A kilencven százalékos kedvezménnyel megvehető új bérletek 42 százaléka az egész országra érvényes, a teljesárúaknál 24 százalék Pest megyei. Összetett kérdés, hogy a szolgáltatók számára mekkora bevételkiesést jelentenek majd a vármegye- és országbérletek, hiszen nemcsak a hagyományos, kilométeralapú bérletek, de egyszeri jegyek, sőt, START Klub kártyák helyett is vásárolják ezeket.
Egy hónapon keresztül az egész országban 1890 forintért (ez a teljes ár tizede) korlátlanul utazni bármelyik buszon vagy vonaton? Ez elég jó ajánlat, nem véletlen, hogy tömegesen élnek vele a diákok: az értékesítés eddigi három és fél hetében 76129 kedvezményes országbérlet kelt el. A vásárlók zöme feltehetően nappali vagy esti tagozatos tanuló, ez a – 90 százalékos kedvezménnyel számított – ár ugyanis számukra, valamint a hat év feletti óvodások és a fogyatékkal élők részére érhető el. Az ár annyira attraktív, hogy azoknak is megéri, akik eddig hagyományos bérletet, és azoknak is, akik minden utazásra – félárú – menetjegyet váltottak. Utóbbiak közül már a havonta kétszer Budapestről Szolnokra vagy Pécsről Szekszárdra hazalátogató fiatal jobban jár, aki meg eddig is kilencven százalékos bérletet vett a lakóhely és az iskola közé, annak az országbérlet bárhova érvényes korlátlansága lehet vonzó.
Ha most a teljesárú vármegyebérleteket nézzük, a lapzártánkkor rendelkezésre álló, május 18-ig összegyűjtött adatok szerint Pest megye 37448 darabbal vezet, ez az összes teljesárú bérlet csaknem negyede! A megyék további sorrendje: Borsod-Abaúj-Zemplén (10670), Győr-Moson-Sopron (10306), Hajdú-Bihar (7800) alátámasztani látszik azt az előzetes várakozást, hogy a teljesárú változatot elsősorban munkahelyre ingázáshoz veszik igénybe az elővárosi közlekedésben, nyilván Budapest vonzása a legnagyobb ezen a téren, és Miskolc, Győr, Debrecen is jelentős ipari központ. Mindebben persze semmi meglepő nincs, a vármegyebérletet leginkább erre találták ki, a buszokra és az elővárosi vonatokra korlátozás nélkül érvényes konstrukció annak éri meg legjobban, aki naponta használja. Ha a munkáltató téríti a 9450 forintos ár 86 százalékát, itt is nyugodtan beszélhetünk „gyakorlatilag ingyenes” utazásról.
Talán megkockáztatható, hogy a teljesárú országbérleteket (összesen 17755) részben olyanok vették, akik hasonlóan munkába ingázáshoz használják azokat, csak éppen olyan nagyvárosba teszik ezt, amely már megyéjükön kívül esik. Feltűnő például, hogy Bács-Kiskun vármegyei bérletből – pláne a megye nagyságához képest – kevés kelt el, elképzelhető, hogy azért, mert az amúgy szintén jelentős ipari központ Kecskemétre sokan járnak a közeli Pest, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, de nekik ehhez már országbérlet szükséges. Egy korábbi MÁV-közleményből tudható az is, hogy a szekszárdi buszállomás pénztára viszonylag elöl áll az értékesítés mennyiségében, de a Tolna vármegyei bérlet nem tartozik a legkelendőbbek közé, ergo a nem túl nagyváros Szekszárd lakói mást – éppenséggel országbérletet – is vásárolnak a buszpályaudvaron.
A szakma kíváncsian várja, hogy az új bérletek hogyan befolyásolják az utazási kedvet a közösségi közlekedésben, illetve legalább ennyire, hogy hogyan változtatják meg a szolgáltatók bevételeit. Az utóbbi kérdésre pontos válasz még nem adható, hiszen a vármegye- és országbérletek csak május 1-jétől érvényesek, és mivel sokan korábban is havi vagy harminc napos bérletet vásároltak, minimum az egy hónapot ki kell várni az elemzéssel. Sőt, noha a START Klub kártyák felhasználása sok esetben teljesen eltér az új bérletekétől, mégis vannak, lesznek olyan utasok, akik azokról térnek át az országbérletre, viszont azok érvényessége fél vagy egy év.
A számok puszta nagyságrendje és szerkezete is mutatja, hogy vannak, akik eddig autóval jártak dolgozni, mostantól azonban közösségi közlekedéssel. Olyan munkáltatókról is olvasni, amelyek az új bérletre hivatkozva álltak el a benzinpénz térítésétől. Vagy aki például korábban rendszeresen vonattal utazott nagyobb távolságra, de aztán átszokott az általában a teljesárú vonatjegyhez kalibrált árú gépkocsimegosztókra, most esetleg visszaszokik a közösségi közlekedésre. Az új utasok megszerzése a közszolgáltatásnak mindenképp eredménynek tekinthető akár csak klíma- és természetvédelmi okokból. Ilyen esetekben kétségtelenül többletbevétel is keletkezik a bérletek árából, csakhogy – éppen mert nagyon kedvezményes konstrukciókról beszélünk – ez a többlet viszonylag csekély. Nagyobb lesz a bevételcsökkentő hatás azoknál az utasoknál, akik az új bérlet miatt nem vesznek régi bérletet, viszonylati jegyet, esetleg START Klub kártyát.
Júliustól teljes tarifaközösség Zalaegerszegen
A zalai megyeszékhely képviselő-testülete úgy döntött, hogy a második félévtől a város helyi közlekedési járatain is elfogadják az ország- és Zala vármegyebérleteket. A döntés után Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, valamint Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében Zalaegerszegen július elsejétől használhatják az utasok az új, harminc napos bérletkonstrukciókat a helyi buszokon is – írja a MÁV közleménye. Az utasoknak az új bérlet használata semmilyen plusz feladattal nem jár a vásárláson túl, csak fel kell mutatniuk az ország- vagy a vármegyebérletet a buszokon, és mellé azt a személyazonosító igazolványt is be kell mutatniuk, amelynek a számát megadták a bérletváltáskor.
