fbpx
2024. március 1. péntek

A legszennyezőbb repülést hozzák helyzetbe a vasút helyett az uniós szabályok

Az eurokraták hazaútjaik során is láthatják, hogy sokkal olcsóbb repülni, mint vonatozni az uniós fővárosokba Brüsszelből. A képtelen helyzet oka, hogy a kiemelten szennyező repülés a mai napig adómentes.

Vasúton 80 százalékkal kisebb szennyezéssel jár az utazás, mint repülővel. Hiába van kiváló vasúti rendszer Európa legtöbb országa között, nagyon kevesen választják a hosszabb távú utakra a vasutat. A kevés elérhető statisztika szerint a nyugat-európai országokban nem csak a személyautó, de a repülés is előzi a vasutat a 100 kilométer feletti utazások modális megoszlásában.

A képtelen helyzetre a Greenpeace elemzése is felhívta a figyelmet: azt vizsgálták meg, hogy az uniós fővárosból, Brüsszelből a többi vasúton is elérhető fővárosba mennyiért lehet eljutni, és ez mennyivel drágább vagy olcsóbb, mint a repülés.

- Hirdetés -

A 2023 decemberére elvégzett vizsgálatok 20 európai nagyvárost vizsgáltak, és 18-ba olcsóbb volt repülni, mint vonatozni. Minden esetben három időpontot vizsgáltak.

Összességében háromszor drágábban lehetett a kiválasztott 20 európai nagyvárosba eljutni vonattal Brüsszelből, mint repülővel.

Míg repülővel közvetlenül el lehetett jutni mindenhova, vonattal csak négy városba. A vonatjegyek nem csak drágák voltak, nehéz is volt megvenni őket, sok esetben már hónapokkal korábban elfogytak.

Mindez nem véletlen: az európai országok kormányai és az Európai Unió szabályrendszere is a légitársaságoknak kedveznek, és így hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.

A vasút esetében az állami támogatásokat igyekeztek visszaszorítani, addig a repülésnél ez a mindennapok része. A Covid járvány kapcsán 41,8 milliárd eurónyi támogatást kaptak az európai légitársaságok a Transport & Environment gyűjtése szerint. Ez a mai árfolyamon közel 16 ezer milliárd forintnyi összeg nem csak hazai szemmel kiemelkedő.

A Covid járvány alatt, 2021-ben az összességében jóval több utast szállító teljes vasúti iparág 26 milliárd euró támogatást kapott csupán a kormányoktól az EU országaiban.

Mindez azonban a jéghegy csúcsa:

nemcsak a nemzetközi, hanem az Európán belüli légi utaknál sem kell továbbra sem áfát fizetni az eladott menetjegyek után, illetve a kerozin is mentesül a jövedéki adó alól.

Ez a támogatásokhoz mérten sokkal nagyobb kedvezmény, évi legalább 60-70 milliárd eurót jelent. Mindez azt eredményezi, hogy egy vonatjegy legalább ötödével drágább már akkor is a fogyasztóknak csak az áfa miatt, ha nettó áron ugyanannyiba kerülne is. Az áfa átlagos kulcsa ugyanis 21 százalék az uniós országokban.

Mivel a kerozin a repülés költségeinek jelentős részét adja, összességében már közel a repülőjegyek árának harmadát adhatja az állami adókedvezmény az európai országokban.

Az Eurostat statisztikáiból lehet az uniós országok közötti nemzetközi utazások adatait is vizsgálni. Ebből az látható, hogy az EU országokból ötből négy utazás repülővel történik, és csupán egy vasúton.

A fenti számításban nem szerepelnek egyéb közlekedési módok, és csak 23 országra érhető el adat. A vasúttal nem rendelkező Málta és Ciprus mellett a vasúti közlekedésről szinte semmilyen adatot az Eurostat felé nem közlő Hollandia és Belgium is hiányzik az adatokból.

