Örökségünk – Somogyország kincse díjat kapott a balatonfenyvesi kisvasút, az elismerést igazoló oklevelet szerdán adták át és függesztették ki az állomás épületére Fenyvesen – tájékoztatott a MÁV Zrt. a honlapján.
A díjjal a Somogy Vármegyei Önkormányzat 2004 óta ismeri el somogyi épített, természetes környezeti, kulturális értékek létrehozását, feltárását, megóvását. Ezen értékek egyúttal a Somogy Megyei Értéktár részévé válnak.
A vasúttársaság közleménye szerint a díjátadón
bemutatták azt a négy, korábban a kecskeméti kisvasúton közlekedő nyitottperonos személykocsit, amelyeket a Szolnoki Járműjavítóban újítottak fel.
A kocsikat Balatonfenyvesen először a helyi iskola alsó tagozatos diákjai és kísérőik próbálhatták ki.
A balatonfenyvesi kisvasúton regionális díjszabás van érvényben, de lehet rajta utazni Balaton24 és Balaton72 napijeggyel, Somogy vármegyebérlettel, országbérlettel, valamint díjmentesen az alsó tagozatosoknak kiállított Kajla-útlevéllel is – tették hozzá. Jelezték: június 15-től a kisvasút mindkét vonalán hosszabb szerelvényekkel várják az utazni vágyókat, és biztosítják a kerékpárszállítás lehetőségét.
Az 1950-től működő balatonfenyvesi kisvasút az egyetlen kisvasút az országban, mellyel az év minden napján menetrend szerint lehet utazni.
Eredetileg gazdasági vasútnak épült, mára azonban a személyszállítás vált egyeduralkodóvá: nyáron igen jelentős a balatoni kirándulóforgalom, emellett a somogyszentpáliaknak és az imremajoriaknak ezek a vonatok jelentik a közösségi közlekedést – közölte a MÁV, hozzátéve: az utasszám évről évre látványosan emelkedik. A vonatjáratokat 2018-ban 42 ezer, 2022-ben már 106 ezer utas vette igénybe. Az utasszám az idén május végéig 6730, az elmúlt év hasonló időszakában 5673 volt.
Az elmúlt évtizedek magyarországi vasúti stratégiái – hasonlóan a svájci és az osztrák stratégiákhoz – a vasút versenyképességének és teljesítményének a növelését tűzték ki célul. A különbség azonban abban érhető tetten, ahogy a magyarországi vasúti stratégiák ezeket a célokat el kívánják érni. Fontos különbség, hogy bevallottan azért jönnek létre a stratégiák, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat fel lehessen használni.
„Hogy a végrehajtandó beruházások átgondolt, egységes terv szerint végeztessenek, és így az ötletszerű intézkedések hátrányai mellőztessenek, szükséges több évre terjedőleg előre megállapítani a beruházási szükségleteket és azok okszerű egymásutánban történő végrehajtásának sorrendjét.
Behatóan foglalkoztunk tehát azzal a kérdéssel, hogy melyek lesznek azok a beruházások, melyek hasznosságuk és sürgősségük sorrendjében elsősorban lennének végrehajthatók, és amelyek leggyorsabban teremnék meg a befektetés gyümölcsét mind az általános gazdasági élet, mind a vasút pénzügyi igazgatása nézőpontjából.”
Sommás gondolatok
A fenti idézet az 1916-ban kiadott Javaslat a Magyar Királyi Államvasutak hálózatán a háború lezajlását követő legközelebbi években szükséges beruházásokról és a hálózat továbbfejlesztéséről tervelőterjesztés bevezetőjében olvasható. Ezen két bekezdés lényegre törően meghatározza azt, hogy milyennek kell lennie egy stratégiához kapcsolódó akciótervnek, és oly módon teszi ezt meg, hogy az abban foglaltak a jelenben is iránymutatók.
A fejlesztési terv készítésének mikéntjére vonatkozó sommás gondolatok egy olyan korban születtek meg Magyarországon, amikor az I. világháború ellenére is a vasúti közlekedés virágkorát élte.
