fbpx
2025. február 6. csütörtök

Európa-bajnok a magyar vasút állami támogatása

Hiába költi a gazdasági teljesítmény arányában a magyar állam Ausztria után a legtöbbet a vasútra, ennek szinte egésze a közszolgáltatás finanszírozását szolgálja. Infrastruktúra-építésre viszont a magyar állam fordítja az egyik legkevesebbet az EU-ban.

Nem sokan gondolnák, hogy a magyar állam az egyik legbőkezűbb támogatója a vasúti iparágnak – méghozzá az Európai Bizottság hivatalos adatai szerint. Holott a 2009 és 2020 közötti elérhető kimutatások azt mutatják, hogy csakis Ausztriában költik a bruttó nemzeti jövedelem (GDP) nagyobb arányát a vasút működésére (és fejlesztésére). Az Európai Unió (EU) szervei az állami támogatások általános tilalma miatt pontosan gyűjtik és kategorizálják a jóváhagyott állami támogatásokat. A vasútnak nyújtott kormányzati finanszírozás jóval enyhébb elbírálás alá esik, mint más állami támogatások, de pontosan el kell számolni minden kiadással.

KIEMELT SZEREP

A vasút állami támogatása (a GDP arányában) (forrás: Európai Bizottság)

- Hirdetés -

Az említett, vagyis 2009 és 2020 közötti időszakban nem csökkent, hanem nőtt az EU-tagállamokban a vasútra fordított összeg: 2009–2012-ben ez a GDP 0,28 százaléka volt, 2013 és 2016 között már 0,32 százalék, ami 2017–2020-ban is megmaradt. A koronavírus-járvány miatt 2020 után a személyszállítás állami segítségre szorult, 2021 végétől pedig az elszálló energiaárak okoztak mind az áru- és személyszállításban kihívást, amit a legtöbb országban a pályahasználati díjak és/vagy a vasútvállalatok állami támogatásával orvosoltak. Így a korábbi állami pártfogások szintje az elmúlt két évben biztosan tovább is növekedett.
Magyarország a teljes időszakban azon országok közé tartozott, ahol kiemelt szerepet kapott a vasúti finanszírozás. A manapság első helyen álló Ausztria 2009–2012 között még csak az ötödik helyen állt, ám Magyarország akkoriban is a harmadik volt. Hazánkban nem is sokat változott az elmúlt évtizedben a vasút állami finanszírozása, ami a GDP arányában nagyjából konstans volt, Ausztria viszont hozzávetőlegesen megduplázta a vasúti támogatásokat.
A legtöbb országban meglehetősen csekély a vasútra fordított kormányzati kiadás, átlagosan a GDP 0,3 százaléka, de még a vezető Ausztriában sem éri el az egy százalékot: 2020-ban 0,91 százalék volt. Abban az évben Lengyelország végzett az első helyen egy százalékkal. A hazai támogatási érték 0,7–0,8 százalék között alakult.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA

Nagyon eltérő azonban, hogy mire fordították az egyes országok az állami pénzeket: ezt két kategória szerint lehet vizsgálni 2012 óta:

  1. az infrastruktúrára, illetve
  2. a közszolgáltatásra és a nyugdíjakra adott állami támogatás esetében.

Az előbbi könnyen érthető, de az utóbbit érdemes kifejteni. Számos országban (a vasúti liberalizáció részeként) a korábbi állami vasútvállalatok a piacitól kedvezőbb munkavállalói juttatásait, így különösen a kedvező nyugdíjak finanszírozását átvehette az állam – azaz a piaci versenyben egyenlő feltételekkel tudtak indulni az egykori inkumbens vállalatok. Hazánk esetében nincsen ilyen költség, tehát a második kategória a közszolgáltatás finanszírozásával egyenlő. Az EU-országokban a közszolgáltatás a személyszállításra vonatkozik, vagyis ez a mutató azt mutatja meg, hogy a személyszállító vasútvállalatok a saját árbevétel mellett mekkora állami segítségre szorulnak. Ugyan a vasúti áruszállítást, különösen az egyeskocsi-forgalmat több uniós országban, így hazánkban is támogatják, azok nem feltétlenül kerülnek be ezekbe a kimutatásokba, mivel nem támogatásként, hanem környezetvédelmi intézkedésként is megjelenhetnek.

Vasúti infrastruktúra fejlesztésére fordított kormányzati kiadások a GDP arányában (2017-2020 átlaga) (forrás: Európai Bizottság)

Vasúti közszolgáltatásra fordított kormányzati kiadások a GDP arányában (2017-2020 átlaga) (forrás: Európai Bizottság)

A legutóbbi négy értékelt év, azaz 2017–2020 átlagában messze Magyarország fordította a legtöbbet a közszolgáltatás fenntartására. A hazai kiadások a GDP 0,5 százalékát is meghaladták, a második helyen álló Luxemburgban is csak 0,3 százalékot fordítottak erre. A magyar érték a 0,16 százalékos európai átlag több mint háromszorosa, ami arra utal, hogy a hazai gyakorlat merőben eltér a kontinensünkön bevett hatékony megoldásoktól. A vasúti személyszállítást eredményesen bővítő és promotáló Ausztria is a magyarnál kevesebb mint fele akkora büdzsével éri el eredményeit.

