A mai napon tartották az EU informális közlekedési tanácsának ülését Budapesten, amelyen többek között Lázár János építési és közlekedési miniszter is jelen volt. Dr. Alberto Mazzola, az Európai Vasúti és Infrastruktúratársaságok Közösségének (CER) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy milyen intézkedésekre van szükség a versenyképes, fenntartható és jövőorientált uniós közlekedéspolitika kialakításához. Külön hangsúlyozta, hogy szükség van egy olyan európai nagysebességű vasúti főtervre, amely 2050-re összekötné az összes európai fővárost és nagyvárost, biztosítva ezzel az uniós polgárok több mint 60%-a számára a nagysebességű vasút elérhetőségét, valamint 750 milliárd euró társadalmi hasznot. Ennek fontosságát az Európai Bizottság elnöke, von der Leyen is elismerte.
Az ülésen a nagysebességű vasút sikertörténet példájaként Kínát hozták fel. Kína rendelkezik a világ legnagyobb és legelterjedtebb NSV hálózatával (45 000 km), amelynek nettó hasznát 378 milliárd dollárra becsülik, a befektetés éves megtérülése pedig 6,5%. A hálózat hozzájárult ahhoz is, hogy Kína jelentősen csökkentse az olajtól és az importtól való függőségét, amely Európa számára is megoldandó probléma.
Alberto Mazzola elmondta, hogy egy ilyen átfogó európai hálózat a meglévő NSV hálózat háromszorosát jelentené, és 550 milliárd euróra becsült beruházási költséget igényelne, ami egy nemrégiben készült európai tanulmány szerint 2070-ig 750 milliárd eurónyi nettó pozitív társadalmi hasznot eredményezne. Ezen túlmenően a becslések szerint 1,5 milliárd munkahely jöhetne létre, és 5 milliárd tonna CO2-kibocsátást lehetne megtakarítani.
A CER ügyvezetője hangsúlyozta továbbá a miniszterek számára, hogy a megfelelő finanszírozás a jól működő vasúti rendszer központi eleme, a vasúti infrastruktúra azonban a legtöbb tagállamban még mindig alulfinanszírozott. Az EU csak méltányos, hosszútávú és átfogó finanszírozás biztosításával tudja kezelni azokat a nyilvánvaló szűk keresztmetszeteket, amelyek megakadályozzák, hogy a vasúti piac a fenntartható közlekedés valódi gerincét jelentő potenciálját elérje.
Miközben a vasúti rendszer elkötelezett a jelenlegi infrastruktúra innováció és digitalizáció révén történő maximális kihasználásában – amiben az ERTMS-nek és a DAC-nak kulcsszerepe lesz – mindazonáltal szükség van az infrastruktúrába történő beruházásokra és a vasúti árufuvarozásnak az EU fő szakpolitikai területeibe való beépítésére. Beleértve az éghajlatváltozással és a katonai mobilitással kapcsolatos szakpolitikai területeket is. Hasonlóképpen szükség van az EU többéves pénzügyi keretének (MFF) bővítésére, valamint a magánberuházások ösztönzését elősegítő lehetőségek feltárására, többek között a „szennyező fizet” elv alkalmazására és a bevételek elkülönítésére a legzöldebb közlekedési módok számára.
Alberto Mazzola kiemelte azt is, hogy a nagysebességű vasút kulcsfontosságú a minőségi és kényelmes vasúti szolgáltatások biztosításához, a kőolajfüggőség csökkentéséhez és a szén-dioxid-mentesítéshez. Az EU összes fővárosát és nagyvárosát összekötő nagysebességű vasúthálózat kiépítésével a vasút piaci részesedése a távolsági forgalomban 50% fölé emelkedhetne, amely valódi és tartós közlekedési módváltást eredményezne. A 2025 és 2070 közötti időszakban több mint 100 millió tonna CO2-t lehetne évente megtakarítani, amennyiben a forgalmat sikerülne az NSV-re átterelni. Számszerűsítve ez a megtakarítás évi 10 milliárd euróval lenne egyenértékű, amely alkalmas lenne a 31 849 km hosszú, rendkívül ambiciózus NSV hálózat finanszírozására.
Fotó és forrás: CER
