fbpx
2024. december 4. szerda
Kezdőlap Blog Oldal 91

Újabb 616 millió eurót különít el a TEN-T hálózat polgári és védelmi célú beruházásaira az EU

0

Az összegből összesen 35 olyan projektet finanszíroznak, amelyek kulcsfontosságú infrastrukturális beruházások megvalósítását segítik elő kettős, polgári és védelmi felhasználásra, ami döntő fontosságú Ukrajnának az Oroszország elleni háborújában. 

A projekteket, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió (EU) és Ukrajna közötti úgynevezett szolidaritási sávok megerősítéséhez is, az EU stratégiai közlekedési infrastrukturális beruházásait célzó Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) program keretében kiírt második katonai mobilitási felhívás során választották ki.

Az EU közlekedési biztosa, Adina-Ioana Vălean (borítókép) mindezzel összefüggésben kijelentette: „A CEF keretében a második katonai mobilitási felhívás eredményei tükrözik az Európai Unió tagállamainak a közlekedési rendszer kettős felhasználásának javítását célzó igényét. Ez egy túljelentkezéses felhívás volt, erős versennyel, nyertes projektekkel tizenhét országban. Örömünkre szolgál, hogy a németországi, romániai és lengyelországi beruházások egy része közvetlenül a szolidaritási sávok, vagyis az ukrajnai import- és exportfolyosóink infrastruktúrájának fejlesztésére irányul.”

Észrevételeit az Európai Klíma-, Infrastruktúra és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség (CINEA) igazgatója, Dirk Beckers is megerősítette: „A 2022-es CEF katonai mobilitási felhívás keretében társfinanszírozott új projektcsomaggal egyértelműen felgyorsítjuk az EU-szerte megvalósuló közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztések támogatását, amelyek az elkövetkező évtizedekben hozzá fognak járulni a kontinens biztonságához.”

A 2022. május 19-én megnyílt és 2022. szeptember 29-én lezárult második katonai mobilitási felhívás célja olyan projektek társfinanszírozása, amelyek támogatják a közlekedési infrastruktúra átvételét az EU-n belüli polgári és katonai mobilitási igényekhez, azáltal, hogy polgári és védelmi célokra egyaránt alkalmassá teszik azt. A felhívás összhangban áll a katonai mobilitásról szóló, felülvizsgált cselekvési tervvel, és célja, hogy a TEN-T hálózat egyes szakaszait hozzáigazítsa a méretekre és kapacitásra vonatkozó műszaki követelményekhez a polgári és védelmi igények kielégítése érdekében.

A támogatásra kiválasztott projektek közé tartozik például a vasúti infrastruktúra korszerűsítése az árufuvarozási kapacitás növelése érdekében, közúti és vasúti modernizáció az EU és Ukrajna közötti szolidaritási sávokon, valamint a kikötők és repülőterek kettős felhasználású kapacitásának növelése.

Az orosz–ukrán háborúra tekintettel az Európai Bizottság úgy határozott, hogy jelentősen, 330 millió euróról több mint 616 millió euróra emeli az erre a felhívásra rendelkezésre álló indikatív költségvetést.

A CEF 2021–2027 közötti időszakra szóló közlekedési programja keretében 25,8 milliárd euró áll rendelkezésre az EU-tagállamok TEN-T projektjeinek társfinanszírozására. A CEF 2014 óta több mint 1300 közlekedési beruházást támogatott, összesen több mint 29 milliárd euró értékben. A katonai mobilitás EU-szerte történő elősegítésére a CEF keretében 1,69 milliárd eurós költségvetés elérhető 2021–2027 között. Az első, 2021-es pályázati felhívás során 22 projektet választottak ki finanszírozásra, összesen 339 millió euró értékben, ezeknek jelenleg EU-szerte zajlik a megvalósítása. Az Unió pénzügyi hozzájárulása a beruházás teljes becsült költségét társfinanszírozó támogatások formájában fog történni.

Miután az uniós tagállamok december 20-án jóváhagyták a kiválasztott projekteket, a Bizottság röviden el fogja fogadni a finanszírozási határozatot. A CINEA ezt követően írja alá a támogatási megállapodásokat a sikeres projektek kedvezményezettjeivel. Az eredmények azonban még ideiglenesek, és csak akkor válnak véglegessé, ha az Európai Bizottság elfogadja a megfelelő odaítélési határozatot.

Hogyan érinti a vasúti ágazatot a belsőégésű motoros gépjárművek forgalmazásának a tiltása?

0
Nagysebességű vasúti szerelvény, a DB ICE3 vonata
Nagysebességű vasúti szerelvény, a DB ICE3

A belsőégésű motorok 2035-re tervezett tilalma lehetőséget ad a személyszállító vasutaknak a távolsági viszonylatokon. Az áruszállítás hasonló szabályozása 2040-től várható.