A háború utáni elcsatolt területek miatti hálózatcsökkenés és a gazdasági válság hatása hozta magával azt a fordulópontot Magyarországon, amely elindította a vasutat a mai, fejlettségben a vezető vasutaktól elmaradó állapota felé. Jó példa erre az, hogy már az 1916-os tervjavaslatban is megjelenik, hogy az előre jelzett forgalomnövekedés kiszolgálásához meg kell építeni Kelenföld és Ferencváros állomások között a harmadik és negyedik vágányokat. Ez még ma sem valósult meg, a jelenlegi stratégiák, forgalmi vizsgálatok szerint pedig szükség lenne erre a hálózati elemre.
Pénzügyiforrás-vezéreltség
Az elmúlt évtizedek magyarországi vasúti stratégiái – hasonlóan a svájci és az osztrák stratégiákhoz – a vasút versenyképességének és teljesítményének a növelését tűzték ki célul. A különbség azonban abban érhető tetten, ahogy a magyarországi vasúti stratégiák ezeket a célokat el kívánják érni. Fontos különbség, hogy bevallottan azért jönnek létre a stratégiák, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat fel lehessen használni. (Nemzeti Közlekedési Infrastruktúrafejlesztési Stratégia: „A stratégia készítésének praktikus oka is van: az átfogó ágazati stratégia megléte a 2014-ben kezdődő hétéves uniós tervezési időszakra szóló »Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)« uniós elfogadásának feltétele.) A stratégiákhoz kapcsolódó akciótervek és végrehajtásuk így elsősorban pénzügyiforrás-vezérelt, amely nem a kezdő idézetben is megjelenő hasznosságnak (a cél eléréséhez való hozzájárulásnak és mikéntjének) és sürgősségnek (az időbeli szükségességnek) a vizsgálatát helyezi előtérbe.
További gondot jelent a forrásvezéreltség akkor, amikor ezen pénzügyi források változása, általában csökkenése áll elő a megvalósítás során. Vagy nincs meg, vagy, amennyiben készült hasznossági-sürgősségi vizsgálat, nem használják fel az intézkedések módosításához. Mindez azzal jár együtt, hogy nem tudható, milyen változást jelent a módosítás a kitűzött cél elérésében: időben későbbre tolódik? Vagy a későbbiekben más intézkedésekre lesz majd szükség annak az eléréséhez?
Kontroll beépítése
Fontos, hogy már a stratégia készítése során figyelembe vegyék, a több évtizedet felölelő megvalósítás során bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek újra és újra szükségessé teszik a stratégia céljainak és akciónak az átgondolását, újra tervezését. Ez jelenti azt is, hogy a stratégiával való foglalkozás nem évtizedenként egyszeri alkalomra korlátozódik, hanem egy folyamatos stratégiai kontroll válik szükségessé. Ennek a kontrollnak a kiépítése során számolni kell azzal, hogy milyen összetett rendszer működik a vasúton belül, továbbá azzal is, hogy a vasúti közlekedés nagyobb rendszerek része, amelyeknek működésére szintén hatással van.
A pénzügyi források szűkössége nemcsak a stratégiai beruházások finanszírozásában jelent problémát, hanem a már elkészült beruházások működtetésében, megfelelő állapotban való fenntartásában is, ami visszahat magára a stratégiai akciótervre, mert ellehetetleníti a lépésről lépésre történő építkezést, célelérést. Ennek kezelési módja az élettartamköltségek számbavétele, elemzése, majd annak felhasználása a stratégiai és többéves üzleti tervezésben.
A stratégiai akciók egymásra épüléséhez az szükséges, hogy azzal már az akciók megtervezésének a kezdetén számoljanak, továbbá a tervezés részletessége lehetővé tegye az akciók eredményeinek megfelelő összeillesztését. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tervezési adatokat, információkat folyamatosan napra készen tartsák, és tisztában legyenek a vasúti know-how változásával, fejlődésével, beépíthetőségével. A vasút-technológiai migrációs lépéseket tartalmukban és időtávjukban úgy kell megtervezni, hogy azok a hálózat egészére kiterjedők legyenek, ne alakuljanak ki „technológiai szigetüzemek”. Magyarország vasúti rendszerének jelenlegi helyzete alapján első lépés az üzemvitel stabilizálásához szükséges feladatok elvégzése, amelyet a technológiai felzárkózás kell, hogy kövessen, helyt adva az innovációnak és standardizálásnak.
