálva, azokat értékelve jutott el a fejlesztési intézkedésekig (projektek), így biztosítva azt, hogy a teljes rendszer és az alsóbb szintek is együtt, a jövő kihívásaihoz alkalmazkodva, a párhuzamosságokat és a hiányokat kiiktatva fejlődjenek.
A vasúti közlekedés piaci pozíciójának alakulását a teljes közlekedésen belüli részesedése mutatja meg leginkább. A nagyobb piaci részesedés eléréséhez az infrastruktúrán felújításokat és fejlesztéseket kell végezni ott, ahol a személyszállítási és az árufuvarozási előrejelzések alapján a piaci részesedés növekedése (vagy megtartásának lehetősége) várható.

- Hirdetés -

Mivel a jövedelmezőség növelésének alapja a megcélzott vasúti teljesítménynövekedés, ehhez elengedhetetlen egy olyan infrastruktúra-kínálat megteremtése, amely az egyes viszonylatokon az igényeknek megfelelő forgalmi kapacitással vonzó személyszállítási/árufuvarozási lehetőséget kínál fel a vasútvállalatoknak.
A mennyiségileg több, illetve a technológiailag összetettebb infrastruktúra azonban építési és üzemeltetési többletköltséget okoz,

  • egyrészt azért, mert a bővítő beruházások a növekvő forgalom hatására növekvő pályahasználati bevételeket generálnak, azonban azzal egyidejűleg nagyobb fenntartási, értékcsökkenési és kamatköltségek is jelentkeznek,
  • másrészt azért, mert a korszerűsítő beruházások – az alkalmazott komplexebb technológiák és a növekvő eszközmennyiség, valamint az ezzel egyidejűleg jelentkező rövidebb technológiai élettartamok miatt – az eszközköltségek növekedését okozzák.

A magasabb biztonsági szint megvalósításához számos, különböző területet érintő intézkedés szükséges. A kitűzött célhoz jelentősen hozzájárul az infrastruktúra korszerűsítése, ezért a korszerűsítést szolgáló minden intézkedést meg kell valósítani.
A vasúti rendszer működésének alapfeltétele a részrendszerek üzemeltetéséhez, fenntartásához és a fejlesztéséhez szükséges pénzügyi források megfelelő időben és mértékben való rendelkezésre állása is. A vasút működésének finanszírozása a piaci szereplők mellett jelentős mértékben az állami és önkormányzati szereplőkre hárul, egyrészt az állami–önkormányzati közszolgáltatási feladatfelelősség, másrészt az üzemgazdaságosságon felüli, a nemzetgazdasági-társadalmi érdekek miatti többletköltségek megtérítése következtében. Ezek alapján azon igények – üzemeltetési jellemzők –, üzemi eszközök rendszere, amelyek az infrastruktúra-működtető számára megfelelően gondos és előírt gazdálkodás mellett és az előírt minőségi és biztonsági szinten üzemgazdaságos, az „rendszermegfelelő”, ami pedig nem, az „nem rendszermegfelelő”. A „nem rendszermegfelelő” szegmensekben visszafejlesztés, szolgáltatásszüneteltetés, megszüntetés a helyes stratégiai irány, míg a fenntartás és az esetleges fejlesztés csak a vonatkozó célirányos állami, illetve önkormányzati finanszírozás esetén vállalható fel.

A három célkitűzés közötti egyensúly megteremtéséhez a stratégia kidolgozásához bevezették a rendszermegfelelőség követelményét.

  • Rendszermegfelelő piac: a vasúti közlekedésnek üzemeltetési sajátosságai vannak, ezért csak azokban a piaci szegmensekben lehet hatékony, ahol találkoznak ezek az üzemeltetési sajátosságok a kereslet igényeivel, sajátosságaival.
  • Rendszermegfelelő üzemeltetés: a kereslet (forgalomnagyság, útvonalszerkezet) bizonyos üzemeltetési jellemzőket eredményez, amelyekhez az üzemeltetett eszközök mennyisége is igazodik. Az üzemeltetéshez nem szükséges eszközmennyiséget le kell építeni. A cél a vonatforgalom fenntartásához szükséges eszközök (megelőző-, kitérővágányok, térközök, peronok stb.) mennyiségének az üzemeltetés által megkívánt biztosítása.
  • Rendszermegfelelő eszközök: az eszközök megkívánt funkcionális jellemzőit (paraméterek és követelmények) biztosítani kell, de el kell kerülni a követelmények túlteljesítését. Az eszközöknek a vasúti alapfunkciókat kell biztosítaniuk a méretezés, összetettség és specifikáció szempontjából, ezért szükséges:
    • az eszközök működésközpontú méretezése, a túlméretezés elkerülése,
    • az eszközök működésközpontú összetettsége, a túlzott – a nehezen megbecsülhető és magas költségekkel együtt járó – bonyolultság elkerülése,
    • az eszközök működésközpontú specifikálása, az egyedi megoldások kerülése, szabványosított elemek alkalmazása.

A különböző vasúti szolgáltatási szegmenseket – a piaci igények és az erőforrás-szükségletek szempontjából – egyenként megvizsgálva kell meghatározni a rendszermegfelelőségi piaci szegmensjellemzők határértékeit. Például a kis távolságú és a regionális személyszállítás esetében általános követelmény, hogy a vasúti közlekedés szempontjából a vonali kapacitás kihasználtságának el kell érnie legalább az ötven százalékot. Ez egy egyvágányú vonalon legalább negyven vonat/nap forgalmat jelent, ami megfelel az órás ütemű menetrendnek, csúcsidőbeni sűrítéssel a nagyobb terhelésű irányban. Az ennél kisebb kínálat már erősen lecsökkenti a vasúti közlekedés attraktivitását, ami az igénybevétel visszaesését okozza, illetve meghiúsítja a megcélzott forgalomátterelődést a közútról a vasútra.