A MÁSIK VÉGLET

Az infrastruktúra terén viszont éppen lefelé tér el az európai átlagtól hazánk. Ahol az állam kiadásokat fordít vasúti infrastruktúrára, ott ez a GDP 0,22 százalékát teszi ki, míg hazánkban ez az érték csak 0,16 százalék – a 2017 és 2020 közötti évek átlagában. A vasúti közlekedés szerepének növelésében sikeres Ausztria áll az első helyen, majd számos régiós ország következik – így hazánkat előzi Lengyelország, Szlovákia, Horvátország is.
Hét országban nem mutattak ki az elmúlt években állami támogatást, itt feltehetően a pályavasutat fenntartó vállalatok a saját bevételeikből finanszírozzák az üzemeltetést és a fejlesztést.

ZÖLD GAZDASÁGI ÁTÁLLÁS

A vasúti liberalizáció során az Európai Bizottság kerülni próbálta a vasutak állami támogatását. A koronavírus-járvány során egyrészt kiderült, hogy milyen fontos szerepe van a vasúti áruszállításnak, és hogy a személyszállítás fenntartásához elkerülhetetlen a legalább átmeneti állami beavatkozás. Ennek mértéke még mindig jóval elmarad a legszennyezőbb légiipar sorozatos kimentéseitől. Másrészt a zöld gazdasági átálláshoz megkerülhetetlen a vasút, különösen az áruszállítás. Az EU 2030-as és 2050-es klímacéljai nem érhetők el a legalább két–háromszorosára bővülő vasúti áruszállítási teljesítményének növekedése nélkül.
Emiatt a támogatásokkal kapcsolatos vélekedés is változóban van. Tavaly nyáron megkezdődött a vasútvállalatok állami támogatására vonatkozó uniós irányelvek felülvizsgálata. Ennek során a Bizottság javaslata lehetővé tenné, hogy a zöld közlekedési módok, így a vasúti, a belvízi és a multimodális közlekedés állami támogatása egyszerűsödjön. Külön jóváhagyás nélkül is lehetőség lesz ezekre, nagyban felgyorsítva a folyamatot – hiszen a brüsszeli jóváhagyás akár féléves-éves időszakot is igénybe vehet.

Borítókép forrása: MÁV

Ezek is érdekelhetik

A közúti áruszállítás hazai támogatása növeli a vasút versenyhátrányát

Számos olyan lépés történt, ami összességében segíti, hogy a magyar kamionosok jobb eséllyel induljanak versenybe az európai utakon.

Tavaly elérte a célját az egyeskocsi-támogatás

Egymilliárd árutonna-km teljesítményt segített realizálni az állami szubvenció a szórt fuvaroknál.

Tavaly elérte a célját az egyeskocsi-támogatás

Egymilliárd árutonna-km teljesítményt segített realizálni az állami szubvenció a szórt fuvaroknál.

Kovács Imre bízik a Hungrail érdekérvényesítő képességében

A vasúti cégek versenyképességéről és az állami támogatások szükségességéről beszélt Kovács Imre a Trend FM műsorában.

Legfrissebb híreink

Európai összefogás a fenntartható és hatékony vasúti áruszállításért

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a döntéshozóknak konkrét intézkedések végrehajtásával javítaniuk kell az általános versenyképességi lehetőségeken.

UNIFE: az európai vasútipar jobb szabályozással és uniós forrássokkal gyorsítana

Az európai vasútipar jelentős átalakuláson megy keresztül: a digitalizáció, új technológiák és a finanszírozás kihívásai a legfontosabb trendek az UNIFE éves jelentése szerint.

Ma reggel szolgálatba állt a MÁV új Vectron mozdonya

Az új jármű a Budapest – Miskolc – Sátoraljaújhely vonalon kezdte meg a közlekedést.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

UNIFE: az európai vasútipar jobb szabályozással és uniós forrássokkal gyorsítana

Az európai vasútipar jelentős átalakuláson megy keresztül: a digitalizáció, új technológiák és a finanszírozás kihívásai a legfontosabb trendek az UNIFE éves jelentése szerint.

Átveszi a lízing a vásárlás szerepét?

Személy- és teherkocsi mellett akár a legmodernebb motorvonat is bérlehető, akár már rövidtávon is az európai piacon.

Hol drága és olcsó a vasúti áruszállítás?

Magyarországon az európai átlaghoz képest költségesebb a vasúti áruszállítás költsége.

A rovat további cikkei

UNIFE: az európai vasútipar jobb szabályozással és uniós forrássokkal gyorsítana

Az európai vasútipar jelentős átalakuláson megy keresztül: a digitalizáció, új technológiák és a finanszírozás kihívásai a legfontosabb trendek az UNIFE éves jelentése szerint.

Ma reggel szolgálatba állt a MÁV új Vectron mozdonya

Az új jármű a Budapest – Miskolc – Sátoraljaújhely vonalon kezdte meg a közlekedést.

MV Körkérdés: hazai vasúti járműhelyzet

Körkérdés a hazai vasúti járműhelyzetről. Véleményt mond Balázs Gáspár, Homolya Róbert, Ludvig László és Vécsey Balázs.