fbpx
2024. március 5. kedd

A tudatos energiagazdálkodók terepe lesz igazán az EKR

Harmadik évébe fordul az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer Magyarországon. Egyre nő a tét, mind az energiapiaci környezet, mind pedig a rendszerből adódó költségviszonyok miatt. A független tanácsadói szervezet, a KPMG szakértői arra figyelmeztetnek: a kedvezményezett vállalkozásoknak számtalan buktatót kell leküzdeniük, ha be akarják zsebelni a hatékonyságjavulásért kimért jutalmakat.

Többéves szabályozói előkészítő munka után, 2021. január 1-jén vezették be az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR) Magyarországon. A rendszerben a „szennyező fizet elve” alapján az energiaellátásban részt vevő vállalatok kötelesek a számukra évente meghatározott energiamegtakarítási célokat elérni (a végső felhasználók részére értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség százalékos arányában).

Mostanra túl vannak az ismerkedési fázison a magyarországi villamosenergia-, földgáz- és üzemanyag-kereskedők. Ettől az évtől immár a kötelezettek mellett a rendszer kedvezményezettjeinek figyelmére is érdemes az EKR. A megtakarítani előírt Petajoule-ok mértéke 2022-höz képest ugyanis megháromszorozódik, ha pedig 2021-hez viszonyítunk, akkor meghatszorozódik, a 2024–27 közötti időszakban pedig tetőzik. A rendszerből várható összes megtakarítás 2030-ig összesen mintegy 18 PJ lesz (viszonyításképpen a Magyarországon lévő mintegy 15 500 közintézmény épületeinek éves energiafogyasztása összesen 80 PJ). Tavaly a legnagyobb megtakarítást eredményező és a leggyakoribb intézkedéstípusok a gőzzel kapcsolatos ipari folyamatok korszerűsítése, a hőszivattyú beépítése (épületgépészet) és a kompresszor cseréje (sűrített levegős ipari folyamatok) voltak.

- Hirdetés -

Amíg az EKR első két évében a kötelezettek jobbára inkább kifizették a gigajoule-onkénti 50 ezer forintos büntetést, addig 2023-tól már sokkal inkább megéri a fáradságot a kötelezett szolgáltatóknak és kedvezményezett ügyfeleknek összefogni, hogy energiahatékonysági fejlesztés végrehajtásával és annak igazolásával nyerjék el és osszák el az így felszabaduló kvóták ellenértékét. A jelenlegi piaci árak mellett akár évi 50 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amit a kötelezett szolgáltatóknak reálisan érdekükben állhat kifizetni a fejlesztéseket megvalósító kedvezményezetti ügyfélkörnek az úgynevezett fehér bizonyítvánnyal igazolt energiahatékonysági fejlesztéseikért. Az egyik tényező, ami jelenleg motiválja ezeket a fejlesztéseket, az az, hogy ha ezt nem teszik, akkor ennek többszörösét kellene kifizessék büntetésként az energiakereskedők. A másik tényező pedig maga az energia ára, ami ilyen magas szinteken természetszerűen az energiatakarékossági fejlesztésekre kötelezi a fogyasztókat.

Ugyanakkor a KPMG szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a beruházási döntéstől a fehér bizonyítvány ellenértékének megszerzéséig számos ponton bukhat el a projekt, ezért hozzáértő lebonyolító nélkül nem érdemes belevágni. Hiszen akár rögtön az első lépésnél aknára futhat egy beruházó: eltérően a hagyományos pályázati konstrukcióknál megszokott menettől, itt nem a kedvezményezettnek kell bejelentenie, hogy fejlesztést hajt végre, hanem annak az energiakereskedőnek, aki majd az igazolt megtakarítást leírhatja a kötelezettségei közül. Ebből a szabályból következik az is, hogy a fejlesztést elhatározó fogyasztó és az azt bejelenteni képes szolgáltató egymásra találásánál is célszerű egy tanácsadónak bábáskodni.

Bár az EKR elvileg lakossági, közintézményi és vállalati ügyfelek számára egyaránt nyitott, a számítások szerint túlnyomórészt vállalatok lesznek azok, amelyek ilyen energiahatékonysági fejlesztésekbe belevágnak. Egyfelől a projekteket energetikai audittal kell lezárni, és az így elnyerhető megtakarítást előzetesen célszerű meg is tervezni. Ezt a folyamatot tanácsadó nélkül szinte esélytelen lefolytatni, így a kapcsolódó költségek csak egy meghatározott beruházási volumen mellett térülnek meg az elnyerhető kvóták értékesítéséből.

