fbpx
2024. március 1. péntek

Az ukrán gabona körül forgott a vámszakmai nap

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai kerekasztalának a MÁV és a Hungrail volt a házigazdája.

Nemcsak a záhonyi helyszín határozta meg, hogy az idei vasúti vámszakmai kerekasztalon a legtöbb szó és kérdés az ukrán–magyar határszakaszon bonyolódó agrárforgalmat illette. A hatóságok és a vasútvállalatok is csak állandó alkalmazkodással felelhettek meg a változó körülményeknek és jogi szabályozásnak.

UKRAJNA

- Hirdetés -

Amikor a háború kitörése után humanitárius zöldfolyosót kellett nyitnunk, azt szervezték meg a hatóságok a legjobb tudásuk szerint a magyar–ukrán határon, amikor egyes termékekre az embargó lépett életbe, akkor erre a kihívásra kellett reagálni – mondta rövid megnyitójában Dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese a záhonyi vasutas művelődési házban a vámszakmai kerekasztalon. Korábban itt szinte ismeretlen termékek jelentek meg átlépésre nagy mennyiségben a közúti és vasúti határon, Magyarország felé gabona, kukorica, más agrártermékek jöttek, kifelé például üzemanyag.

Vámszakmai kerekasztal Záhonyban (fotó: Tevan Imre)
A vámszakmai kerekasztal Záhonyban

Egy évvel ezelőtt a magyar piac szívesen fogadta az ukrán szemesterményeket, amelyekből Magyarországon hiány volt az aszály miatt, így nemcsak a háborúban az oroszok által elzárt tengeri utat helyettesítő tranzit, de az import is felfutott. A nagyságrendi növekedés aztán piacvédelmi intézkedéseket hozott: a lengyel, szlovák, bolgár és magyar kormány intézkedései után az Európai Unió is megtiltotta az importot. Az ukrán gabonával más baj is van, lévén az ország nem tagja az uniónak, nem vonatkoznak rá az EU-s előírások, így a termények sokszor nem teljesítik a növényegészségügyi előírásokat sem a vetőmagra sem a növényvédőszerekre vonatkozóan – tette hozzá Dr Helik Ferenc, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági hivatal elnökhelyettese.

Az új helyzet hirtelen alkalmazkodást kívánt a NAV és – mint a kerekasztalon is kiderült – a vasútvállalatok szakembereitől egyaránt, hiszen a leplombált tranzitszállítmányokra más szabályok vonatkoztak, például hét napon belül el kellett hagyniuk az országot. Május 2-án azonban módosították a vonatkozó jogszabályt, a több tucat termény helyett már csak négy (búza, kukorica, napraforgó, repce) behozatala tilos, a tranzitnak pedig 15 napja van kilépni.

Csoportkép a vámszakmai kerekasztal résztvevőivel Záhonyban (fotó: Tevan Imre)
Csoportkép a vámszakmai kerekasztal résztvevőivel

A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a korábbi szovjet–magyar forgalomra kialakított záhonyi átrakókörzet pangása volt a téma.

„Honnan lesz áru Záhonyba, kérdezgettük, és senki sem várta, hogy hirtelen annyi lesz, hogy a közben leromlott infrastruktúrán nem győzzük továbbítani”

– foglalta össze a gondokat Németh Réka, a MÁV forgalmi és üzemviteli főigazgatója. A pályavasút állami segítséggel gyorsan hozzálátott az infrastruktúra fejlesztéséhez ott, ahol ez a legsürgetőbb volt mind a normál, mind a széles hálózaton. (A vasútvállalatoknak pedig a széles mozdonyállományt kellett kiegészíteni.) Dr. Bánhegyi Csilla, a MÁV Pályaműködtetési koordinációs igazgatója ehhez azt tette hozzá, hogy az átrakókörzet munkája hatósági és vasútszakmai szempontból is teljesen átrendeződött, az érdekeltek remélik, hogy a fejlesztések folytatódnak. Arra kell törekedni, hogy Záhony vonzó szolgáltatásokat nyújtson majd a békében is az újjáépítést szolgálva, és így másodvirágzását élhesse meg az átrakókörzet.

A fuvarozásban érdekelt vasútvállalatok egészen konkrét kérdéseket tettek föl, amelyekre a hatóságok képviselői, elsősorban Tóth Gábor pénzügyőr ezredes (NAV Központi Irányítás, vámfőosztály) válaszoltak.

Dr. Katona László, az MMV Magyar Magánvasút vezérigazgatója a tranzit rendelkezésére álló 15 nap számításának kezdetéről érdeklődött. Vernes András, a Rail Cargo Hungaria üzletfejlesztési vezetője azt a kérdést feszegette, hogy ha az importőr eltér a tranzitot az országon belül teljesítő vállalkozástól, és utóbbi kifut a 15 napból, akkor az importőrt is terhelheti-e felelősség. Béres Miklós, a PKP Cargo International üzemeltetési igazgatója arra kért – és kapott – választ, hogy az egyes szállítmányoknál pontosan melyik időpont (szerződéskötés, a vonat közlekedése, átrakás) határozza meg, hogy mely rendeletet kell rá alkalmazni.

