A tervek szerint 2026. második felében kezdhet működni a vasúti igazgatási központi informatikai rendszer, a VIKI. Ez a Vasúti Hatósági Főosztály belső és külső (ügyfelekkel kapcsolatos) tevékenységének valamennyi területét informatikai alapokra helyezi. A magyar vasúti járműnyilvántartás a közelmúltban, június 30-án kapcsolódott az Európai Vasúti Ügynökség által üzemeltetett Európai Járműnyilvántartás (EVR) adatbázisához. A főosztályvezető a jövőre több ellenőrzést, valamint számos jogszabály felülvizsgálatát is ígéri. Interjú Veszprémi Lászlóval, a Vasúti Hatósági Főosztály vezetőjével.

A Vasúti Hatósági Főosztály munkájában melyek a legfontosabb feladatok?

A Vasúti Hatósági Főosztály feladatait jelenleg 65 fővel, öt osztályon keresztül látja el. Emellett a főosztályvezető közvetlen irányítása alatt szintén öt szakterület végzi a tevékenységét.

• Az Országos Vasúti Infrastruktúra Osztály fő tevékenységének a súlypontját a vasúti pálya és tartozékai létesítése, használatba vétele, átalakítása, megszüntetése, valamint a vasúti pályahálózattal kapcsolatos forgalmi és üzemi vizsgálatok végzése, illetve az Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságról rendelkező európai harmonizált jogszabályok előírásainak, az átjárhatósági műszaki előírásoknak (ÁME) az ellenőrzése képezi.

• A Városi Vasúti Infrastruktúra Osztály fő feladatai megegyeznek az Országos Vasúti Infrastruktúra Osztály feladataival a városi vasúti hálózatra vonatkoztatva. Ezen osztályhoz tartoznak továbbá a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás rendszerekkel kapcsolatos hatáskörök.

• A Vasúti Jármű-engedélyeztetési Osztály fő feladatát a vasúti járművekkel és valamennyi speciális vasúti rendszerrel kapcsolatos hatósági hatáskörök (engedélyezés) jelentik.

• A Vasútbiztonsági Osztály fő tevékenységét alapvetően a biztonsági tanúsítványok, vasútbiztonsági engedélyek, a vasúti járművek karbantartásáért felelős szervezetek és a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karbantartási feladatot ellátó szervezetek tanúsítása, műszaki hatósági engedélyezése képezi. Ebben az összefüggésben ilyen szervezetnek számítanak az irányítási, a karbantartás-fejlesztési, a járműállomány-karbantartást irányító, valamint a karbantartást végrehajtó szervezetek. Az osztály további feladatai a megfelelőség értékelését végző szervezetek bejelentése, kijelölése, mint kijelölő hatóság (NoBo, DeBo, AsBo).

• A Vasúti Ellenőrzési Osztály legfőbb feladatát az engedélyezést követően a különböző kiadott engedélyek meglétének, az előírások, jogszabályok, technológiai szabályok betartásának az ellenőrzése és felügyelete jelenti, egy ellenőrzési, felügyeleti terv alapján, illetve ad-hoc módon.

A főosztályvezető közvetlen felügyelete alá tartozik az oktató szervezetek, vizsgabiztosok regisztrálása, az előzetes orvosi vizsgálatok határozatainak kiadása, a hatóság jóváhagyási körébe tartozó utasítások, szabályzatok jóváhagyása, illetve – ami a legtöbb munkát jelenti – a vasúti járművezetői engedélyekkel kapcsolatos feladatok.

Milyen a főosztály humánerőforrás-helyzete? Hogyan tudnak megfelelő tudású szakembereket fölvenni, alkalmazni?

A főosztály humánerőforrás-helyzete most kimondottan jónak mondható. A létszámtervünk feltöltöttsége 97 százalék! Gyakorlatilag valamennyi osztályunk teljes létszámmal működik. Ez nem volt mindig így, hiszen 2022-ben 33 százalék körüli feltöltöttséggel működött a főosztály. Bizonyos szakterületekre csak vasúti háttérrel, gyakorlattal, vasúti szakvizsgával rendelkező szakembereket tudunk felvenni, ez nem könnyű feladat, a vasúti szektor zártsága, a szektorban jelenleg fennálló bérviszonyok miatt.