Előrelátás
A szolgáltatásorientált vasúti stratégia segít növelni a vasút versenyképességét. Ezért fontos kiindulási pontja a tervezésnek, ehhez azonban azonosítani kell, hogy mely szolgáltatásokra van igény, és ezek közül melyeket tudja a hazai vasúti rendszer hatékonyan működtetni – hasonlóan az osztrák vasutak rendszer-megfelelőségi vizsgálati folyamatához. Fontos ennél a vizsgálatnál, hogy alapvetően nem a mai viszonyokon alapul, hanem a jövőbeni piaci helyzetet és a belső működési állapotot veszi górcső alá, továbbá ki kell terjednie a szoros hatáskapcsolatok miatt a vasúti rendszer minden elemére – személyszállítási szolgáltatásra, árufuvarozási szolgáltatásra, ingatlanokra, járművekre, vasúti pályára – és a hálózat egészére.
Az uniós forrásfelhasználási tervezési logika miatt nagyrészt csak azon hálózati elemek esetében van fejlesztés, amelyek uniós szinten fontosak. Ez a fő oka annak, hogy bár léteznek párhuzamos, elkerülő, a hálózat üzemviteli biztonsága szempontjából fontos elemek, azok fejlesztése nem kerül előtérbe. Ez azzal jár együtt, hogy jelentősen csökken a vasúti szolgáltatás területi lefedettsége, tovább gyengítve ezzel a versenyképességét. A fejlesztési fókusz hiánya azt is jelenti, hogy ezen hálózati elemekre vonatkozó technológiai innovációs megoldások sem tudnak felszínre kerülni, különösen azért nem, mert az uniós előírásoknak való megfelelésnek van elsőbbsége, bár túl drága megoldásokat eredményeznének ezeknél a részeknél.
A szellemi bázis hiánya
Az előzőekben felsorolt feladatok elvégzésére vonatkozó javaslatként végül álljon itt egy újabb idézet: „A mai projektszemléletű fejlesztések összehangolása, egységes rendszerbe terelése egyértelműen igényli a stratégiai gondolkodást és annak megalapozását szolgáló részletes elemzéseket és vizsgálatokat. Ezeket az előkészítő tanulmányokat természetesen ma is megrendelik a döntéshozók, azonban általában kívülről, igen jelentős többletköltségért és sokszor vitatható szakértői hátterű intézményektől. A pályavasút és az operátorok szétválasztása még a korábbinál is jobban szükségessé teszi az összehangolt stratégiai irányítást. A mai vasúti cégcsoportból tehát még az eddiginél is jobban hiányzik egy olyan fejlesztő, kísérletező, előkészítő állandó szellemi bázis, amelyik a gyakran változó, a vasúti rendszer teljességéhez esetenként kevésbé értő vezetői garnitúrák döntéseit megalapozza.” (Kisteleki Mihály: Volt egyszer egy VATUKI, Vasútgépészet, 2018/1.)
A német vasúti hálózaton alkalmazott teljes vágányzárak arra kényszerítik a fuvarozó cégeket, hogy alternatív útvonalakat keressenek. Ezért a német gyakorlat a régiós országok forgalmi viszonyaira is kihat.
Kénytelen szüneteltetni a duisburgi kikötő és az olaszországi Pordenone közötti fuvarját a HUPAC svájci fuvarozó cég. Okként a német vasút-hálózaton megjelenő vágányzárakat jelölték meg, ami ellehetetleníti az áru vasúton való eljuttatását. Könnyen belátható, hogy az Európai Unió által kitűzött cél, mely szerint a szállított áru 30%-át 2030-ig vasútra kell átterelni, drasztikusan megnehezül így. Főleg annak tükrében, hogy
Wissing német közlekedési miniszter a főkorridorokon lévő pályafelújításokat teljes vágányzár formájában látja kivitelezhetőnek, és ezzel már-már magát a szárazföldi kombinált árufuvarozást teszi lehetetlenné.