Az EU Parlament (EP) a közelmúltban megszavazta a Fit for 55 csomag részeként előterjesztett javaslatot, miszerint 2035-től csak zéró helyi károsanyag-kibocsátású személy- és kishaszon gépjárművek forgalomba helyezését engedélyezik – akkumulátoros-elektromos vagy tüzelőanyagcellás-elektromos technológiával –, kivételt csak az évi 1000 autónál kevesebbet gyártók élveznek. Még nem tisztázott, hogy a klímasemleges üzemanyagok segítségével meddig lesz folytatható a belső égésű motorok használata. Miután az EU Parlament megszavazta a törvényjavaslatot, még a nemzeti parlamenteknek is el kell fogadniuk azt.

KOMMENTÁRUNK

Bár kétségkívül izgalmas kérdés, hogy érinti mindez az európai autógyártókat, ezek beszállítóit, alkalmazottait, valamint a személygépkocsik és könnyű tehergépjárművek használóit, bennünket most az érdekel, milyen hatása lehet az EP döntésének a vasúti ágazatra. Első közelítésben azt valószínűsíthetjük, hogy a személygépkocsival hosszú távon: nagyvárosok illetve országok között közlekedők egy része az akkumulátoros áramtárolás korlátai miatt közösségi közlekedésre vált majd. 

Ez a többlet utasszám eloszlik majd a repülő-, gyorsbusz- valamint a távolsági vasúti járatok között. Ha a vasút magas színvonalú szolgáltatást kínál - például nagysebességű járatok formájában - akkor van rá esélye, hogy a fent említett többlet utasforgalomból részesedjen. De mi a helyzet az áruforgalommal? Az EP idézett döntése nem foglalkozik a nehéz teherautókkal. Sajtóhírek szerint a távolsági közúti áruszállításban használt járművek, azaz a kamionok dízelmotorjai 2040-ig kapnak amnesztiát. Azután a távolsági áruszállítás területén a vasút kedvezőbb pozícióba kerülhet. 

Arról egyelőre nincs szó, hogy a vasúti járművek esetében megtiltanák a dízelmotorok használatát, ugyanakkor tény, hogy az EU hosszú évek óta nem támogatja a tagállamok vasúttársaságait ilyen vontatók, motorvonatok beszerzésében. A belsőégésű motorok tiltása, ha ez tartós tendencia marad a közösségen belül, bár okoz nehézséget a vasúti ágazatnak is, végső soron kedvezőbb pozíciót biztosít a kötöttpályának a közúttal folytatott versenyben.

Borítókép: A DB ICE3 nagysebességű vonata

Okos átjárókkal a balesetek ellen

0
kép1
kép 1

Okostelefonos alkalmazásokkal, virtuális kerítéssel, valós idejű forgalmi információk közvetítésével figyelmeztetnék az autósokat, ha vasúti átkelőhöz közelítenek. Nemcsak nálunk, de Európa számos országában okoz fejtörést, hogyan lehet hatékonyabban megelőzni az átjárós baleseteket.

Minden figyelemfelkeltő akció ellenére az idei évben drámai módon romlott a vasúti baleseti statisztika – tette közzé a MÁV. Még csak az év felénél tartunk, és máris félszáz baleset történt vasúti átjáróban. Akadt olyan hét, amikor minden munkanapra esett egy szerencsétlenség. A közelmúltban egyetlen hét alatt tizenkilencen haltak meg, többen, mint tavaly egész évben. A MÁV álláspontja szerint a tragédiák oka minden alkalommal a KRESZ-szabályok megszegése volt. A járművezetők a piros jelzés ellenére hajtottak a vonat elé, mások gyalog vagy kerékpárral keltek át tilosban az átjárón. 

A magyar vasúttársaság és a rendőrség közös kampányt kezdett, amelyben igyekeznek meggyőzni az autósokat, hogy figyeljenek jobban a vasúti átjárókhoz közeledve. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy eddig sem a tragédiák helyszínének részletes bemutatása, sem a sofőrök feddése nem segített abban, hogy csökkenjen a tragédiák száma. Egyre többen vélik úgy, hogy a jelenleginél hatékonyabb műszaki megoldásokat kellene alkalmazni a vasúti és közúti járművek ütközésének elkerülése érdekében.

A Croassing Safety svéd startup cég által fejlesztett új biztonsági megoldás például úgy csökkentené balesetek számát, hogy a vonatok észlelését és a közelben közlekedők adatait egy figyelmeztető rendszerrel kombinálja. Az ötlet 2008-ban született egy közép-svédországi halálos baleset után, ahol két fiatal vesztette életét. A cél kezdettől fogva egy üzembiztos, műszakilag intelligens megoldás kidolgozása volt, amely elkülönül az amúgy is bonyolult vasúti informatikai rendszertől.

