Kéttucatnyi magyarországi kisvasúton másfélmilliós utast szállítanak. A magyar kisvasutak Európában Svájccal vannak hosszukat tekintve egy ligában.
Az éves 138 millió belföldi vasúti utazáshoz képest is észrevehető a magyarországi kisvasutak utasszáma. A g7.hu portálon megjelent elemzés alapján a koronavírus járvány előtti utolsó évben, 2019-ben 1,4 millió utazást bonyolítottak a hazai kisvasutak. Még a járvány alatti 2021-ben is 1,1 millió utazást regisztráltak.
Nem könnyű feladat azonban meghatározni, hogy az egyes országokban mennyi kisvasút is működik. Jelenleg a hazai kisvasutak közül 21-en van rendszeres forgalom, amiből kicsit több mint 200 km-en zajlik a rendszere forgalom. A gazdasági vasutak egy részét teherszállításra használják, vagy csak alkalomadtán közlekedik arra vonat, esetleg hajtány. Több száz km-nyi kisvasúti vonalat nem hasznosítanak – elég itt az 52 km-es kecskeméti kisvasútra, vagy a 40 km-es nyírvidéki kisvasútra gondolni.
Ha eltekintünk attól, hogy a vonalak közül melyik van rendszeres használatban, és csak a térképi adatok szerint használható vonalakat vesszük figyelembe, akkor európai szinten is kimagasló a magyarországi kisvasutak szerepe. A normál nyomtávúnál keskenyebb vonalak mind terület- mind lakosságarányosan kiemelkedőek.
Mindössze Svájcban és Írországban van arányosan nagyobb hálózat – de Svájcban a keskeny nyomtáv a hegyi pályákon nem csak turisztikai, hanem hivatásforgalmi feladatokat is betölt. Írországban pedig a szélesnyomtávú, alapvetően személyszállítást bonyolító hálózat mellett a keskenyebb, 914 mm-es nyomtávú pályák az áruszállítás szolgálják.
Azt utasszámokat a KSH nem adja közzé, azt a keskeny nyomtávú vasutakra a Miniszterelnökség gyűjti, és kérésre adta közzé. Ebben megtalálhatók az utasszámok mellett az elért bevételek is. Az utasok száma a Covid járványt megelőzően évről évre növekedett, a 2012-es 1,2 millió főt ötödével haladta meg 2019-ben. 2022-ben vélhetően már a járvány előtti szintet is meghaladhatta.
2017 és 2021 között jelentős, 4,5 milliárd forintos beruházás volt a kisvasutaknál, a folyó kiadásaik pedig 11 milliárd forintot tettek ki – mivel ezek is emelkedtek, a felújítások egy része ebben szerepelhet. Utasokra lebontva ez azt jelenti, hogy – eltekintve a Covid okozta visszaeséstől – kétezer forint körüli költsége van minden egyes utazásnak. Ráadásul ebben a hosszú távú beruházások és felújítások is benne vannak.
A Trekhunt gyűjtése szerint a legdrágább és egyben legnépszerűbb vonalakon kétezer forint körüli összeg a teljesárú jegyek ára, ami azt jelenti hogy a nagyvasúthoz képest is sokkal nagyobb részét adják a jegyárbevételek a költségeknek.
A 22 működő kisvasúton az utasforgalom igen koncentrált: a teljes forgalom négyötödét hat vasút adja: a MÁV által üzemeltett Széchenyi-hegyi Gyermekvasút önmagában a negyedét adja a 2017-re elérhető adatok alapján. Második helyen egyötödnyi részesedéssel a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút áll, a harmadikon Lillafüredi Állami Erdei Vasút 17 százalékkal.
A kisvasutak szerepe biztosan kiemelkedő a turisztikában, arra azonban nem derül fény, hogy mennyiben a belföldi kirándulókra igaz ez, és tudnak-e a hazai kisvasutak nagyobb mértékben külföldi turistákat is vonzani.
Címlapkép forrása: MÁV Zrt.
