A márciusi Magyar Vasút Meetup rendezvényen Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria CEO-ja és igazgatóságának elnöke adott helyzetképet arról, hogy mi a jelenlegi tendencia az európai iparban és ennek milyen hatása lehet a hazai vasúti árufuvarozásra.
A közép-európai országok többségében fejlődő tendenciát mutat a gazdaság, pozitívan alakul a GDP. De pont hazánk, illetve a magyar vasúti árufuvarozási szempontból jelentő térségnek tekinthető Ausztria és Németország gyengébb gazdasági aktivitást mutat. Kovács Imre rávilágított, hogy ez pont nem jó irány, hiszen amíg a szomszédos országokban megfelelő gazdasági háttér mutatkozik, addig a magyar szempontból hajtóerőnek számító országokban gyengébb a teljesítmény. Ez pedig különösen az ipari termelésről mondató el, ami ahhoz vezet, hogy
a vasút számára nem látszik a kereslet: amit az ipar nem termel meg, azt nem lehet elfuvarozni.
– tette az RCH vezérigazgatója. 2024-re a GDP növekedési ráták várhatóan ismét pozitívak lesznek elsősorban a lakossági fogyasztás élénkülésének köszönhetően, amelyet az infláció további csökkenése idéz elő. Az iparra vonatkozó előrejelzések azonban egyelőre óvatosak.
A vasúti áruszállítás volumene egész Európában csökkenő trendet mutat. A teljesítmény gyakorlatilag az elmúlt 20 évben nem emelkedett, sőt, a Covid-járvány óta egy folyamatosan csökkenő tendencia figyelhető meg. Kovács Imre elmondása szerint ez egyrészt megnyilvánul abban, hogy a nemzeti vasútvállalatok gyengülnek, piaci részesedésük csökken, és markánsan megfigyelhető az egyes kocsi fuvarozás csökkenése is. Utóbbi azért is jelentős gond, hiszen ez a szegmens lenne a közúti áruszállítás egy nagy versenytársa.
Magyar helyzet: nagy kérdőjel 2024-ben
A hazai vasúti áruszállítás teljesítményében 2022-ben volt egy kisebb felfutás. Ebben legfőképp az ukrán-orosz háborúnak volt nagy szerepe, mert megnőtt az országból a szárazföldi közlekedés iránti igény. Akkora mennyiség érkezett be Záhonyon keresztül, hogy ez szemmel láthatóan fellendítette a magyar vasúti árufuvarozást. Ellenben 2023-ban már újra visszaesés tapasztalható, meglehetősen jelentős, 10% körül alakult a csökkenés. Ebben szerepet játszott egyrészt az vasúti áruszállításban magasabb az energiaköltség, mint a közúti fuvarozásban. Éreztette hatását a dunaújvárosi vasgyártás csökkenése is. De meghatározónak bizonyul az egyes kocsi forgalom visszaesése is.
Mi várható?
„Viszonylag kiszámíthatatlan a helyzetünk, a 2024-es év elég komoly kérdőjel.”
– fogalmazott Kovács Imre. Várhatóan a német, osztrák és magyar ipar teljesítményére a következő hónapokban nem lehet alapozni, illetve az EU-s szankciós csomagok is negatívan befolyásolhatják a forgalmakat.
Az RCH vezérigazgatója kiemelte, hogy Magyarországon fontos kérdés a jövőre nézve, hogy folytatódjon a vasúti egyeskocsi támogatás, a vasút versenyképességének fennmaradása érdekében. A HHD felár eltörlése egy másik fontos lépés, ami korábbi évek magas energiaárait is tudja kompenzálni. Kitért arra is, hogy az akkumulátorgyárak indulása, amellett, hogy lehetőséget is jelent, nagyon jelentős kihívás is a magyarországi vasúti áruszállításnak: a vasútvállalatoknak a forgalmak szervezése, a szükséges eszközök, járművek biztosítása mellett ugyanilyen problémás lehet a vasúti infrastruktúra felkészültsége is. Komoly kitörési pontot jelenthet az ukrán határátmenet is, hiszen az utóbbi időben Ukrajna felé minden határon napokba tart a kamionok átjutása. Azonban nem az ömlesztett áruk iránt van kereslet, nehezebb feladat az átcsábítás ezért, inkább a félpótkocsis és konténeres forgalmakra kell építeni.
Kovács Imre zárásként arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai árufuvarozásban érdekelt szereplőknek mind össze kell fogni a kihívások megfelelő kezelése és a lehetőségek kiaknázása érdekében.
Fotó: Szecsődi Balázs