A végleges adatok szerint 0,5 százalékos volt a visszaesés tavaly az EU-ban a vasúti áruszállítás teljesítményében. A negyedéves, részleges adatok sem mutatnak növekedésre utaló jeleket.
Hiába növekedett az EU gazdasága 3,4 százalékkal 2022-ben, a vasúti áruszállítás tonnakilométerben kifejezett teljesítménye viszont 0,5 százalékkal csökkent. Nem rózsásak a kilátások sem, hiszen az idén nyári uniós előrejelzés szerint 2023-ra a korábban várt 1 százalékról 0,8 százalékra kellett csökkenteni a GDP növekedési kilátásokat. 2024-ben sem várható érdemi növekedés, 1,4 százalék bővülést várnak. Ráadásul ezt is csökkenteni kellett a tavaszkor még 1,7 százalékosra becsült szintről.
A vasút esetében a csökkenés még nagyobb is, mint a közút esetében: a 27 uniós tagállamban 2022-ben stagnált a közúti áruszállítás, az előző évihez képest 0,05 százalékkal maradt el a teljesítménye.
2022 egy újabb olyan év volt, amikor tovább csökkent az EU-ban a vasúti áruszállítás áruszállítási munkamegosztásban játszott szerepe. Ahhoz, hogy az uniós ambiciózus vasúti áruszállítási növekedési célja teljesülhessenek, jelentős változásra lenne szükség a közlekedési politikában, hiszen az eddig intézkedések nem tudják modal split változását elérni.
A negyedéves teljesítményt elemezve a vasúti árufuvarozás 2021 folyamán egyértelmű fellendülést mutatott, a legerősebb növekedést a második negyedévben (+21%), majd a harmadik negyedévben 8%-os növekedést tapasztaltak. 2022-ben az első és a második negyedév ígéretes, 4%-os, illetve 2%-os növekedési ütemet mutatott 2021 megfelelő negyedéveihez képest. A harmadik negyedévben azonban a tendencia megfordult, a teljesítmény nem változott, majd a negyedik negyedévben jelentős, 6%-os visszaesés következett be.
A negatív tendencia pedig nem látszik javulni: 2023 I. negyedévében 7, a második negyedévben 10 százalékkal csökkent a vasúti áruszállítás európai teljesítménye az adatot közlő országokban.
Jelentős országos eltérések
A vasút tavalyi teljesítménye eltérően alakult a vasúti áruszállítással rendelkező 25 uniós ország esetében: 14-ben csökkent a vasúton szállított mennyiség, 11-ben növekedett. A legjelentősebb csökkenés Litvániában, Észtországban, Finnországban és Görögországban volt tapasztalható, 39%-os, 24%-os, 22%-os, illetve 20%-os csökkenéssel. A növekedés Dániában volt a legnagyobb, 12%-kal, második helyen Horvátország állt 7%-kal, a harmadik helyen Bulgária 6%-os növekedéssel. Magyarország is a bővülő teljesítményt mutató országok közé tartozik az 1 százalékos bővüléssel.
A vasúti áruszállítás teljesítménye az EU országokban 2022-ben még csak a 2017-es korábbi szintjét tudta megközelíteni.
Az egyes országok teljesítményét érdemes hosszabb távon is vizsgálni: az elmúlt évtizedben Horvátországban sikerült a legnagyobb növekedést elérni (+69%), második helyen Bulgária áll (+61%), míg a harmadik helyen Szlovénia (+30%). Magyarország hetedik helyen áll 17 százalékos növekedéssel.
Évtizedes távlatban a balti országokban volt a legnagyobb visszaesés, -45 és -73 százalék között. Ennek oka, hogy miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, a balti országok leépítették gazdasági kapcsolataikat keleti szomszédukkal, gyakorlatilag minden kikötői tranzitforgalom megszűnt, ami a balti vasutak fő forgalmát adta.
A balti országok mellett az eleve elhanyagolható vasúti áruszállítást bonyolító Írországban (-29%), Luxemburgban (-23%) és Dániában (-10%) volt a legnagyobb visszaesés. Ez pedig azt mutatja, hogy hiába volt rekorder a dán növekedés 2022-ben, így is visszaesés van az országban.
Eltérő régiós fejlődési utak
Az EU régiói nagyon eltérő képet mutatnak a vasúti áruszállítási teljesítményének változásában. Az elmúlt évtizedben a legjelentősebb növekedés Dél-Európában volt, igaz a modal split alacsony bázisáról. Térségünkben a legmagasabb a vasúti áruszállítás közlekedési munkamegosztásban játszott szerepe, de így is átlag feletti volt a növekedés. Az orosz háború miatt visszaeső balti országokat nem számítva Skandinávióban volt a legnagyobb visszaesés.
Adatminőségi kihívások
Az adatok értelmezéséhez fontos azt is figyelembe venni, hogy ezek megbízhatósága sajnálatos módon korlátozott. Nyugat-Európa legtöbb országában nem teljeskörűek a vasúti adatok, csak az egykori inkumbens és/vagy jelentősebb vasúttársaságok adatait tartalmazzák. Belgiumban egyáltalán nem is gyűjtenek a vasúttal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem.
Címlapkép: DB
