fbpx
2024. április 13. szombat

A forráshiány ellenére is várhatók vasúti beruházások

Az EU-s pénzek megnyílása esetén Budapest, Debrecen térségében és máshol is terveznek rekonstrukciókat.

A MÁV 15. Szabadjelzés konferenciáján az egyik kerekasztal a vasút helyzetével a pályahálózat-működtetők nézőpontjából foglalkozott.

Pillanatnyilag két sárgán áll a jelző, sajnos nem szabad

– utalt egyszerre a konferencia címére és a jelenlegi gazdasági, költségvetési helyzetre Gábor Marcell, az Építési és Közlekedési Minisztérium vasúti infrastruktúra főosztályának vezetője.

- Hirdetés -

A MÁV az ÉKM-hez fordul pályafelújítási igényeivel, és jól tudjuk, hogy ezek jogos igények, hiszen

Magyarország sereghajtó Európában az egy méter pályára évente átlagosan elköltött 41,9 euró karbantartási költséggel.

Csakhogy az ÉKM nem adja a pénzt a vasútra, legfeljebb közvetíti az igényt, a Pénzügyminisztérium pedig szigorú, az elkövetkező években legfeljebb az inflációval emelkedhetnek a fenntartási források, hiszen a költségvetésnek jövőre vissza kell térnie 3 százalékos költségvetési hiányhoz. A pénzügyesek minden egyes projektnél kérik a beruházás indoklását, így gyakorlatilag csak oda jut forrás, ahol már a menetrend betartása vagy a tranzit teherforgalom lebonyolítása kerülne veszélybe.

Valamivel jobb a helyzet a remélt uniós pénzek ügyében, a főosztályvezető szerint várhatóan hamarosan megnyílnak az uniós finanszírozás egyes alapjai. Ezekről van szó:

  • IKOP plusz, az
  • RRF, vagyis a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz, a
  • CEF, az európai hálózatfinanszírozási eszköz és a
  • katonai mobilitást segítő források.

A még csak tervezett, tehát elvileg nem fix, de azért már eléggé biztosnak látszó listákon a főhálózati fejlesztések közül ezek vannak:

  • Békéscsaba–Lőkösháza: folyamatban lévő kétvágányúsítás,
  • Nagykáta–Újszász,
  • A déli körvasút (Ferencváros–Kelenföld),
  • Almásfüzitő–Komárom,
  • Debrecen–Nyíregyháza,
  • Szeged–Röszke: folyamatban lévő projekt.

Nem uniós forrásból, hanem 85%-ban kínai állami hitelből épül a

  • Budapest–Kelebia szakasz.

A nem fővonali projektek egy része Debrecenhez kapcsolódik:

  • Debrecen–Balmazújváros villamosítás, fejlesztés,
  • 106-os vonal nyomvonalkorrekció,
  • Apafa–Mátészalka villamosítás.

Ezen kívül a budapesti elővárosban:

  • Kőbánya-Kispest–Dabas fejlesztés, villamosítás.

A kerekasztalt Németh Réka, a MÁV forgalmi és üzemviteli főigazgatója moderálta. Kövesdi Szilárdtól azt kérdezte először, miért tud a GYSEV hatékonyabban működni, mint a MÁV. A vezérigazgató azzal kezdte, hogy valójában ők sincsenek sokkal jobb helyzetben, mint a MÁV. Kövesdi Szilárd a tervezést, az előrelátást emelte ki olyan elemként, ami javítja a munkájukat.

A szisztematikus karbantartás a legjobb zavarelkerülés

– mondta például. A GYSEV a MÁV-val szemben integrált vasútvállalat, de az is előnyös, hogy a Központi forgalomirányítást (Köfi) náluk az egész hálózatra vonatkoztatva egy központból működik.

Egyre több szereplő működteti a vasút rendszerét, ezért egyre jobban csikorog a gépezet. A megoldás csak az együttműködés lehet

– mondta

Szilágyi Tibor, a MÁV fejlesztési és beruházási főigazgatója – a többi között – arról beszélt, hogy a vágányzárak idején a mellékvonalak hogyan lehetnek kerülőútvonalak. Ha időben lehet tervezni, a beruházások nem csúsznak össze, akkor a kerülővonalat alkalmassá lehet tenni erre a feladatra, mire elkezdődik a vágányzár. Jó példa lehet a 30a vonal rekonstrukciója, amely előtt a 44-es vonalat fel lehetett újítani. Ugyanez a kelebiai vonal vagy most a hegyeshalmi fővonal lezárásakor nem történhetett meg, nem lehetett időben előre tervezni, igaz, az üzembiztonsági vágányzáraknál, amelyek rendkívüli, tehát előre nem látható helyzetek kezelésére szolgálnak, ez definíciószerűen van így.

A főigazgató arra is fölhívta a figyelmet, hogy a legfontosabb hálózati elem, a három TEN-T folyosót is átvezető déli körvasút egyedül áll, nincs vagy alig van kerülőútja. Ezen segíthetne a V0, a Budapestet délről elkerülő tehervasút.

