Térképen mutatjuk, hol vették a legtöbb menetjegyet a magyar vasúton az utasok.
57,7 milliárd forint volt a MÁV-START menetjegy és helyjegy értékesítésből elért árbevétele 2023-ban, ami a vállalat a közszolgáltatási szolgáltatások keretében ért el, ezen felül 3,7 milliárd forint olyan bevétele volt, ami alapvetően a piaci alapú, nemzetközi forgalomból származott.
A közszolgáltatási menetjegy bevételeken túl 30,9 milliárd forint volt a szociálpolitikai menetdíj támogatás összege. Emellett még jelentős volt az export értéke is 22,6 milliárd forinttal – szintén alapvetően a nemzetközi személyszállítás kapcsán –, így összesen 133,5 milliárd forint árbevételt ért el a vállalat. Ezen kívül 312,4 milliárd forint volt az egyéb bevétele volt a vállalatnak, ami 94 százalékban a közszolgáltatás állami költségtérítése.
A jegyárbevételek eloszlása is érdekes képet mutat: ahogy térképünkön látható, alig néhány fővonal biztosított a jegy- és helyjegy árbevétel legnagyobb részét (interaktív térkép itt érhető el).
A 80-ból 7 fővonal adta a MÁV-START jegyárbevételének 80 százalékát:
- 1-es vonal (Budapest-Hegyeshalom) 28,7%
- 100-as vonal (Budapest-Cegléd-Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony) 16,1%
- 30-as vasútvonal (Budapest-Székesfehérvár-Balaton-Gyékényes) 8,5%
- 120-as vasútvonal (Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza) 8,2%
- 80-as vasútvonal (Budapest-Miskolc-Nyíregyháza) 7,2%
- 70-es vasútvonal (Budapest-Vác-Szob) 6,0%
- 140-es vasútvonal (Cegléd-Szeged) 4,6%
A hét fővonal adta a személyszállítási köszszolgáltatás adatai szerint 6200 km-es hálózat 24 százalékát. Tehát a jegyárbevétel négyötöde 1463 km-nyi vasútvonalhoz kapcsolódik. Fontos azonban kiemelni, hogy ehhez a forgalomhoz a kisebb forgalmú vonalakra is szükség van, hiszen azok ráhordó szerepe nélkül kétséges, hogy lehetne-e ekkora utasforgalmat és jegyárbevételt elérni.
Gyorsabb vonatok = több utas = több bevétel
A jegyárebevételi adatokat össze lehet hasonlítani az egy évtizeddel korábbi, 2013-as adatokkal. Ekkoriban 35,8 milliárd forint a teljes jegyeladás értéke, így egy évtized alatt 47 százalékos volt a növekedés, amiben a legfőbb szerepe a jegyáremelkedéseknek és az inflációnak volt.
370 százalékkal a legnagyobb növekedés a teljesen átépített, új Flirt motorvonatokkal kiszolgált Budapest-Esztergom vonalon volt. Második helyen a 101-es Püspökladány-Biharkeresztes vonal áll, aminek a villamosítása nemrég készült el. A harmadik a listán a 45-ös Sárbogárd-Székesfehérvár, ahol a Desiro vonatokkal kiszolgált interrégió vonatoknak lehetett nagy szerpe.
Azért érdemes ezt a változást figyelembe venni, hogy meg lehessen vizsgálni, hol nőtt ennél jobban vagy kevésbé a bevétel. Az átlagosnál gyorsabban 14 vasútvonalon volt a növekedés. A csökkenést mutató vonalak (64 darab) közül ötvenben nem csak az átlagos növekedéshez képest, hanem abszolút értékben is csökkentek a bevételek. Negyedik helyen a legfontosabb vasútvonal, az 1-es vonal állt, itt 2,5-szörösére nőtt az árbevétel az elmúlt évtizedben.
Az előbbiekben kiemelt top 7 vasútvonal 2013-ban a jegyárbevételek 73 százalékát adta, így 7 százalékpontot nőtt a szerepük egy évtized alatt.
Egyre inkább koncentrálódik az utasok száma és a jegyárbevétel a fővonalak felé a MÁV-START hálózatán.
(Az interaktív térkép itt érhető el.)
Címlapkép: Unslash