A megoldás működési elve a vasúti átjárók közelében tartózkodó vasúti és közúti közlekedőktől származó, valamint az úgynevezett geofencing által biztosított adatfolyam összekapcsolásán alapul. A geofencing – virtuális kerítés – a globális helymeghatározó rendszer (GPS) műholdas hálózat és/vagy helyi rádiófrekvenciás azonosítók, például Wi-Fi vagy Bluetooth adatok használata révén hoz létre virtuális határokat egy adott hely körül. A kerítést ezután egy olyan hardver/szoftver alkalmazással párosítják, amely a program paraméterei alapján valamilyen módon reagál arra, ha bizonyos objektumok, esetünkben közlekedők megközelítik vagy átlépik a határt.

A rendszer és a vonat közötti kommunikáció valós időben történik, az értesítések a vasúti átjárónál digitális táblán és az érintett sofőrök okostelefonján is megjelennek, így figyelmeztetve a közlekedőket az érkező vonatokra.

– Az a küldetésünk, hogy életeket mentsünk. Eddig pozitív visszajelzést kaptunk a piactól, most pedig az infrastruktúra-tulajdonosokkal, a vasúttársaságokkal és az autóiparral közösen szeretnénk felgyorsítani a megvalósítás folyamatát – közölte a startup vezetője a Railtech.com hírportállal. A rendszert úgy tervezték, hogy rugalmasan együtt tudjon működni a különböző berendezésekkel, hogy megfeleljen a különböző országok piacainak, és megújuló energiával működjön. A startup szerint a rendszer viszonylag olcsó, könnyen telepíthető, és kiépítése nem okoz fennakadást a vasúti pályán.

A Nemzetközi Vasutak Szövetsége (UIC) becslései szerint több mint 100 000 vasúti átjáró van az Európai Unióban. Ez átlagosan körülbelül 0,5 szintbeli kereszteződést jelent vasúti kilométerenként. A European Union Agency for Railways (ERA) adatai szerint az összes vasúti haláleset 30 százaléka vasúti átjárókhoz kötődik. A legtöbb baleset olyan országokban történik, ahol alacsony népsűrűség és ritka a vasúti forgalom.

Borítókép: Pexels.com

Megyei kamarai elismerést kapott az Alstom

0

A fenntartható mobilitási megoldások globális piacvezetőjét, az Alstom tevékenységét „Palócföld Gazdaságáért” kitüntetéssel ismerte el a Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

UIC-webinárium: középpontban a vasúti dolgozók egészségének védelme

0
vasúti pálya javítása
A ceglédi vonal pályamunkái

Az UIC Biztonsági Platformja először tartott online szemináriumot „Munkahelyi biztonság: a vasúti dolgozók védelme a vonatoktól” címmel arról, hogy az UIC-tagok hogyan törekednek a vasúti dolgozók egészségügyi és biztonsági szintjének javítására, példaként említve néhány európai esettanulmányt.

Nemzeti klímacélok az Európai Unióban

0
klíma
klíma

A közlekedési szektornak is hozzá kell járulnia a 2030-as, emissziócsökkentési vállalásokhoz. Ezzel összefüggésben az Európai Unió klímavédelmi csomagjából, a Fit for 55-ből hármat fogadtak el a közelmúltban. A tagországok képviselői és az Európa Parlament megállapodtak a személy- és tehergépjárművekre érvényes határértékekről, az erdők és termőföldek védelmét szolgáló szabályozásról, és az úgynevezett tehermegosztási rendeletről.

Lehetetlenné vált az országos vasutassztrájk

0

A szenátus is elfogadta az amerikai vasúti közlekedés összeomlásával fenyegető sztrájkot megakadályozó törvényt.

Jelentős fejlesztést hajt végre az Alstom Mátranovákon

0
alstom hidrogén
Kép 2
pixabay

Az Alstom és a Stadler mellett már a Siemens is piacképes hidrogénvonatot kínál. Az új technológia jelentősége, hogy a zöld hidrogén előállításához megújuló energiát lehet felhasználni. A háromból két gyártó részben Magyarországon készíti a forradalmi járműveket.

A kontinensen, sőt a világon elsőként a francia Alstom helyezett forgalomba hidrogénvonatot. Augusztus óta pedig menetrendszerinti forgalomban közlekednek a járművek Németországban, a Bréma környéki, 126 kilométeres útvonalon. Az összesen 14 hidrogénüzemű regionális szerelvény fokozatosan váltja majd ki a 15 régebbi dízelvonatot. A francia gyártó fontosnak tartja, hogy a járművei hatótáv tekintetében ne maradjanak el a dízelhajtású járművektől, ezért nyilvános hosszútávfutást rendeznek az egyik szerelvény részvételével. A napokban lezajlott teszten

a hidrogénvonat 1175 kilométert  tett meg anélkül, hogy megállt volna tölteni

– közölte a gyártó. Az Alstom üzemanyagcellás regionális szerelvényeinek az egyik legfontosabb alkatrészét, a forgóvázak keretét a magyarországi Mátranovák üzemében gyártják.

