fbpx
2024. március 1. péntek

Az évtized végére több száz önvezető vonat járja már az európai síneket

Koppenhága teljes elővárosi vasútját önvezető üzemmódra állítják át egy évtized alatt.

A dán állami vasúttásaság, a DSB pályázatot ír ki a vezető nélküli koppenhágai elővárosi vasúti flottára. A 170 km-es, 7 vonalból álló hálózat 86 állomást szolgál ki, és ezzel ez lehet a világ legnagyobb önvezető vasúti elővárosi rendszere. A dán S-tog vonalakon jelenleg 104 darab az Alstom és a Siemens által az 1980-as évek második felében gyártott 8 kocsis, illetve 31 darab 4 kocsis szerelvény közlekedik.

A DSB arra számít, hogy 2025 elejéig kiválasztják a beszállítót, és az első új vonatok 2029-től állnak forgalomba – egészen 2037-ig. A beszerzés önmagában is igen jelentős, de nem volt még hasonló nagyágrendű vasúti önvezetéssel (Autonomous Train Opeation, ATO) kapcsolatos beszerzés.

- Hirdetés -

Természetesen nem csak új vonatokra, de jelentős infrastrukturális fejlesztésre is szükség lesz, az első ATO rendszerű vonal az F lesz, ami 2029-re készül el. Az automatizálás a metróüzemekhez hasonló elven működik: a pályahálózatot működtető Banedanmark 2022 szeptemberében fejezte be a CBTC telepítését.

Hasonló rendszerek a világ ma már 61 metróhálózatán működnek, összesen 520 km-nyi szakaszon

– köztük a budapesti 4-es metrón. Ehhez mérten is nagy előrelépés lesz a koppenhágai projekt.

Nagyvasúti automatizálás

Metrókon és dedikált személyszállító vonalakon, ahol ráadásul a pálya fizikailag is jó elválasztott már jól működik a teljes automatizálás.  A nagyvasút esetében azonban még nem látható pontosan, merre indulnak a fejlesztések, nincsen egységes európai menetrend az ATO bevezetésére.

A tervek megvalósítása kapcsán a legfontosabb szerepe annak van, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztése során milyen eszközökkel lehet számolni. Az Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) kiépítését 2030-ig az összes TEN-T korridoron írta el az EU, de a forgalmasabb vonalakon a legtöbb országban ez már ki is épülhet.

Az ETCS L2-es szinten a vezető már tulajdonképpen csak felügyeli a vonatok közlekedését, és ez már hamarosan a legtöbb nagyobb forgalmat bonyolító európai vasútvonalon adottság lesz. Ahhoz azonban, hogy tovább lehessen lépni, szükség lenne az L3-as szintre – emellett lehetséges lesz a 4-es szintű, tehát teljes automatizálás is.

Az L3 úgynevezett mozgó blokkal működik, a biztosítóberendezés a sebesség alapján állapítja meg a követési távolságokat, a járművek, a pálya és az irányítás folyamatos élő adatkapcsolatot tart fenn. Ehhez a legfőbb akadály, hogy a tehervonatokon  ma még csak a vonatok digitálisak – a kocsikról nem lehet információt kapni. Ezért ehhez a szinthez szükséges a DAC bevezetése, amivel lehetővé válik a tehervonatok minden egyes teherkocsijának követés is.

DAC-ra várva

Azt még nem tudjuk, hogy a DAC mikorra készülhet el, de már az áruszállításban is sikerült bizonyítani, hogy lehetséges az önvezetés. 2020-ban Svájcban 3 hónapon át – igaz felügyelő mellett – tesztelték egy fővonalon az automata közlekedést. A rendszert fejlesztő AŽD szerint ez volt az első önvezető tehervonat tesztelés éles körülmények között.

Hollandia és Németország között, az Emmerich-Oberhausen vonalon adják az ETCS L2 biztosítóberendezést. Ehhez kapcsolódóan

2025-től az első, teljesen önvezető tehervonatok is elindulnak

napi forgalomban Kijfhoek és Valburg között.

Míg a közúton a vezető kiváltásának egyik fő motivációja a bérköltségek csökkentése, ez nem releváns a vasút estében. Az ATO rendszerek legfőbb előnye a kapacitások növelése: ugyanazon a pályán akár 30-40 százalékkal több vonat is haladhat, így jelentősen csökkenti az új építések költéségt. A másik fontos hatás a menetrendszerűség növekedése, zavar esetén az azonnali és hatékony beavatkozási lehetősége.

Az áruszállításban azonban még biztosan hosszú időszak kell ahhoz, hogy teljesen önvezető vonatok közlekedjenek az európai síneken, hiszen az ETCS L2 kiépítése és a DAC megvalósítása is szükséges ehhez. Azonban a metrók után az elővárosi (S-Bahn), HÉV-vonalakon egyre inkább hatékony megoldás lehet a növekvő utasigények kiszolgálására újabb kapacitások építése nélkül. Ez annyira így van, hogy például Hamburgban már 2025-től az ETCS L2-re épülő rendszer keretében felügyelt önvezető üzemmódban fognak közlekedni az Alstom új szerelvényei.

Címlapkép: a hamburgi S-Bahn új szerelvényei. Forrás: Alstom

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Online szerkesztőségünk egy körkérdés formájában új rovattal jelentkezik: a vasúti ágazatban tevékenykedő szakembereket kérdezünk meg egy-egy aktuális témában, akik röviden véleményt nyilvánítanak arról. Elsőként a csendes vasútvonalakkal kapcsolatban kérdeztünk három szakembert.

Az Egyesült Királyság a legbiztonságosabb, Magyarország a középmezőnyben

Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

Az Egyesült Királyság a legbiztonságosabb, Magyarország a középmezőnyben

Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.

Hat százalékkal csökkent tavaly a vasúti áruszállítás teljesítménye

2023 utolsó negyedévében öt százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest.

Elmaradt a vasúti fordulat az európai kohéziós politikában

Továbbra is több forrást biztosít az EU a közúti fejlesztésekre, mint a vasútiakra a 2021-2027 közötti tagállami fejlesztési tervek elemzése alapján. A 2021-2027 között elkölteni...

A rovat további cikkei

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Online szerkesztőségünk egy körkérdés formájában új rovattal jelentkezik: a vasúti ágazatban tevékenykedő szakembereket kérdezünk meg egy-egy aktuális témában, akik röviden véleményt nyilvánítanak arról. Elsőként a csendes vasútvonalakkal kapcsolatban kérdeztünk három szakembert.

Az Egyesült Királyság a legbiztonságosabb, Magyarország a középmezőnyben

Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.

Olcsóbb lesz az utazás Szeged és Szabadka között

Március 1-jétől a nemzetközi jegyek és a bérletek is olcsóbbak lesznek.
$('.slider').slick({ infinite: true, dots: true, arrows: false, autoplay: true, autoplaySpeed: 3000, fade: true, fadeSpeed: 1000 });