Magyarországnak érdemes logisztikai központtá válnia.
Ma az európai térségbe az északi-tengeri kikötőkön keresztül érkeznek a távol-keleti áruk, de ezek átlokalizálódnak Görögországba, és Észak-Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül fognak a Közép-Európai térségbe jönni – mondta Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) parlamenti államtitkára Visegrádon, a Magyar Szállítmányozók Napján. Ez adja a Budapest–Belgrád (BuBe) vasútvonal jelentőségét.
A tárcánál az elmúlt hónapokban a vasúti infrastruktúra fejlesztésével foglalkoztunk a legtöbbet a teherszállítás igényeit legalább annyira szem előtt tartva, mint a személyszállításét.
A BuBén kívül fontos a kelet-nyugati irányú kapcsolatok fejlesztése, amilyen a déli körvasút bővítése és a V0 Budapestet délről elkerülő tehervasút előkészítése
– mondta Csepreghy Nándor.
Az ÉKM három stratégiai célt tűzött ki:
- Olcsóbban, gyorsabban és magasabb minőségben eljuttatni az embereket úti céljukhoz
- Erősebb magyar pozíciók elérése a vasúti, közúti, folyami, légi szállításban
- Mindezt költséghatékonyan elérni
Az államtitkár szerint a Volán–MÁV-integráció után át kell gondolni, hogy mi legyen a jövője a 8200 kilométeres vasúthálózatnak, amelynek 48 százaléka sebességkorlátozott.
Csepreghy Nándor beszélt a közúti alágazatról is. Az gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztésében Magyarország élen jár a térségben, a kitűzött célokból hátra van még néhány megyei jogú város elérése. Békéscsaba esetében ez jövőre megoldódik, Zalaegerszegnél még vita van a nyomvonalról, de 5-6 év alatt meg fog épülni a kapcsolat, és Esztergom esetében is elkészül addigra az M100-as. Néhány útnál (M3, M6), még el kell érni az országhatárt, illetve az M1-esen a kapacitás bővítésére van szükség a harmadik sávok létrehozásával.
Ugyancsak fontos a több számjegyű utak fejlesztése, hiszen sokan ezeken ingáznak a munkahelyükre – tette hozzá Csepreghy Nándor.
