fbpx
2025. február 16. vasárnap
spot_img

Nem sok haszna lenne az angol vezénylési nyelvnek az európai mozdonyvezetőknél

Míg a légiforgalom túlnyomó többsége nemzetközi, a vonatok csak nagyon kis része keresztez határokat Európában belül.

Időről időre felmerül, hogy az egységes európai vasúti térség működését jelentősen segíthetné, ha egy nyelvet beszélnének a mozdonyvezetők és a forgalomirányítók az egész EU-ban. A mozdonyvezetőkről szóló irányelv felülvizsgálata kapcsán idén is felvetették ezt a javaslatot. Igen csak problémás, hogy mindezt a költségek és a hasznok várható hatása nélkül. A javaslat annyira nem új, hogy már 2018-ban is felmerült –, ám akkor elvetették.

Ha teljeskörű költség-haszon elemzést nem is tudunk végezni, érdemes néhány alapvető különbséget kiemelni a légi és vasúti közlekedés között.

Az Eurostat adatbázisai szerint a vasúton megtett utaskm-ek 3,9 százaléka nemzetközi az EU-ban, míg a repülőutak 92,9 százaléka.

- Hirdetés -

Vasúton az áruszállításnak nagyobb szerepe van, a forgalom 39,3 százaléka volt nemzetközi tonnakm-alapon 2021-ben.

Nyelven túli akadályok

Az európai országok határain azonban messze nem a közös nyelv hiánya az elsődleges, hanem az, hogy sok esetben mozdony- és/vagy személyzetcserére van szükség. A vasúti infrastruktúra sok szempontból eltérő. Az eltérő villamosítás az egyre inkább elterjedő többáramnemű mozdonyok miatt ugyan egyre kevésbé jelent problémát, de azért még mindig országonként kell az elterjedt típusokat is engedélyeztetni. Ha a mozdony fizikailag képes is közlekedni egy-egy országban, az eltérő biztosítóberendezések, ezek országonként eltérő verzióinak költséges felszerelése jelenti a fő problémát. De az áramfogyasztás mérésére is eltérő gyakorlatot használnak, így még midig legfeljebb csak néhány országban lehet rutinszerűen használni egy-egy vasútvállalat mozdonyát.

Ráadásul Spanyolország és Portugália esetében az eltérő nyomtáv miatt eleve nincs értelme a közös vezénylési nyelvnek, ahogy Finnország esetében sem. A balti országok esetében is egymás nyelvének ismerete elegendő lehet.

A biztosítóberendezések fejlesztése kapcsán ugyan folyamatban van, de az ETCS rendszerek kiépítése a TEN-T törzshálózati vonalakon 2030-ra tervezett kiépítése biztosan nem  fog megvalósulni. Amikor az EU minden országában kiépül az ETCS biztosítóberendezés, különösen annak második vagy harmadik generációs rendszere, akkor felmerül, hogy egyáltalán releváns kérdés-e még a vezénylési nyelv? Hiszen egy-két évtizeden belül a vasúton így már az önvezetés lesz a mindennapok része. Márpedig a gépek közti kommunikációt könnyen lehet bármilyen nyelven megjeleníteni a mozdonyvezetőnek, ahogy a forgalomirányítóknak is.

De ha egységes lenne az európai vasútvonalakon a forgalmi nyelv, akkor sem vezetnének vonatokat keresztbe-kasul Európában a mozdonyvezetők. A vonali ismereteket meg kell szerezni, amit csakis egy szűkebb területen van értelme, és sokkal előnyösebb, ha jól ismert pályákon járnak a mozdonyvezetők. Az egyébként szigorú vezetési idők miatt is ésszerű, ha egy-egy mozdonyvezető nem hagyja el túl messzire a lakóhelyét, nagyon költséges lenne folyamatosan szállást és hazautat biztosítani. Nem mellékesen a mozdonyvezetői szakma attraktivitást sem emelné, ha Budapesttől Stockholmig kellene egy-egy vonatot elvinni.

Bár rendre felmerül az egységes vasúti vezénylési nyelv, felmérés ezzel kapcsolatban nem készült, hogy jelenleg a mozdonyvezetők és a forgalomirányítók mekkora része beszél megfelelő szinten angolul. Az UIC adatbázisából kinyerhető adatok és vasútvállalati beszámolók adatai alapján

75 ezer mozdonyvezető van legalább az EU országaiban. Az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetségének felmérése szerint az európai mozdonyvezetők alig 5 százaléka beszél megfélő szinten angolul.

Óriási, már-már reménytelen feladatnak tűnik ilyen sok ember záros határidőn belüli magas színvonalú nyelvi képzése.

Forrás: UIC és saját gyűjtés

 A nyereség pedig erősen kétséges. Egy elővárosi vasútvonalon, egy személy- vagy zónázó vonaton nagyon nehéz átlátni, hogy milyen hozzáadott érteke van, ha angolul beszélnek az anyanyelvüket jobban beszélő vasutasok.

