A Magyar Vasúti Egyesület „last mile” munkacsoport tevékenysége 2024. július 1-től egészült ki olyan cégek felkeresésével, illetve személyes egyeztetések, helyszíni látogatások lefolytatásával, akik iparvágány- használók, vagy akik esetében fizikailag ugyan létezik, de éppen nem használják a telephelyükre bevezető közvetlen vasúti kapcsolatot. A személyes találkozások, a helyszínek megtekintése a tapasztalatok, nehézségek sokkal közvetlenebb megismerését teszi lehetővé. Az interjúkról összefoglaló készül az érintett cégekkel egyeztetve. A dokumentációt minden esetben bizalmas, hiszen ez garantálja, hogy tényleg egy valós, őszinte problémafeltárás történhessen. Az ily módon összegyűjtött gyakorlati tapasztalatokról viszont majd egy szélesebb kör számára is megismerhető alapos összegzést készít a HUNGRAIL, amely segíteni fog ja a minél adekvátabb intézkedési javaslatok megfogalmazását.
Ugyan kifejezetten változatos fizikai állapotban, de országos szinten még mindig óriási mennyiségű iparvágány található. Nagyon sok tehát az iparvágányokkal érintett cég, emiatt a kapcsolatfelvételt valamilyen priorizálás, szelektálás mentén kell folytatni. A kiválasztás során fontos, hogy vasúthálózati és termelési ágazati szempontból is minél kiegyensúlyozottabb és reprezentatívabb legyen a vizsgálat. Figyelni kell pl. a földrajzi eloszlás egyenletességére, fővonalakhoz és mellékvonalakhoz csatlakozó iparvágányok egyaránt fontosak, sőt, olyan vonalak is kifejezetten érdekesek, amelyeket az áruforgalom tart életben, mivel a személyszállítás már szünetel.
Különböző mezőgazdasági és ipari szegmensekben eltérőek az igények, csak ha azt tekintjük, hogy kizárólag irányvonatokkal szállítanak, vagy egyeskocsi-fuvarozást is igénybe vesznek-e. Az eddigi látogatások olyan széles termelési palettát fogtak át, mint pl. a vegyipar (beleértve az olajfinomítást, szénhidrogénkészlet-tárolást is), az autógyártás, a gabona- és műtrágya- kereskedelem, az építőipar (ideértve az az építési alapanyagok logisztikáját, pl. kőszállítás, cement- és perlitszállítás), a fakitermelés, fémhulladék-szállítás és feldolgozás, és az energetikai szektor (pl. hőerőművek), de megkezdődött az intermodalitás szempontjából oly fontos kikötők látogatása is.
Természetesen kiemelten fontos, hogy a HUNGRAIL tagvállalatainak problémáit minél alaposabban feltárjuk. A MOL és az ÁTI DEPO Zrt. helyszíneit általánosan is átbeszéltük, és az egyes scvp-k helyszíni látogatása is folyamatosan zajlik. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy azokkal a cégekkel is kapcsolatba lépjünk, akik a nyári online felmérést kitöltötték és ennek során jelezték, hogy nyitottak a további beszélgetésre. Kiemelten kezeljük azokat a cégeket, akiknek a MÁV nyilvántartása szerint országosan több helyszínen is van iparvágányuk, ezáltal egyetlen beszélgetés alkalmával is kifejezetten sokrétű problémahalmazt tárhatunk fel.
Az október végi állapot szerint több, mint 50 helyszíni találkozásra került már sor, viszont az ezeken felül megtárgyalt iparvágányok száma eléri a további 80-at. A MÁV szervezetében minden területi igazgatóságon van egy kijelölt iparvágányos kapcsolattartó, a MÁV részéről ők rendelkeznek a legközvetlenebb információkkal, ezért az ő tapasztalataikra, meglátásaikra is kíváncsiak voltunk. A GYSEV részéről a cégekkel való kapcsolttartás központosított, kijelölt felelőse van, ezeken túl a HUNGRAIL korábbi iparvágány-munkacsoport kapcsolati hálózatára is építünk.
Az már most látszik, hogy a vasút versenyképességének javításához számos adminisztratív és anyagi jellegű ösztönzőre is szükség lesz, hiszen az eddigi beszámolók alapján sok esetben még irányvonati mennyiségben is olcsóbba közút, és akkor a vasúti szállítással velejáró sokkal kisebb rugalmasságról még nem is beszéltünk. Az egészségügyi alkalmassági és a képzési elvárásokat is racionalizálni kell, mert ez nagyban nehezíti a szakember-utánpótlást.
Összességében elmondható, hogy a vasúti szektor résztvevői részéről sokkal nagyobb együttműködésre lesz szükség, amelyhez a HUNGRAIL és társszervezetei kiváló kereteket tudnak biztosítani. Mivel a cégek részéről kifejezett hajlandóság mutatkozik a tapasztalatok közvetlen megosztására, ezért a személyes interjúkat 2025 első felében is folytatja az egyesület.
Szerző és nyitókép: Bíró Tamás