A hazánkban szintén gyártói bázissal rendelkező Stadler ugyancsak kifejlesztette a maga üzemanyagcellás modelljét: miként erről korábban beszámoltunk, a motorvonat a kaliforniai Redlands Passenger Rail Project megrendelésére készült, és a H2 szerelvényhez az alumínium kocsitestet a szolnoki üzemből szállítják. 

A napokban jelentették be a harmadik európai hidrogén-fejlesztést. A Deutsche Bahn (DB) és a Siemens megkezdte a próbaüzemet a nemrég bemutatott Mireo Plus H hidrogénvonattal. Egyben megkezdték az üzemanyag-feltöltési folyamat tesztelését is, közös lépéseket tettek a zöld hidrogén biztosítására, valamint a karbantartási infrastruktúra létrehozására – közölte a Railtech.com. A tankolási folyamat már éppen olyan gyors, mint egy hagyományos dízel motorvonatnál. A hidrogént is maguk állítják elő: a megújuló energiát elektrolízisre használják fel, hogy közvetlenül a helyszínen állítsanak elő zöld hidrogént. A tárolóegységet és a tartályt úgy alakították ki, hogy vonattal vagy teherautóval szállítható legyen, mivel méretük és formájuk egy szabványos konténernek felel meg.

A nem villamosított vasútvonalakon – Európában ez az összes vonal 60 százaléka – jelenleg dízelhajtású járművek üzemelnek. Csak Németországban a DB körülbelül 250 millió liter gázolajat fogyaszt éves szinten. Ennek a szénhidrogén mennyiségnek a helyettesítése a feladat, és erre szolgálnak az akkumulátoros, üzemanyagcellás megoldások, illetve környezetkímélő üzemanyagok, mint például a hidrokezelt növényi olajak használata – olvasható a RailFreight.com cikkében. A hidrogénhajtásra való átállás időigényes folyamat, évtizedekig tarthat, amíg az összes dízelmozdonyt ls motorvonatot lecserélik zéró kibocsátású hajtásra.

Nem tréfa: április 1-jétől elérhető Németországban a 49 eurós Deutschlandticket

0
49 eurós Deutschlandticket
49 eurós Deutschlandticket

Megállapodtak a német közlekedési miniszterek a sikeresnek bizonyuló kilenceurós havijegy utódjáról. 
Egyeseknek visszalépést jelentenek a fejlemények: néhány tárcavezető azt remélte, hogy már jövő év elején bevezetik az új tömegközlekedési bérletet. Például Volker Wissing szövetségi közlekedési miniszter is azok közé tartozik, akik 2023 elejei kezdést követeltek, amit azonban már korábban is irreálisnak gondolt több miniszter. A napokban viszont megegyezés született arról, hogy legkésőbb április elsejétől elérhetővé teszik a 49 eurós Deutschlandticketet.
Jóllehet, a szövetségi tartományi kormányok között egyenlően megosztott, hárommilliárd eurós kezdeményezés finanszírozása terén történt előrelépés, egyik fél sem érte el teljesen a célját. Arra az esetre, ha a program mégis többe kerülne, a szövetségi államok biztosítékot szeretnének Berlintől, hogy azonnali megbeszélésekre kerüljön sor a finanszírozásról.
A Német Közlekedési Vállalatok Szövetségének (VDV) vezérigazgatója, Oliver Wolff úgy véli, a hárommilliárd eurós támogatás nem lesz elég, ezért szerinte májusnál hamarabb nem vezetik be a havijegyet.
A Német Adófizetők Szövetsége (BdSt) nemrégiben szintén becsatlakozott a vitába azzal, hogy nem támogatja a szövetségi források felhasználását, és azt javasolta, hogy a finanszírozást bízzák teljes mértékben a tartományokra.
Ahogy az elnevezés is sugallja, az új jeggyel a szövetségi és állami szintű tömegközlekedés minden formáját – kivéve a nagy sebességű távolsági vonatokat – havi 49 euró ellenében lehet majd igénybe venni. A magánvállalatoknak a programba történő esetleges bevonásáról még nem született döntés. Az autóbuszos és vasúti szolgáltatásokat is üzemeltető Flix például több hónapja kéri a felvételt.
A speciális bérlet tavaly nyáron, júniustól augusztusig kilenc euróért elérhetővé tett elődjét több millióan vásárolták meg.

Növekvő gazdaság mellett visszaesés az áruszállítási piacon

0
Áruszállítás
Áruszállítás (Forrás: KSH)