Sőt, felmerül, hogy milyen biztonsági kockázatai vannak egy ilyen javaslatnak: a kétnyelvű Belgiumban több olyan vasúti baleset történt már, ahol a francia és flamand nyelvi különbségek okozták a fő problémát. A vasút esetében ugyan egységesnek, európainak és előremutatónak tűnhet az egységes vezénylési nyelv, de félő, hogy több veszéllyel és balesettel járna, mint hozadékkal.

Ráadásul az automatizáció várható fejlődésével mindez a kérdés hamarosan a múlté lehet, így inkább az egységes európai biztosítóberendezés fejlesztés, az infrastruktúra üzemeltetők közötti előírásbeli különbségek leépítése lehetne a legfontosabb cél.

Hasonló érvek, eltérő értelmezések

Az egységes vezénylési nyelv kapcsán az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége (ETF) azt emeli ki állásfoglalásában, hogy az Európai Bizottság javaslata az automata fordítást is szeretné lehetővé tenni. Szerintük viszont ez igen kockázatos lenne, mert vészhelyzetekben ez nem feltétlenül segít. A jelenleg uniós szabályok szerint más országba legalább B1-es szinten kell beszélni a vezénylési nyelvet – ezt az ETF szerint nem szabadna csökkenteni. 2016-ban az irányelvet úgy módosították, hogy a határátkelő szakaszokon mentesüljenek a B1 szintű követelmények alól azok a mozdonyvezetők, akik a szomszédos tagállammal közös határátlépést követően csak az első állomásig hajtanak be.

A vasútvállalatok azonban nyitottabbak az új technológiákra: az osztrák és az olasz határforgalomban egy projekt keretében tesztelik az automata fordítási rendszert. Ezek nem az élő szót fordító rendszerek, hanem előre meghatározott utasításokat használnának, így minimalizálva a félreértések lehetőségét.

Az Európai Vasúti Teherszállítási Szövetség (ERFA) úgy véli, hogy a nemzetközi forgalom egységes működési nyelve szükséges lépés az integrált egységes európai vasúti térség felé, megszüntetné a járművezetők B1-es nyelvi képzésének szükségességét, és javítaná rugalmasságát, megbízhatóságát és hatékonyságát. Ezzel kapcsolatban már 2016-ban tanulmányt készítettek. Nagy versenyhátrányt látnak abban, hogy a teherautó sofőröknek nem kell semmilyen nyelvi ismeretekkel rendelkezni – igaz, ott nincs is szükség az infrastruktúra üzemeltető diszpécserekkel kapcsolatot tartani.

A továbblépés az lehetne, ha nem is a vezénylési nyelvet, de a protokollokat egységesítenék Európában. Ha ugyanazokat a kifejezéseket, protokollokat használnák minden országban, akkor a gépi támogatású fordítás is könnyebb lenne, ahogy a mozdonyvezetők képzése is egységessé válhatna, amíg az automatizáció át nem vezeti a vonatok vezérlését.

Címlapkép: Unsplash

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Szolgálatba állt a MÁV harmadik bérelt Vectron mozdonya is

Az új járművekkel a Budapest-Miskolc vonali IC-k, a Miskolc környéki IC-k és személyvonatok, valamint a Budapest-Békéscsaba között közlekedő IC vonatok élén találkozhatnak az utasok.

Elindítja a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó fejlesztésének tervezését a GYSEV

A projektnek köszönhetően a Hegyeshalom–Csorna–Porpác–Szombathely–Zalaszentiván korridort a TEN-T előírások alapján korszerűsíthetik.

Kitüntetésben részesültek a januári tűzesetben helyt álló vasutasok

Kitüntetésben részesült azt a 11 vasutas munkavállaló, akik a Keleti pályaudvaron történt tűzeset során megakadályozták a még komolyabb károk kialakulását.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

UNIFE: az európai vasútipar jobb szabályozással és uniós forrássokkal gyorsítana

Az európai vasútipar jelentős átalakuláson megy keresztül: a digitalizáció, új technológiák és a finanszírozás kihívásai a legfontosabb trendek az UNIFE éves jelentése szerint.

Átveszi a lízing a vásárlás szerepét?

Személy- és teherkocsi mellett akár a legmodernebb motorvonat is bérlehető, akár már rövidtávon is az európai piacon.

Hol drága és olcsó a vasúti áruszállítás?

Magyarországon az európai átlaghoz képest költségesebb a vasúti áruszállítás költsége.

A rovat további cikkei

Elindítja a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó fejlesztésének tervezését a GYSEV

A projektnek köszönhetően a Hegyeshalom–Csorna–Porpác–Szombathely–Zalaszentiván korridort a TEN-T előírások alapján korszerűsíthetik.

Kitüntetésben részesültek a januári tűzesetben helyt álló vasutasok

Kitüntetésben részesült azt a 11 vasutas munkavállaló, akik a Keleti pályaudvaron történt tűzeset során megakadályozták a még komolyabb károk kialakulását.

Egy globális sikertörténet: 120 éves évfordulóját ünnepli a Knorr-Bremse AG

A vállalat küldetése nem változott: biztonságos, hatékony, fenntartható és környezetbarát közúti és vasúti közlekedés megvalósítása a világon.