Az igény megvan, de magától nem javul a vasút részaránya, a döntéshozóknak tenni kell a fejlődésért.
A fenntarthatósági elvárások, elektromos átállás, energiahatékonyság és az utazási szokások megváltozásai is mind a vasút iránti keresletet növeli a következő évtizedekben az Arthur D. Little tanácsadócég jelentése szerint.
Az elkövetkező években a teljes vasúti ökoszisztéma rég nem látott változásokon megy majd keresztül, ami nem csak növekedést fog magával hozni, hanem teljesen átalakíthatja a jelenlegi vasúti értéklánc szerkezetét – vonhatjuk le a Rail 2040 Scenarios and CEO agenda című kiadványból.
Az Arthur D. Little tanácsadócég alapvetően a menedzserek és a jövedelmezőség irányából közelíti meg a vasúti piacot is. A fő hajtóerőt a változások kapcsán szerintük a külső körülmények lesznek.
Az éghajlatváltozás elképzelhetetlen ugyanis a vasút nélkül. Az európai üveggázháhatású gázok (ühg) kibocsájtásának negyedéért a közlekedés felel – szinte teljes egészében a közúti személy- és áruszállítás. A jelenleg tervek szerint az egy főre jutó 8 tonnáról 2 tonnára kellene csökkenteni az ühg-kibocsájtást. Ebben az elektromos autók nem fognak megoldást hozni, muszáj lesz a városi közösségi közlekedés és vasút felé terelni a személy- és áruforgalmat.
Azon túl, hogy a vasúti személyszállítás már ma is alapvetően elektromos közlekedési mód, rendkívül energiatakarékos is: a francia TGV esetében 3-4 kilovattóra 100 kilométerre vetítve (Wh/100 km) az energiafelhasználás utasonként, szemben egy elektromos autó 15-20 kWh-jával. Hasonló az eredmény a vasúti áruszállítás esetében is, ahol a vasút elektromos fogyasztása 8 kWh/tonna/100 km, míg az elektromos teherautóé 15 kWh/tonna/100 km.
A vasút szemmélyszállításban ötször, áruszállításban kétszer hatékonyabb az energiafelhasználásban a közúthoz képest, még ha mindkettő tisztán elektromos is.
Nem csak a fenntarthatóság, az infláció és az energiaköltségek is a vasút iránti kereslet növekedése felé mutatnak, amit a jelenleg inflációs környezet is segít. Eközben a népesség és az egy főre jutó mobilitás is tovább növekszik Európában és az egész világon. Az EU-ban az Eurostat 2020-as jelentése szerint az egy főre jutó, utaskilométerben mért mobilitás az elmúlt 25 évben 27%-kal nőtt, ez pedig még tovább nőhet a tanácsadócég elemzői szerint.
Új lendület, új technológiák
A következő évtizedben jelentős változások várhatók a vasúton, mert csak így lehet a 2050-re mind az áru-, mind a személyszállításban a 2019-s bázisévhez mérten várt 200 százalékos növekedést elérni. Egyszerűen hatékonyabban lehet a közlekedést vasúti rendszerekkel szervezni, de ma már nemcsak vasútban szabad gondolkodni, hanem integrált intermodális rendszerekben. Ehhez azonban a távolsági és helyi személyszállításban leginkább a kormányoknak, szabályozóknak lesz szükség változásra, hogy hatékonyan tudják kezelni a mobilitási elvárások átalakulását.
A szabályrendszernek, árazásnak azért lesz óriási szerepe, mert ez alapján döntenek az emberek, hogy mennyiben hajlandók repülés helyett vonatozni, vagy autózás helyett vonatra vagy más közösségi közlekedésre szállni. Ugyan egyre fontosabb az embereknek a fenntarthatóság, de inkább csak elméletben, mint a gyakorlatban. A Kantar piackutató cég 2020-as mobilitási tanulmánya szerint 2020-ban az európaiak kétharmada figyelembe vette az ökológiai hatást, de csak 5 százalékuk vette figyelembe azt legutóbbi utazása során.
A döntéseket az árazás határozza meg leinkább, ezért van fontos szerepe annak, hogy mennyire kell a közlekedésben közvetlenül az ühg-kibocsájtást megtéríteni – ha ezt közvetlenebbé teszik az államok, akkor sokkal gyorsabban nőhet a vasút iránti kereslet.
A piaci verseny utast hoz
Az árvonzó képesség javításában a vasúti piacnak is van lehetősége: a fapados légitársaságokhoz hasonló vasúti szolgáltatók (pl. Lumo, Ouigo, Avlo) érdemi utasszám-növekedést tudtak elérni. A keresletet növelhetik a költségeket csökkentő új technológiák, mint az automatizálás, prediktív karbantartás. A helyi közösségi közlekedéssel történő infrastrukturális, árazási és menetrendi integráció is mind tovább növelhetik a vasúti utasszámot és a mobilitási arányt.
Az Arthur D. Little két szcenáriót vizsgált mindezek alapján, hogyan nő majd az európai mobilitási igény:
- Stagnálás szcenárió: évi átlagos +0,5%-os mobilitásnövekedéssel számolnak utaskilométerben a személyszállítás esetén, illetve évi +1,0%-os áruszállítás-növekedéssel tonnakilométerbeben.
A vasúti személyszállítás 8%-os és az áruszállítás 20%-os piaci részesedése fennmaradna, amit a vasúti infrastruktúrába történő nem elégséges beruházások korlátoznának. - Gazdasági növekedési szcenárió: évi +1,5%-os mobilitásnövekedés személy, illetve +2,0%-os áruszállítási növekedés.
Ebben a forgatókönyvben a vasút aránya 3-4-szeresére nőne 2035-2040-ig, hogy a növekvő mobilitás mellett is kiszolgálja a tömeges és gyors ökológiai átmenetet. A mobilitás növekedése, az élénk gazdasági növekedés, a vasúti beruházások hatására a személyszállításban 10%-ra, az áruszállításban 25%-ra növekedne a közlekedési munkamegosztásban a vasút szerepe.
Címlapkép: Inetrnational Maglev Board