Ahogy azonban az adatokból látható, nyoma sincsen zöld átállásnak: a repülés 80 százalék körüli részesedése csak a koronavírus járvány első évében csökkent enyhén, de gyorsan visszakapaszkodott.

Az egyes országok között elég jelentősek a különbségek: a kelet-közép-európai országokban, így hazánkban is jóval magasabb a vasút részesedése az átlagos európai 20 százalékhoz képest. A rekorder szlovák értékeket árnyalja, hogy feltehetőleg sokan a közeli bécsi repteret is használják utazásaikhoz.

A példák azt is mutatják, hogy ahol sűrű és megfizethető áru a vasúti személyszállítás a környező országok felé, ott többen választják a vasutat.

Címlapkép: Dan Asaki / Unsplash – a brüsszeli főpályaudvar

Ezek is érdekelhetik

A közúti áruszállítás hazai támogatása növeli a vasút versenyhátrányát

Számos olyan lépés történt, ami összességében segíti, hogy a magyar kamionosok jobb eséllyel induljanak versenybe az európai utakon.

Tavaly elérte a célját az egyeskocsi-támogatás

Egymilliárd árutonna-km teljesítményt segített realizálni az állami szubvenció a szórt fuvaroknál.

Tavaly elérte a célját az egyeskocsi-támogatás

Egymilliárd árutonna-km teljesítményt segített realizálni az állami szubvenció a szórt fuvaroknál.

Európa-bajnok a magyar vasút állami támogatása

Bár a magyar állam gazdasági teljesítményének arányában, Ausztria után a legtöbbet költ a vasútra, ennek szinte egésze a közszolgáltatás finanszírozását szolgálja.

Kovács Imre bízik a Hungrail érdekérvényesítő képességében

A vasúti cégek versenyképességéről és az állami támogatások szükségességéről beszélt Kovács Imre a Trend FM műsorában.

Legfrissebb híreink

Felújítják a Madrid-Sevilla nagysebességű vasútvonalat

Több 700 millió euróból újítják meg az első spanyol nagysebességű vasútvonal komplett infrastruktúráját.

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Online szerkesztőségünk egy körkérdés formájában új rovattal jelentkezik: a vasúti ágazatban tevékenykedő szakembereket kérdezünk meg egy-egy aktuális témában, akik röviden véleményt nyilvánítanak arról. Elsőként a csendes vasútvonalakkal kapcsolatban kérdeztünk három szakembert.

Az Egyesült Királyság a legbiztonságosabb, Magyarország a középmezőnyben

Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

Az Egyesült Királyság a legbiztonságosabb, Magyarország a középmezőnyben

Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.

Hat százalékkal csökkent tavaly a vasúti áruszállítás teljesítménye

2023 utolsó negyedévében öt százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest.

Elmaradt a vasúti fordulat az európai kohéziós politikában

Továbbra is több forrást biztosít az EU a közúti fejlesztésekre, mint a vasútiakra a 2021-2027 közötti tagállami fejlesztési tervek elemzése alapján. A 2021-2027 között elkölteni...

A rovat további cikkei

MV Körkérdés: csendes vasútvonalak

Online szerkesztőségünk egy körkérdés formájában új rovattal jelentkezik: a vasúti ágazatban tevékenykedő szakembereket kérdezünk meg egy-egy aktuális témában, akik röviden véleményt nyilvánítanak arról. Elsőként a csendes vasútvonalakkal kapcsolatban kérdeztünk három szakembert.

Az Egyesült Királyság a legbiztonságosabb, Magyarország a középmezőnyben

Az elmúlt években megnőtt a vasúti balesetek és siklások száma Magyarországon. Európai összevetésben azonban még így is a középmezőnybe tartozik hazánk.

Olcsóbb lesz az utazás Szeged és Szabadka között

Március 1-jétől a nemzetközi jegyek és a bérletek is olcsóbbak lesznek.
$('.slider').slick({ infinite: true, dots: true, arrows: false, autoplay: true, autoplaySpeed: 3000, fade: true, fadeSpeed: 1000 });