A megfelelő tudású szakemberek felvételére és alkalmazására létrehoztunk egy kompetenciarendszert. Ebben a rendszerben rögzítettük, hogy milyen jogszabályi, vasúti, auditálási, felügyeleti stb. tudással kell rendelkeznie az itt dolgozó leendő szakembernek (felügyelőnek), ezt a szakterületéhez kapcsolódó képesítési profil, illetve kompetenciamátrix tartalmazza. Belépést követően – egy mentor közreműködésével – a jelölt megkapja a tantervi és vizsgakövetelményeket a kompetenciarendszerből, ebből – felkészülést követően – belső vizsgát kell tennie. Sikeres vizsgát követően és az előírt gyakorlati követelmények teljesítésével válik a jelölt alkalmassá a hatósági munka önálló elvégzésére.

Milyen a kapcsolatuk az Európai Vasúti Ügynökséggel, az ERA-val, hogy működnek együtt vele?


Az EU egyes tagállamaiban működő nemzeti hatóságok, NSA-k egymástól teljesen függetlenül működnek. A szomszédos tagállamok NSA-i ugyan a határátmeneti forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében együttműködési megállapodásokat kötnek, ezek azonban nem érintik az NSA-k független működését. Az EU tagállamok NSA-i vasútbiztonsági és átjárhatósági kérdésekben a DG-Move C4 főosztály keretében tevékenykedő RISC bizottság által jóváhagyott, kötelező érvényű joganyagok alapján járnak el, amelyeket az ERA készít a Bizottság megrendelése alapján. Ezek készítésében az NSA-k is szerepet kapnak részt véve az ERA által szervezett munkabizottságokban. Az elkészült joganyagok véleményezését is az NSA-k végzik az ERA által évente három alkalommal szervezett plenáris ülésen, amelyet követően azok a szintén háromszor ülésező RISC bizottság elé kerülnek tagállami szavazás céljából. A véleményezésnek van még egy fóruma, az Európai Vasútbiztonsági Hatóságok Szövetsége (ILGGRI), amelynek azonban csak információs szerepe van, és nincs hatásköre a joganyagok módosítására vagy kiegészítésére.

Hatóságunk kapcsolata az ERA-val egyidős Magyarország EU-s tagságával, mivel az ERA 2004-ban alakult meg. Az elmúlt 21 évben kapcsolatunk az ERA-val folyamatosan javult, ennek eredményeképpen ma már a számunkra legfontosabb ERA munkabizottságok tevékenységében részt vesznek szakembereink. Az ERA megalakulása óta részt veszünk a plenáris üléseken is. Számos ERA rendezvény budapesti megszervezését vállaltuk, így az elmúlt évben nálunk tartottuk az ERA 66. plenáris ülését, amelyre első ízben került sor Valenciennes-en kívül, ahol az első 65 ülést szervezték. Ez év októberében lesz a 13. ERA Budapesti Workshop, amelynek a sikerére jellemző, hogy az elmúlt évben 1350-en vettek részt 47 országból az online workshopon. Ezen kívül szakembereink állandó kapcsolatban állnak az ERA illetékeseivel az éppen aktuális feladatok megoldása érdekében, és rendszeres konzultációt folytatunk az ERA igazgatójával és vezető munkatársaival is.

A szomszédos tagállamok NSA-ival  is állandó kapcsolatot tartunk részben a határállomások zavartalan vasúti forgalmát biztosító kölcsönös együttműködési szerződések megkötésének előkészítése céljából, részben regionális ülések szervezésével a közös érdeklődésre számot tevő vasútbiztonsági és átjárhatósági problémák megvitatása céljából.

A magyar járműnyilvántartás már kapcsolódik az ERA adatbázisához?

A magyar járműnyilvántartás 2025. június 30-án közvetlenül kapcsolódott az ERA által üzemeltetett Európai Járműnyilvántartás (EVR) adatbázisához. 

Ennek a folyamatnak az első és legfontosabb feladata volt a magyar vasúti járműadatok átalakítása az EVR által elvárt adatbázis-formátumba (szabványosított nemzeti járműnyilvántartás), az adatmigráció, amely 2025 júniusában lezárult. Az adatok június közepe óta az EVR előszobájában, az úgynevezett. tesztkörnyezetben voltak. Ennek érdekében hajtott végre a vasúti hatóság egy utolsó adategyeztetést az érintett felekkel 2025 április-május hónapjaiban. Az ERA 2025. június 30-án pedig áttöltötte az adatokat – 9700 vasúti járművét – az éles EVR környezetbe.

