Az eurokraták hazaútjaik során is láthatják, hogy sokkal olcsóbb repülni, mint vonatozni az uniós fővárosokba Brüsszelből. A képtelen helyzet oka, hogy a kiemelten szennyező repülés a mai napig adómentes.
Vasúton 80 százalékkal kisebb szennyezéssel jár az utazás, mint repülővel. Hiába van kiváló vasúti rendszer Európa legtöbb országa között, nagyon kevesen választják a hosszabb távú utakra a vasutat. A kevés elérhető statisztika szerint a nyugat-európai országokban nem csak a személyautó, de a repülés is előzi a vasutat a 100 kilométer feletti utazások modális megoszlásában.
A képtelen helyzetre a Greenpeace elemzése is felhívta a figyelmet: azt vizsgálták meg, hogy az uniós fővárosból, Brüsszelből a többi vasúton is elérhető fővárosba mennyiért lehet eljutni, és ez mennyivel drágább vagy olcsóbb, mint a repülés.
A 2023 decemberére elvégzett vizsgálatok 20 európai nagyvárost vizsgáltak, és 18-ba olcsóbb volt repülni, mint vonatozni. Minden esetben három időpontot vizsgáltak.
Összességében háromszor drágábban lehetett a kiválasztott 20 európai nagyvárosba eljutni vonattal Brüsszelből, mint repülővel.
Míg repülővel közvetlenül el lehetett jutni mindenhova, vonattal csak négy városba. A vonatjegyek nem csak drágák voltak, nehéz is volt megvenni őket, sok esetben már hónapokkal korábban elfogytak.
Mindez nem véletlen: az európai országok kormányai és az Európai Unió szabályrendszere is a légitársaságoknak kedveznek, és így hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
A vasút esetében az állami támogatásokat igyekeztek visszaszorítani, addig a repülésnél ez a mindennapok része. A Covid járvány kapcsán 41,8 milliárd eurónyi támogatást kaptak az európai légitársaságok a Transport & Environment gyűjtése szerint. Ez a mai árfolyamon közel 16 ezer milliárd forintnyi összeg nem csak hazai szemmel kiemelkedő.
A Covid járvány alatt, 2021-ben az összességében jóval több utast szállító teljes vasúti iparág 26 milliárd euró támogatást kapott csupán a kormányoktól az EU országaiban.
Mindez azonban a jéghegy csúcsa:
nemcsak a nemzetközi, hanem az Európán belüli légi utaknál sem kell továbbra sem áfát fizetni az eladott menetjegyek után, illetve a kerozin is mentesül a jövedéki adó alól.
Ez a támogatásokhoz mérten sokkal nagyobb kedvezmény, évi legalább 60-70 milliárd eurót jelent. Mindez azt eredményezi, hogy egy vonatjegy legalább ötödével drágább már akkor is a fogyasztóknak csak az áfa miatt, ha nettó áron ugyanannyiba kerülne is. Az áfa átlagos kulcsa ugyanis 21 százalék az uniós országokban.
Mivel a kerozin a repülés költségeinek jelentős részét adja, összességében már közel a repülőjegyek árának harmadát adhatja az állami adókedvezmény az európai országokban.
Az Eurostat statisztikáiból lehet az uniós országok közötti nemzetközi utazások adatait is vizsgálni. Ebből az látható, hogy az EU országokból ötből négy utazás repülővel történik, és csupán egy vasúton.
A fenti számításban nem szerepelnek egyéb közlekedési módok, és csak 23 országra érhető el adat. A vasúttal nem rendelkező Málta és Ciprus mellett a vasúti közlekedésről szinte semmilyen adatot az Eurostat felé nem közlő Hollandia és Belgium is hiányzik az adatokból.
Ahogy azonban az adatokból látható, nyoma sincsen zöld átállásnak: a repülés 80 százalék körüli részesedése csak a koronavírus járvány első évében csökkent enyhén, de gyorsan visszakapaszkodott.
Az egyes országok között elég jelentősek a különbségek: a kelet-közép-európai országokban, így hazánkban is jóval magasabb a vasút részesedése az átlagos európai 20 százalékhoz képest. A rekorder szlovák értékeket árnyalja, hogy feltehetőleg sokan a közeli bécsi repteret is használják utazásaikhoz.
A példák azt is mutatják, hogy ahol sűrű és megfizethető áru a vasúti személyszállítás a környező országok felé, ott többen választják a vasutat.
Címlapkép: Dan Asaki / Unsplash – a brüsszeli főpályaudvar