A záhonyi vámszakmai kerekasztal közönsége (fotó: Tevan Imre)
A közönség

Tóth Gábor és munkatársai mindenkinek legjobb tudásuk szerint válaszoltak, de nem hallgatták el azt sem, hogy van olyan értelmezési kérdés, amelyben pontos állásfoglalást kértek. Jelenleg az illetékes minisztériumok egyeztetnek a témában. A tanácskozás résztvevői ígéretet kaptak, hogy minden föltett kérdésre írásban is érkezik pontos válasz a későbbiekben.

SZERBIA

Az ukrán szakasztól merőben eltérő, de ugyancsak nehéz kihívások jellemzik a szerb határ vasúti teherforgalmát, ezekről a tapasztalatokról is szó esett a kerekasztalon. A Budapest–Belgrád vasútvonal rekonstrukciója keretében épül a Soroksár–Kelebia szakasz, így itt fokozatosan teljes vágányzár lépett életbe, tavaly augusztustól már egyáltalán nem kelhetnek itt át vonatok. Terelőútvonalként azóta a Szabadka–Röszke–Szeged vonal funkcionál, azonban ez is átépül, magyar szakaszán még javában zajlik az építkezés. A kivitelező a teherforgalom számára ezért csak erős korlátozásokkal biztosítja a vasútvonal használatát: dízel vontatással, csökkentett sebességgel, hétköznap kizárólag az éjszakai órákban, a magyar szakaszon keresztezési lehetőség nélkül.

Dr. Kiss Attila pénzügyőr ezredes, a NAV Csongrád-Csanád Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság igazgatóhelyettese így foglalta össze a kelebiai és a röszkei kapacitás különbségét:

napi 24 órában működő 9+4 párhuzamos sáv helyett 12 órán át üzemelő 2+1 sáv áll rendelkezésre.

napi 24 órában működő 9+4 párhuzamos sáv helyett 12 órán át üzemelő 2+1 sáv áll rendelkezésre.

Hogyan lehetséges mégis ilyen körülmények között csaknem ugyanakkora forgalmat lebonyolítani? Először is átvezényelték a Kelebián fölszabadult szakembereket. A legfontosabb viszont, hogy a bevezetett eljárás szerint a fuvarozók előre benyújtják az okmányokat, így a vonatoknak nem kell várniuk a papírmunkára, ha a határon minden rendben van. Ebben a szoros munkarendben – mondta Kiss Attila – megengedhetetlen az olyan baki, hogy például a mozdonyvezető munkaideje lejár, és nincs váltása. A kifeszített tempón legfeljebb az lazíthat, ha a kivitelező hétvégén néha nappali forgalmat is enged.

Németh Réka hozzátette, hogy Röszke hatékonyságához az is kell, hogy a vasúttársaságok belátták, ilyen körülmények között nem szabad fölöslegesen lekötni a kapacitásokat, mert ez valamelyik másik cég vonatánál fog akár napokig tartó várakozást jelenteni. Ha a tervezett vonat mégsem közlekedik, azonnal le kell mondani a menetvonalat.

A NAV és a MÁV már készül arra, hogy októberben – napi két vonatpárral – elindul a személyszállítás is Szeged és Szabadka között. A szolgálati hely konténerekben fog működni.

ROMÁNIA

Szó esett Záhonyban a román–magyar határszakaszról is, amely az ukrán és a szerb határtól eltérően európai uniós belső határ, tehát nincs vám, viszont mivel Románia még nem részese a schengeni egyezménynek, határellenőrzés van. A Lőkösháza–Kürtös átmenet lassúságára sokan panaszkodnak, Németh Réka főigazgató szerint enyhülést hozhat, ha a Békéscsaba és Lőkösháza közötti beruházás végeztével végig két vágány áll majd rendelkezésre 2024. tavaszára. A biharkeresztesi átmenetet viszont sajnos egy időre le kell zárni majd idén nyáron a Püspökladány–Biharkeresztes beruházás pótmunkái miatt.

A V0 Budapestet délről elkerülő tehervasút előkészítése a Hungrail koordinálásában zajlik. A munka keretében az egyesület egy országos vasúti áruszállítási fejlesztési koncepciót is megrendelt a Trenecon és Főmterv tervezőintézetek konzorciumától. Kiss András az előbbi vezető tanácsadója Záhonyban röviden ismertette a munka határátmeneteket érintő vonatkozásait. A legfontosabb kérdés, hogy a schengeni külső határokon hogyan lehet csökkenteni a vonatok, illetve szállítmányok várakozását.

Forrás: Trenecon-Főmterv
Forrás: Trenecon-Főmterv

A tanácskozás végén Dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornok jelezte, hogy a NAV ezentúl évente kívánja megtartani a vasúti vámszakmai kerekasztalt a Hungrail Magyar Vasúti egyesülettel együtt. Hódosi Lajos, a Hungrail ügyvezető igazgatója rövid összefoglalójában megállapította, hogy nincs olyan markáns vámszakmai probléma, amely akadályozná a vasúti árufuvarozást. A folyamatos együttműködés és párbeszéd fönntartása ettől függetlenül hasznos, ezt bizonyította az idei kerekasztal is.