A stratégia tervezése során a következő terveket dolgozták ki:

  • a hálózatfejlesztési tervet a szolgáltatásfejlesztésre,
  • a vonali fejlesztési tervet az üzemeltetés hatékonyságának növelésére,
  • az infrastruktúra-fejlesztési tervet (intézkedéseket, akciókat, projekteket) az optimális eszközmennyiség meghatározására.

Az intézkedéstípusokat még tovább bontották: új vonal építése, két-, három-, sőt négyvágányúsítás, vágányáthelyezés, vonaljavítás, állomásátépítés, alagútépítés, vonalvillamosítás.
A projektek hatásait az adott célkitűzések szerint elemezték és értékelték. Az egyes projektek prioritási rangsorának megállapításához a projektek egyedi hatásvizsgálata mellett figyelembe vették a hálózati hatásukat és a projektek időbeni rendelkezésre állását is.
A célkitűzések és a keretfeltételek alapján az egyes intézkedésekből, projektekből tíz hálózati hatású szakaszt képeztek, melyek megvalósítási határidejét a 2013–2032-es időszakra vonatkozóan határozták meg.

A holdingrendszerben működő ÖBB konszern pályavasúti vállalatának hosszú távra szóló fejlesztési stratégiája kiemelt szempontként kezeli a személyszállító és árufuvarozó vasúttársaságok piaci teljesítménynövelési céljainak támogatását. A stratégia egészét áthatja az ÖBB által működtetett vasúti rendszert átfogó hálózati szemlélet mind a tervezés, mind a hatások elemzése, értékelése során.

Borítókép: https://infrastruktur.oebb.at/

Ezek is érdekelhetik

Óriási konténerszállító-flottával bővít az ÖBB RCG

Novemberben csak minden második távolsági vonat érkezett meg időben: ez az 52 százalékos eredmény új negatív rekord idén. A masszív restancia elsődleges okaként az országszerte zajló felújítási munkálatokat nevezte meg a német vasúttársaság.

Legyen a MÁV-nak saját zöldenergia-termelése!

A Szabadjelzés konferencia és partnertalálkozó energia-kerekasztala az alkalmazkodásról szólt. Beszámoltunk már a MÁV Szabadjelzés című konferenciájának több részletéről is. Az energetikai témájú kerekasztal-beszélgetés indító előadását...

Ma és holnap még végigmennek a Railjetek

Csak szerdától van átszállás Bécsben München felé, de a pótlóbuszok rendje módosult a győri vonalon. Az ÖBB vasárnap este arról adott tájékoztatást, hogy október 2-án...

Pest felé nem kell átszállni Bécsben

A MÁV pontosította az ÖBB közlését a Railjetek elvágásáról. A magyar államvasút is megszólalt az osztrákok döntésével kapcsolatban, aminek értelmében hétfőtől október 26-ig Budapestről Bécsen...

Az osztrákok elvágják Bécsben a Railjeteket

Hétfőtől az 1-es vonal munkái miatt megszűnik a közvetlen eljutás Salzburg és München felé. Október 2. és 26. között Budapestről Bécsen át nem lehet közvetlenül...

Az ÖBB 540 Mireo motorvonatra szerződött a Siemenssel

Felerészben három-, illetve négyrészes, elektromos szerelvényekről szól az ötmilliárd eurós üzlet. Igaz, csak keretszerződésként, de hatalmas volumenről állapodott meg az osztrák államvasút és a Siemens...

Legfrissebb híreink

Elindult a Magyar Vasút Podcast csatorna!

Beszélgetőpartnereink:
Dr. Mosóczi László vezérigazgató, MÁV-START Zrt. vezérigazgató, VOLÁNBUSZ Zrt.
Dr. Kormányos László műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, MÁV-START Zrt.
Hegyi Zsolt szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettes, MÁV-START Zrt.
Kruchina Vince általános vezérigazgató-helyettes ,VOLÁNBUSZ Zrt.

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Akik válaszolnak:
Németh Réka forgalmi és üzemviteli főigazgató, MÁV Zrt.
Dr. Katona László vezérigazgató, MMV Magyar Magánvasút Zrt.
Hegedűs Zsolt teherkocsi üzembentartás vezető, Rail Cargo Hungaria Zrt.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

Vasúti stratégia: a magyarországi helyzet

Az elmúlt évtizedek magyarországi vasúti stratégiái a vasút versenyképességének és teljesítményének a növelését tűzték ki célul.

Vasúti stratégiai tervezés: a Svájc Bahn 2000 és a Projekt Ensemble

A globális szállításkezelő platformon is foglalni lehet a vezető európai vasútlogisztikai szereplő vasúti és intermodális szállítmányait.

A rovat további cikkei

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Akik válaszolnak:
Németh Réka forgalmi és üzemviteli főigazgató, MÁV Zrt.
Dr. Katona László vezérigazgató, MMV Magyar Magánvasút Zrt.
Hegedűs Zsolt teherkocsi üzembentartás vezető, Rail Cargo Hungaria Zrt.

Az Egyesült Királyság a legbiztonságosabb, Magyarország a középmezőnyben

Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.
$('.slider').slick({ infinite: true, dots: true, arrows: false, autoplay: true, autoplaySpeed: 3000, fade: true, fadeSpeed: 1000 });