Ráadásul nem a jelen állapothoz képest elért energiamegtakarítást kell kimutatni, hanem az EKR rendszer miatti többlet-megtakarítást. Ez lakossági fogyasztó esetében akár azt is jelentheti, hogy annak ellenére nem érne el a nemzetközi benchmarkhoz képest javulást, hogy amúgy egy elavult kazánt cserélne egy jobb minőségűre. Hiszen ami magyar viszonylatban már előrelépés, az előfordulhat, hogy az EKR kritériumrendszerben még mindig csak a kötelező minimum kategóriája lenne.

A szabályismereten, a volumenkorláton és az adminisztrációs terheken túl ugyancsak a vállalati beruházók mellett szól a finanszírozás időtartama és előre nem tervezhető lefutása. Tanácsadó igénybevétele esetén jobb esély nyílik arra, hogy kredibilis kedvezményezett részteljesítésre is kapjon finanszírozást a kötelezett szolgáltatójától, ám, ha ismeretlenül talál egymásra kötelezett és kedvezményezett, akkor jó eséllyel csak az energiahatékonysági fejlesztésért járó fehér bizonyítvány eladását követően jutna pénzéhez a beruházó kedvezményezett.

Noha úgy tűnhet, sok a kérdőjel az EKR-re alapozott fejlesztésekért kapható pénzek körül, ennek ellenére számottevő összegről van szó, és érdemes belevágni ilyen fejlesztésekbe. Azok a vállalatok, amelyeknek működési költségeik között jelentős tétel az energia, versenyképességük helyreállítását és többletfinanszírozást nyerhetnek ilyen projektek által.

Legfrissebb híreink

Elindult a Magyar Vasút Podcast csatorna!

Beszélgetőpartnereink:
Dr. Mosóczi László vezérigazgató, MÁV-START Zrt. vezérigazgató, VOLÁNBUSZ Zrt.
Dr. Kormányos László műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, MÁV-START Zrt.
Hegyi Zsolt szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettes, MÁV-START Zrt.
Kruchina Vince általános vezérigazgató-helyettes ,VOLÁNBUSZ Zrt.

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Akik válaszolnak:
Németh Réka forgalmi és üzemviteli főigazgató, MÁV Zrt.
Dr. Katona László vezérigazgató, MMV Magyar Magánvasút Zrt.
Hegedűs Zsolt teherkocsi üzembentartás vezető, Rail Cargo Hungaria Zrt.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

További cikkek a szerzőtől

Elindult a Magyar Vasút Podcast csatorna!

Beszélgetőpartnereink:
Dr. Mosóczi László vezérigazgató, MÁV-START Zrt. vezérigazgató, VOLÁNBUSZ Zrt.
Dr. Kormányos László műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, MÁV-START Zrt.
Hegyi Zsolt szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettes, MÁV-START Zrt.
Kruchina Vince általános vezérigazgató-helyettes ,VOLÁNBUSZ Zrt.

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Akik válaszolnak:
Németh Réka forgalmi és üzemviteli főigazgató, MÁV Zrt.
Dr. Katona László vezérigazgató, MMV Magyar Magánvasút Zrt.
Hegedűs Zsolt teherkocsi üzembentartás vezető, Rail Cargo Hungaria Zrt.

Elindult a Magyar Vasút Podcast csatorna!

Beszélgetőpartnereink:
Dr. Mosóczi László vezérigazgató, MÁV-START Zrt. vezérigazgató, VOLÁNBUSZ Zrt.
Dr. Kormányos László műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettes, MÁV-START Zrt.
Hegyi Zsolt szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettes, MÁV-START Zrt.
Kruchina Vince általános vezérigazgató-helyettes ,VOLÁNBUSZ Zrt.

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Akik válaszolnak:
Németh Réka forgalmi és üzemviteli főigazgató, MÁV Zrt.
Dr. Katona László vezérigazgató, MMV Magyar Magánvasút Zrt.
Hegedűs Zsolt teherkocsi üzembentartás vezető, Rail Cargo Hungaria Zrt.
$('.slider').slick({ infinite: true, dots: true, arrows: false, autoplay: true, autoplaySpeed: 3000, fade: true, fadeSpeed: 1000 });