Az EVR nem csak a nyilvántartást, hanem a teljes jármű-engedélyezési folyamatot átöleli. Az EVR magyar vonatkozású adatainak adminisztrátora a vasúti hatóság munkatársai közül került ki. Az üzembentartók, a tulajdonosok és a karbantartásért felelős szervezetek felhasználói fiókot kapnak – kérelemre – a megfelelő jogosultsággal, ehhez elengedhetetlen az ERA által nyilvántartott szervezeti kód megléte, hiszen ez kapcsolja össze a jogosultságokat. Az éles EVR környezet indulása után Magyarországon vasúti jármű-engedélyezést kezdeményezni kizárólag az EVR kérelmezési funkcióján keresztül lesz lehetséges. Ugyanez a helyzet a vasúti járművek adatainak módosításával is. 

Az EVR rendszeren kívül maradt körülbelül 4000 vasúti jármű. Ennek oka, hogy nem minden társaság tett eleget (részben vagy egészben) az utolsó adategyeztetési kötelezettségének, vagy olyan adatokat adott meg, amelyeket nem lehetett javítani, korrigálni, ezért ezek a járművek a „tömeges” adatbetöltésből kimaradtak. Ezeket a járműveket már csak egyedileg, manuálisan lehet a rendszerbe bevinni (a nyilvántartásukat ellátó társaságnak). Ezt várhatóan – jogszabályi kötelezés alapján – 2026. december 31-ig kell majd teljesíteni annak érdekében, hogy az EVR rendszer minden érintett vasúti járművet tartalmazzon. Az érintettek a változásról e-mailen, ill. Ügyfélkapun keresztül is értesítést kaptak.

Hogyan lehetne a járművezetői engedélyek kiadását egyszerűbbé, olcsóbbá tenni?

A vasúti járművezetői engedélyek kérelmezését és kibocsátását alapvetően két dokumentum határozza meg: a 2007/59/EK irányelv a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről, és a 2010/36/EU rendelet a mozdonyvezetői engedélyeknek, a kiegészítő tanúsítványoknak, a kiegészítő tanúsítványok hitelesített másolatának, valamint a mozdonyvezetői engedély kérelmezésére szolgáló formanyomtatványnak a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közösségi mintájáról. A rendelet a benne található formanyomtatványhoz köti a kérelmezési és engedélyezési folyamatot. Ezt felgyorsítani, egyszerűbbé tenni a digitális kormányzati rendszerekkel (pl. digitális állampolgárság) való közvetlen kapcsolattal, a formanyomtatvány kiváltásával és teljesen elektronikus igényléssel lehetséges. A rendelet azonban erre jelenleg nem tartalmaz lehetőséget.

Mit tud és hogyan fog fejlődni a VIKI (vasúti igazgatási központi informatikai) rendszer?

Az „ügyfélbarát, szolgáltató hatóság” megteremtésének elengedhetetlen feltétele mind az ügyféloldali ügyintézés, mind a belső közlekedéshatósági, igazgatási, biztonsági, ellenőrzési folyamatok informatikai alapokra helyezése. 

Az új elektronikus rendszer kiszolgálja majd a hazai közlekedési hatóság által végzett hatósági tevékenységek gyakorlatilag teljes ügymenetét, így egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés.  Lehetőséget biztosít a pusztán elektronikus úton történő ügyintézésre a vasúti hatósági ügyintézők, valamint a vasúttársasági ügyfelek számára. 

A vasúti közlekedés nemzetgazdasági szinten is érvényesülő, kiemelkedő szerepének növeléséhez létfontosságú a hatósági munka korszerűsítése, ezért az erre épülő projekt célja egy funkcionalitásában kibővített hatósági ellenőrző rendszer kialakítása is, amely lehetővé teszi a kapcsolódó adatfeldolgozási, valamint adatbázis-feltöltési feladatok ellátását is. 

A projekt fontos célja a vasúti nyilvántartások uniós elvárásoknak megfelelő szintre történő fejlesztése, és a felügyeleti szerepkör gyakorlásával az új, piaci viszonyok közötti szabályszerű működés biztosítása. Az országos infrastruktúra-modul már a múlt évben elkészült, jelenleg az utolsó vizsgálatokat végzik a szakemberek annak bevezetése előtt.

Ez év tavaszán megkezdődött az oktatással, vasúti vizsgabiztosokkal, vasúti járművezetői engedélyekkel kapcsolatos modul fejlesztése. Ezt követi a vasútbiztonsági tevékenységet képező modul létrehozása, amelyet majd a jármű-engedélyeztetési és a vasúti ellenőrzési terület moduljai fognak követni. A tervek szerint az év végére valamennyi tevékenységünk vonatkozásában a fejlesztés le fog zárulni, és várhatóan jövő év II. felében indulhat az új rendszer.