A tanácskozást délután gyakorlati bemutató egészítette ki Eperjeskén. Az érdeklődők megtekintették a széles nyomtávon mintegy másfél évtizede itt működő röntgenberendezést, amely az Ukrajna felől érkező tehervonatok valamennyi kocsiját átvilágítja és lefényképezi.

Röntgenkapu Eperjeskén (fotó: Tevan Imre)
Röntgenkapu Eperjeskén

A képeket később elemzik. A laikus szem nem könnyen fedezi föl a csempészcigarettát rejtő dobozokat. A vámszakmai kerekasztalon arról is szó esett, hogy Kelebián is telepítenek egy ittenihez hasonló – persze a mai kor színvonalának megfelelő – röntgent, sőt, terveznek a záhonyi körzetben is egy második ilyen berendezést.

Egy tartálykocsi képe (Tevan Imre)
Egy tartálykocsi képe

A NAV munkatársai ezután a helyszínen mondták el, hogyan történik egy átlépő vonat vámvizsgálata. Végül mód volt megfigyelni az eperjeskei széles gurítódombon egy belépő vonat vagonjainak kocsirendezését is. Nyitóképünkön a széles Szergej már – az éppen fékezés alatt lévő – utolsó két kocsit is „elengedte”, miután az egész vonatot feltolta a dombra.

(A szerző fotói.)

Ezek is érdekelhetik

Miért drága az olcsó bérlet?

Ekés András mobilitási szakértő, a Mobilissimus ügyvezetője és a FAIRTIQ kelet-közép-európai képviselőjének írása a részletszabályozást még nem ismerve járja körül az olcsó árazásban rejlő lehetőségeket és kockázatokat, nem csak a közlekedés területéről.

Megkezdődtek az új állomási liftek építési munkálatai Tatabányán

A MÁV akadálymentesítést célzó projektjének keretében a tatabányai állomáson három új lift épül, mintegy 1 milliárd forintból.

Csökkenő pontosság: közös pont a svéd és a magyar vasútban

A skandináv országban tavaly késtek a vonatok a legtöbbet 2010 óta. Az adatokat torzítja egy egyszeri, kirívó eset. 

Kisokos a helyközi közlekedés új tarifarendszeréről

Március 1-jén lép életbe a magyar helyközi közlekedés új tarifarendszere.

Digitális, okos, kényelmes

Az okosjegy, a prémiumszolgáltatás és az online jegyváltás népszerűsége is nőtt a MÁV-START-nál. A MÁV-START belföldi és nemzetközi vonatait tavaly rekordszámú, mintegy 181 millió utazáshoz...

Letörte a sorompót, majd megállt a vonat útjában

Szaporodnak az útátjáróban a balesetek, és általában nem a vasút a hibás. A MÁV ismételten felhívja a közúton közlekedők figyelmét arra, hogy a vasúti átjárókban...

Legfrissebb híreink

Elindult a Magyar Vasút Podcast csatorna!

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Magyar Vasút portfólió: podcast csatornát indítottunk.

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Online szerkesztőségünk egy körkérdés formájában új rovattal jelentkezik: a vasúti ágazatban tevékenykedő szakembereket kérdezünk meg egy-egy aktuális témában, akik röviden véleményt nyilvánítanak arról. Elsőként a csendes vasútvonalakkal kapcsolatban kérdeztünk három szakembert.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

A közszolgáltatási piacon 2034-től lehet verseny

A MÁV-val és a GYSEV-vel megkötötték a szerződéseket, a buszközlekedésre márciusban jön a pályázat. A tervek szerint idén márciusban írják ki a tendert Magyarország teljes...

Több mint negyedmillió éjszakai utas a MÁV-START-nál

Budapest Béccsel versenyez a legtöbb éjszakai járattal érintett csomópont címéért. Európában néhány éve megfordult a trend, elsősorban az osztrák államvasút befektetése nyomán növekszik a hálókocsis,...

Violeta Bulc és a Dán Államvasutak kapták a vasúti Oscar-díjat

Az Európai Vasúti Díjat a CER és az UNIFE ítélte oda az Európai Bizottság korábbi közlekedési biztosának, illetve a DSB-nek. Az Európai Vasúti Díjat már...

A rovat további cikkei

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Online szerkesztőségünk egy körkérdés formájában új rovattal jelentkezik: a vasúti ágazatban tevékenykedő szakembereket kérdezünk meg egy-egy aktuális témában, akik röviden véleményt nyilvánítanak arról. Elsőként a csendes vasútvonalakkal kapcsolatban kérdeztünk három szakembert.

Az Egyesült Királyság a legbiztonságosabb, Magyarország a középmezőnyben

Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.
$('.slider').slick({ infinite: true, dots: true, arrows: false, autoplay: true, autoplaySpeed: 3000, fade: true, fadeSpeed: 1000 });