Ezzel azonban nem csak a vasútnak árt, hanem a közúti árufuvarozást is még nehezebb helyzetbe hozza, elég, ha az Európában uralkodó krónikus sofőrhiányra gondolunk.
Probléma továbbá az is, hogy ha a kombinált árufuvarozást szeretné alkalmazni a fuvarozó, akkor az árut máshol kell vonatra tenni, illetve másfelé kell plusz vonatokat indítani. Erre kiváló példa a HUPAC, mely már most nem csak készül a megváltozott helyzetre, hanem
a Duisburg-Pordenone járatuk szüneteltetésével párhuzamosan alternatív megoldásokat, útirányokat ajánlanak a fuvaroztatóknak. A logisztikai vállalat a Rotterdam-Pordenone járatainak számát heti ötre emelte, illetve Olaszországban is ráhordó szolgáltatást nyújt a könnyebb eljutás érdekében.
A fenti példa is jól mutatja, hogy a német vasúthálózat problémája nem csak Németországot érinti, hanem az egész kontinens közlekedésére kihat. Nem csak arról van szó, hogy az egyébként is telített német autópályákra a német kormány még több kamiont terelne, hanem arról is, hogy ezzel más országok közlekedési életére is komoly hatással van.
A HUPAC már most elkezdte a berendezkedést az új, nehezebb időkre. A bénító vágányzárak a menetrendet még kiszámíthatatlanabbá teszik, a tehervonatok számára még kevesebb lesz a szabad hely, a csökkent áteresztőképesség következtében még inkább éjszaka fognak csak tudni haladni, ami nem kívánt zaj- és rezgéshatásokat von maga után. További komoly probléma, hogy
a kombinált árufuvarozásban a fuvarozók különféle vagonokat használnak, amelyek közül nem mindegyik mehet akárhova (elég csak a csendes fékekre való németországi előírásokra gondolni), ami a vágányzárak következtében, illetve az Európában uralkodó vagonhiány miatt is a vasúti fuvarozáson belül komoly problémákat okozhat.
Az átrakó terminálokon így a forgalom kiszámíthatatlanabb lesz, illetve kérdés az is, hogy a speciális áruval rendelkező konténereket/pótkocsikat tudják-e megfelelő minőségben tárolni. A HUPAC éppen ezért kezdett biztonsági tartalék képzésébe, nyilatkozta Michail Stahlut, a Hupac vezérigazgatója a Railfreight.com-nak, hogy az esetlegen fellépő vagonhiányt kezelni tudják. Ám ha sikerül ezt a vágányzári időszakot átvészelni, a kombinált árufuvarozási volumen növekedésével számolnak.
Sopronban és Szombathelyen figyelemfelhívó ellenőrzéseket végeztek a vasúttársaság munkatársai a rendőrséggel közösen.
Idén nyolcadik éve csatlakozott az európai „ILCAD – Nemzetközi Útátjáró Biztonsági Nap” elnevezésű rendezvényhez A GYSEV Zrt. A vasúttársaság munkatársai a rendőrséggel közösen ma egy soproni és egy szombathelyi vasúti átjáróban végeztek figyelemfelhívó ellenőrzéseket. Az akció keretében szóbeli tájékoztatással, kérdőívekkel, kiadványokkal és szórólapokkal hívták fel az autóval és a gyalogosan közlekedők figyelmét a kulturált, felelősségtudatos közlekedés szabályaira. A cél egyértelműen a vasúti átjárókban bekövetkező balesetek megelőzése.