Mit lehetne tenni a vasút-közút találkozások biztonságosabbá tétele érdekében, a baleseti statisztika javításáért?

A vasúti-közúti átjárók biztonsága azzal garantálható, ha a vasúti-közúti kapcsolatot nem szintbeli keresztezéssel épül meg. A nyugati országok statisztikai adatai ezt igazolják. Ennek viszont jelentős költségvonzata van. Ezért 160 km/h sebességig jogszabályi keretek is biztosítják a szintbeli keresztezések kiépítését.

A vasútoldali biztonsági szintek jól definiáltak. Ha nem működik az útátjárót biztosító berendezés, akkor a vonatok 15 km/h sebességgel közelítik meg a közúti átjárót. A balesetek oka általában a közúton közlekedő szándékos vagy figyelmetlen magatartása.

A balesetek megelőzése érdekében különböző akciók és együttműködés keretében a vasútipályahálózat-működtető, a rendőrség, a közútkezelő a veszélyes gócpontokban megoldást keresnek. 

A vasúti közlekedési hatóság abban segíti a megoldás keresést, hogy statisztikai adatokat szolgáltat a veszélyes gócpontok feltárása érdekében, továbbá szakmai konzultációkat szervez, amelyen minden érintett szervezet elmondhatja a problémáit. A vasúti közlekedési hatóság munkacsoportot hozott létre, itt a vasútipályahálózat-működtető, a rendőrség, a közúti hatóság közösen készítenek cselekvési tervet a biztonság növelése érdekében.

A jogszabályok felülvizsgálati munkája során milyen konkrét változások várhatóak 2025-ben a joganyagban?

A jogszabályok felülvizsgálatát képező tevékenységünket alapvetően a biztonság növelése, a vasúti balesetek megelőzése és a képzés, oktatás egyszerűsítése, illetve hatékonyabbá tétele indukálja. Sok munkát végeztünk az eltelt két évben és azt kell mondanom, hogy még több munka áll előttünk.

• A vasúti járművezetők alapképzésén kívánunk változtatni, bizonyos modulok tananyagtartalmának csökkentésével, illetve megváltoztatásával. A cél az érdemi szakmai tudás növelése. Terveink között szerepel a vasúti járművezetők szimulációs rendszeren történő időszakos gyakorlatának pontosítása, növelése.

• Ellenőrzéseink során bebizonyosodott, hogy nincs kellő hangsúly a vasúti társaságoknál a biztonsági kultúra oktatásán, népszerűsítésén, a biztonság tudatosság elmélyítésén. Ezzel kapcsolatban ezért az alapképzés és az időszakos oktatások tananyagával kapcsolatban tervezünk a jelenlegi előírásokon változtatni.

• A vasúti hatóság által jóváhagyandó szabályzatok módosításához készítendő kockázatértékelési, kockázatelemzési eljárás menetét jogszabályban fogják majd szabályozni.

• A különböző vizsgabiztosi tevékenységek, azok engedélyeztetése terén a meglévő szabályozás pontosítására van szükség.

• Teljeskörűen felül kell vizsgálni a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendeletet is.

• A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló rendeletet is módosítani tervezzük.

• A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő hatósági eljárásokról, valamint a vasúti közlekedési hatóság felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezések pontosítása is megtörténik.

• A vasúti pálya és tartozékainak, a vasúti üzemi létesítmények, azokhoz kapcsolódó műszaki engedély köteles vasúti alrendszerek, berendezések építésügyi hatósági engedélyezési és felügyeleti eljárásainak részletes szabályairól szóló rendelet esetében ugyancsak eljött az ideje a teljes körű felülvizsgálatnak.

Végezetül: a vasúti hatóság az elmúlt jó pár évben jelentős létszámhiánnyal küzdött, és ez sajnos az ellenőrzések, felügyeletek számán is látszott. Mint ahogy korábban említettem, a létszámtervünket lényegében feltöltöttük, ezért lehetőségünk van növelni a vasúti szektorban az ellenőrzések számát. Fontos lépés, hogy a nyugat-európai gyakorlatra építve hosszútávon úgynevezett „közreműködőt” kívánunk bevonni a hatósági ellenőrzésekbe, egyrészt az ellenőrzések számának növelése érdekében, másrészt az esetleges létszámcsökkenés hatásainak ellensúlyozására. A vasúti törvény ezt lehetővé tevő módosítása már meg is jelent.

Tevan Imre

Fotó: HUNGRAIL