A harmadik negyedévben 12 százalékkal kevesebbet árut szállítottak hazánkban, mint egy éve. A visszaesés leginkább a közúti áruszállítást sújtja, a vasút jobban ellenáll a csökkenésnek.
Négy évvel ezelőtt, 2019 harmadik negyedévében 15 százalékkal nagyobb volt a magyarországi szárazföldi áruszállítási teljesítmény árutonna-kilométerben kifejezve. 2019 és 2023 között csak a vasút tudta megtartani korábbi teljesítményét, a közúti áruszállítás 13, a belvízi hajózás teljesítménye 28 százalékkal csökkent.
Az elmúlt évek adatait vizsgálva látható, hogy a 2022 óta leálló gazdasági növekedés sokkal nagyobb hatással volt az áruszállítási piacra, mint a 2020-2021-es koronavírus-járvány. Különösen a belvízi szállítás esett vissza az elmúlt fél évtizedben, 2022-ben a korábbi évek teljesítményének felére. Az utóbbi negyedévben ez növekedésnek indult, de még mindig jóval elmarad a korábbi csúcsoktól.
A recessziókat, úgy néz ki, jobban megérzi a közúti áruszállítási ágazat, míg a vasút stabilabban teljesít.
A koronavírus-járvány Magyarországon nem hogy csökkenést, de növekedést jelentett a vasúti áruszállítás számára, az elmúlt évek csúcsát 2021. IV. negyedévében érte el az ágazat. Ugyan kisebb a visszaesés a vasúti áruforgalomban, mint közúton, de 2023 III. negyedévében így is 11,9 százalékkal maradt el az egy évvel megelőző azonos időszak eredményeitől. A közúti áruszállításnál ennél is nagyobb, 13,4 százalékos volt a visszaesés.
A szállított áruk volumenében azonban vasúton nagyobb a visszaesés: 14,5 százalékkal maradt el a 2022-es III. negyedévestől, míg a közúti áruszállításban 7,3 százalékkal. Mindez arra utal, hogy a vasúti áruszállításban növekedett az átlagos szállítási távolság, míg a közúti áruszállításban csökkent. Ennek lehetséges oka, hogy a vasúton a nemzetközi fuvarok nyertek nagyobb teret, míg a közúti forgalomban a tranzit szerepe csökkenhetett.
A belföldi áruforgalomban a vasúti teljesítmény csökkent jobban árutonnakilomméter-alapon: 2019. III. negyedévéhez képest 10, az előző évi azonos időszakhoz képest 26 százalékos volt a visszaesés árutonnakilomméter-alapon. Eközben az országhatáron belüli közúti áruszállítási teljesítmény a négy évvel korábbi időszakhoz képest 4, a megelőző időszakhoz képest 1 százalékkal csökkent.
Míg a teljes áruszállítási teljesítmény alapján a szárazföldi áruszállítási módokon belül 23 százalék volt a vasút részaránya, belföldön csupán 8 százalék.
A részletes adatok azt is megmutatják, hogy valóban a nemzetközi forgalom jelentett a vasút számára jobb eredményt: 2019. III. negyedévéhez kepést 8 százalékkal nőtt az árutonna-kilomméterben kifejezett forgalom, a tavalyi azonos időszakhoz képest viszont 9 százalék volt a csökkenés.
Mindezek hatására a hazai vasúti áruszállítási piac egyre inkább a tranzit irányába mozdult el: 2019 elején még 31 százalék volt a nemzetközi átmenő forgalom aránya, a legutóbbi negyedévben már 41 százalék.
Eközben a belföldi forgalom szerepe 17-ről 12 százalékra csökkent. Amíg az export szerepe érdemben nem változott, az importban jelentősen csökkent a vasúti áruszállítás szerepe.
Címlapkép: Flickr (CC BY-ND 2.0)