A „Nemzetközi Útátjáró Biztonsági Nap” a felelős, figyelmes és udvarias közlekedés fontosságára mutat rá. Legfőbb cél a balesetmegelőzés: felhívni a figyelmet arra, hogy a balesetek elkerülhetők lennének, ha a gyalogosok és a gépjárművezetők figyelmesen, kiemelt körültekintéssel, a közlekedési szabályok betartásával közelítenék meg a vasúti átjárókat.
Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy szinte az összes vasúti átjárónál történt balesetnél a közúton közlekedők nem tartották be a KRESZ szabályait és nem megfelelő figyelemmel közelítették meg a vasúti átjárókat. A sokszor emberéleteket követelő tragédiák nagyobb odafigyeléssel, a közlekedési szabályok következetes betartásával elkerülhetők lennének. A balesetek számának csökkenéséhez a közlekedési morál változása elengedhetetlen. Az európai kampánynappal a GYSEV ismételten rávilágít arra, hogy a vasúti útátjárók veszélyes helyszínek, hiszen nem csak vasúti járművek forgalmára lehet számítani, de közlekednek ott autósok, egyéb járművek, kerékpárosok és gyalogosok is.
A bekövetkező balesetek jellemző okai: a gépjárművezetők nem néznek körül az átjáróba történő behajtás előtt, vagy nagyobb forgalomban bent ragadnak a kereszteződésben, ahol tilos és életveszélyes megállni. A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás („még átérek”), a vezetés közbeni telefonálás, az agresszív stílus, a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza. Veszélynek vannak kitéve azok a kerékpárosok és gyalogosok is, akik figyelmetlenül, körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy sok esetben nem a kijelölt átjárókat használják. Őket leggyakrabban azért éri baleset, mert például fülhallgatóval közlekednek, vagy mobiltelefont használnak közben.
A GYSEV üzembiztonsági szakemberei hangsúlyozták: a vasúti átjárókban a balesetek több tíz évre visszamenőleg szinte kizárólag a közúti járművezetők, gyalogosok, kerékpárosok figyelmetlenségéből következtek be. Egy ilyen sajnálatos balesetnél súlyos tragédiák történhetnek és jelentős anyagi kár is bekövetkezhet. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vasúti átjárókban áthaladó autóbuszokra, a buszvezetők szabályszerű járművezetésére is.
A kampány keretében június 14-én szerdán, két nagyvárosban egy-egy forgalmas vasúti átjáróhoz települtek ki a vasúttársaság és a rendőrség munkatársai. A helyszín kiválasztásakor elsődlegesen a nagy gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros forgalmú vasúti átjárókon volt a hangsúly. A rendőrök a közúton közlekedőket ellenőrizték, a GYSEV közlekedésbiztonsági szakemberei szórólapokkal és szóbeli tájékoztatással hívták fel az átkelők figyelmét a kockázatokra. Az akció keretein belül a vasúti szakértők vizsgálták a vasúti átjárók állapotát, a vágányok melletti területeket, a közúti útburkolat minőségét és a felfestéseket, a fénysorompó-jelzők, optikák épségét, jól láthatóságát, szennyezettségét. Emellett az áthaladó vonatokon figyelték az előírt jelzéseket és a vasúti kocsik ajtóinak zárt állapotát is.
A Nemzetközi Útátjáró Biztonsági Napról bővebb tájékoztatást az www.ilcad.org internetes portálon olvashatnak.
Zavartalanul közlekedhetnek a vonatok a Budapest–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vasútvonalon, miután kedd éjszaka visszaadták a forgalomnak a bal vágányt is Hajdúhadház és Újfehértó között, ahol május 7-én kisiklott a Rail Cargo Ukrajnából Linzbe vasércet szállító tehervonata, és jelentősen megrongálta a pályát – közölte a Mávinformra hivatkozva az MTI.
