Nem hoztak áttörést az országbérletek, a fenntarthatósági szólamok: az országok többségében kevesebben vonatoztak, mint 2019-ben. Nem látszik reálisnak, hogy Európa tömegeket ültetne autóból vonatra.
Tavaly csupán kilenc európai országban volt nagyobb a vasúti személyszállítás teljesítménye, mint a koronavírus-járványt megelőző utolsó, 2019-es évben. 19 országban azonban elmaradt az utaskilométerben kifejezett teljesítmény a korábbi évektől.
A 2019-es szinthez képest két százalékkal alacsonyabb volt még mindig a vasúti személyszállítás teljesítménye 2022-ben.
Ezt azon uniós tagországok adatai alapján lehetett megvizsgálni, ahonnan adatot lehetett gyűjteni. Több ország ugyanis sajnos vagy nem gyűjt, vagy csak nagy késsel tesz közzé információt a vasúti közlekedéssel kapcsolatban.
Mindez azonban nem is olyan rossz eredmény, ha az egyéni közúti közlekedésben leginkább használt benzin felhasználását vesszük: a 27 uniós tagállamban ugyanis az 6 százalékkal esett szintén 2019-2022 között.
https://datawrapper.dwcdn.net/jN4Bl/1/
Az egyes országok között nagyok a különbségek: az olcsónak szánt közlekedési bérletekben élen járó Németország finoman szólva sem sikersztori: az európai átlagot jóval meghaladó, hatszázalékos volt a vasúti személyszállítás csökkenése 2019-hez képest.
Magyarország az üdítő kivételek közé tartozik: 2022-ben egy százalékkal nőtt a vasúti utasteljesítmény a járvány előtti utolsó évhez viszonyítva.
Mindez azonban a legkisebb növekedés volt, hazánkat előzte hét másik ország is. A legnagyobb növekedést Szlovénia (+13%), Horvátország (+12%) és Lengyelország (+7%) ért el. A két déli szomszédunkban a vasúti személyszállítási szerep kifejezetten alacsony, de Lengyelországban is átlag alatti, így még a növekedéssel sem állnak túl jól személyszállítási modal split alapján.
Több unión kívüli országra is elérhetők adatok: Törökország az európai vasútbajnok, már ha az öreg kontinenshez számítjuk: 58 százalékkal nőtt a vasúti személyszállítás teljesítménye a Covid után. Igaz, ott is kifejezetten kicsi volt eddig a vasút szerepe, de a gyorsan bővülő nagysebességű hálózat, a fejlődő elővárosi vonalak segítenek a gyors felzárkózásban.
A mobilitási trendek követése nem túl egyszerű, mert amíg néhány éve még bőven elég volt a benzinfelhasználás követése, ma már ez nem igazán teljes az elektromos személyautók gyors előretörése miatt. A fogyasztás változásának is lehetne szerepe, de hiába lehetnének hatékonyabbak az európai autók, az egyre nagyobb és nehezebb SUV-ok terjedése ellenkezőleg hat. A közúti személyforgalom adatai csak többéves késéssel, nem túl egységes módszertan szerint készülnek, ezért nem teljesen megbízhatóak.
A vasút esetében elvileg könnyebb a helyzet, de itt is nehéz egységes képet kapni. Belgium nemcsak az Eurostat számára nem ad adatokat, hanem semmilyen vasúti adatot nem gyűjt a statisztikai hivatal. Olaszországban pedig továbbra sem érhetők el a 2022-es adatok. Magyarország is bizalmas adatnak nyilvánította a vasúti közlekedés információit, ezért a KSH-nál egyébként nyilvánosan fellelhető információkat nem teszik közzé az Eurostat felületén. Az uniós statisztikában hiba is akad: 12,5 milliárd utaskilométert tartalmaz, ami négyszeresnél is nagyobb ugrás lenne egyetlen év alatt. A valóságban a 4,6 milliárd utaskilométer azonban elmarad a 2019-es csúcstól.
Az európai mobilitás vasút felé fordítási így még várat magára, de még az ennek követését lehetővé tevő adatok egységes és rendszeres összegyűjtése is.
Címlapkép forrása: Unsplash