Van egy rossz szokásunk, az egymást követő fejlesztések során átugorjuk a bonyolultabb, nagyobb állomásokat, azok kimaradnak. Csak a 100-as vonalon ilyen Szolnok és Debrecen is –

mondta Szilágyi Tibor. A legfontosabb teherszállítási tranzitútvonal, a Lőkösháza–Budapest–Hegyeshalom esetében ez azt jelenti, hogy a 225 kilonewtonos tengelyterhelés hamarosan meglesz az egész útvonalon, kivéve Szolnok térségében egy 8–9 kilométeres szakaszon.

Rónai Péter, a MÁV pályavasúti szolgáltatások igazgatóság igazgatója egy érdekes konstrukcióról is beszélt, ami a MÁV oldaláról segíthet a forráshiányon. Ha egy vasúttársaság úgy látja, egy adott fuvartípusban lenne fantázia, de a pályahálózat egy pontján szűk keresztmetszet akadályozza azt, lehetőség van arra, hogy megfinanszírozza a pálya rekonstrukcióját, majd a többletfuvarok hálózathozzáférési díjának elengedésével fizeti vissza a MÁV a pénzt.

A nyitóképen a kerekasztal a Szabadjelzés konferencián (fotó: MÁV, Mátrai Dávid).

Ezek is érdekelhetik

Szorosabbra fűződnek a szlovák-magyar vasúti kapcsolatok

Az egyeztetés célja a felvidéki magyarok és az anyaország közötti vasúti kapcsolat erősítése, a két ország közötti vasúti közlekedés fejlesztése.

Szükség van az infrastruktúra fejlesztésére!

Mind a hálózatméretet, mind a nyújtott szolgáltatásokat a lehető legpontosabban és hatékonyabban szükséges megtervezni.

Megnyílt a felújított keresztaluljáró a Nyugatiban

Mostantól az utasok előtt is nyitva áll az új, peronokhoz vezető átjáró a Nyugati pályaudvaron.

Új tarifarendszer teszi olcsóbbá és egyszerűbbé a közlekedést

A közösségi közlekedésben az elmúlt évtizedek legjelentősebb tarifareformja lépett hatályba március 1-jén.

Olcsóbb lesz az utazás Szeged és Szabadka között

Március 1-jétől a nemzetközi jegyek és a bérletek is olcsóbbak lesznek.

Miért drága az olcsó bérlet?

Ekés András mobilitási szakértő, a Mobilissimus ügyvezetője és a FAIRTIQ kelet-közép-európai képviselőjének írása a részletszabályozást még nem ismerve járja körül az olcsó árazásban rejlő lehetőségeket és kockázatokat, nem csak a közlekedés területéről.

Legfrissebb híreink

Közel hatmilliárd forintos fejlesztési programmal növeli gyártási kapacitásait az Alstom

A fejlesztési program eredményeként 40 százalékkal tervezi növelni gyártási kapacitásait a mátranováki forgóvázkeret-gyártó telephelyén.

A hazai vasúti piac számára is tanulságos konstrukcióban indult el az European Sleeper új éjszakai járata

Az új éjszakai járat Prága és Brüsszel között március 25-én indult.

Rendszerszintű megoldásokat kell találni az infrastruktúra fejlesztések során

Egy-egy rosszul előkészített fejlesztés miatt forgalomszervezési lehetőségeket veszítenek el az árufuvarozó társaságok.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Havonta megjelenő hírlevelünkből értesülhet a vasúti világ híreiről. Íratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre!
Email címének megadásával Ön hozzájárul, hogy a Magyar Vasút szerkesztősége személyes adatait hírlevélküldés céljából kezelje az Adatvédelmi Szabályzatnak megfelelően.

Magyar Vasut Meetup

További cikkek a szerzőtől

A közszolgáltatási piacon 2034-től lehet verseny

A MÁV-val és a GYSEV-vel megkötötték a szerződéseket, a buszközlekedésre márciusban jön a pályázat. A tervek szerint idén márciusban írják ki a tendert Magyarország teljes...

Több mint negyedmillió éjszakai utas a MÁV-START-nál

Budapest Béccsel versenyez a legtöbb éjszakai járattal érintett csomópont címéért. Európában néhány éve megfordult a trend, elsősorban az osztrák államvasút befektetése nyomán növekszik a hálókocsis,...

Violeta Bulc és a Dán Államvasutak kapták a vasúti Oscar-díjat

Az Európai Vasúti Díjat a CER és az UNIFE ítélte oda az Európai Bizottság korábbi közlekedési biztosának, illetve a DSB-nek. Az Európai Vasúti Díjat már...

A rovat további cikkei

A hazai vasúti piac számára is tanulságos konstrukcióban indult el az European Sleeper új éjszakai járata

Az új éjszakai járat Prága és Brüsszel között március 25-én indult.

Rendszerszintű megoldásokat kell találni az infrastruktúra fejlesztések során

Egy-egy rosszul előkészített fejlesztés miatt forgalomszervezési lehetőségeket veszítenek el az árufuvarozó társaságok.

Kalauz nélküli tesztüzem a MÁV-nál

A Pilisvörösvár és Rákos között közlekedő S76-os vonatokon teszt jelleggel jegyvizsgáló nélkül közlekednek.