A téglási balesetben a tehervonat 35 kocsija közül 9 kisiklott, így le kellett zárni a pályát. A személyszállító vonatokat buszokkal pótolták a baleseti helyszín előtti és utáni megállási pontok között, a tehervonatokat pedig a 100-as vonalról a 80-as, miskolci fővonalra terelték. A MÁV emiatt el is halasztott egy részleges vágányzárral járó karbantartási munkát a 80-as vonalon. A kisiklott teherkocsik visszaemelésével, elvontatásával május 11-re végeztek, 15-én tudták elindítani a forgalmat az egyik vágányon, miután több mint 250 szakember munkájának köszönhetően a síneket 240 betonalj felhasználásával közel 140 méteren építették újjá, helyreállították a felsővezeték-rendszert és a biztosítóberendezést is. Innentől a személyszállító vonatok már jártak, a kisebb kapacitás miatt a teherszállítás még terelve bonyolódott.
A jelentősen megsérült bal vágányt több héten át tartó munkával állították helyre. Mintegy 5000 vasbetonaljat cseréltek ki, és a helyreállításhoz 30 darab 120 méteres sínt építettek be. A pálya 200 méteres szakasza annyira megrongálódott, hogy nem csak a vágányokat, hanem alatta a vasúti alépítményt, a kavics- és zúzottkő ágyazatot is újjá kellett építeni. A felsővezetéket másfél kilométeren ki kellett cserélni.
A baleset által okozott károk helyreállításának költsége 1,5 milliárd forint körül várható – közölte a Mávinform.
Akkumulátorokra nemcsak a közlekedésben, a logisztikában, de a gyártóiparban és az energetikában is szükség lesz, méghozzá hatalmas mennyiségben. Hazánk jó pozíciókat szerzett az akkugyárakért folytatott versenyben, amelynek azonban még a kezdeti szakaszában vagyunk.
Sikerrel teljesítette tesztjét nyilvános vasúti pályán a spanyol hidrogénvonat. A járműgyártásban egyre nagyobb szerepet kap a hidrogén-technológia. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a zöldenergia termelés megsokszorozása nélkül nincs esély a technológia áttörésére.
Volker Wissing német szövetségi közlekedési miniszter
A kedvezményes közlekedési bérlet (Deutschlandticket) német és francia rendszerének összehangolását javasolja a német szövetségi közlekedési miniszter.
Volker Wissing egy hétvégi lapinterjúban elmondta, hogy a francia kormány a Németország-menetjegy (Deutschlandticket) elnevezésű kedvezményes bérlethez hasonló megoldáson dolgozik, ami alkalmat ad új, a határokon átnyúló, német-francia rendszer kialakítására.
– Nagyon támogatnám, ha kölcsönösen elismernénk egymás nemzeti közlekedési bérleteit – mondta a liberális (FDP) politikus a német Funke médiacsoport lapjaiban és a Ouest-France című francia lapban közölt interjúban, amelyet az MTI szemlézett.
Kiemelte, hogy a német-francia példát más európai országok is követhetnék. Egy ilyen nagyobb, több országot összefogó bérletrendszer azonban igen összetett vállalkozás lenne, és megvalósítása hosszabb időt igényelne – tette hozzá a miniszter, aki egy másik újítás, a fiataloknak szóló német-francia barátsági útlevél bevezetése alkalmából nyilatkozott. A két ország megbékéléséről, barátságáról és együttműködéséről kötött megállapodás, az Elysée-szerződés aláírásának hatvanadik évfordulójára elindított kezdeményezés révén a 18-27 éves korosztályból 30 ezer német és 30 ezer francia egy hónapon keresztül ingyen utazhat vonaton a partnerországban a júliustól decemberig tartó időszakban. Az útlevélnek nevezett ingyenes vasúti bérletekért hétfőtől lehet jelentkezni.
A Deutschlandticketet májusban vezették be, havonta fizetendő és bármikor lemondható éves bérletként. Az okostelefon-alkalmazással, chipkártyaként vagy kinyomtatott QR-kódként használható bérlet az egész országban érvényes a helyi közösségi közlekedési vállalatok járatain és a Deutsche Bahn vasúttársaság regionális járatain. A bérletet bárki megválthatja, életkori korlátozás nincs. Ára 49 euró, ami komoly megtakarítást jelent, tekintve, hogy például Berlinben 91 euróba kerül a hagyományos havi bérlet. Az első hónapban tízmillióan vásárolták meg.